Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – hazai vonatkozások

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Velencei-tó vízgazdálkodásának aktuális kérdései Kumánovics György Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság április.
Advertisements

A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodás-fejlesztése a fenntartható vízügyi politika alapelvei szerint Dr. Madarassy László c. docens BME Vízépítési és.
2010 éghajlati értékelése, átlagok és szélsőségek
2010 időjárása, különös tekintettel a nagy csapadékokra és más veszélyes jelenségekre dr Bonta Imre, Babolcsai György, Ujváry Katalin (IEO) Nagy csapadékos.
Készítette: Góth Roland
Klímaváltozás – a XXI. Század kihívása Magyarországi Klímacsúcs Budapest, február 27. Klímaváltozás és növénytermesztés Jolánkai Márton Szent István.
A projekt megvalósítás tapasztalatai
Az öntözés hazai szerepe, jelentősége
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
Veszettség elleni védekezés tapasztalatai Magyarországon
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott károk-hazai vonatkozások
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Klímaváltozás hatása a vegetációtüzekre
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – Magyarországon Istovics Krisztina
A mérsékelt övezet (folytatás).
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Magyarország éghajlata
Leíró éghajlattan.
Magyarország éghajlata
Alföld Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld
Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége
Katasztrófavédelem válaszai a globális klímaváltozás
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
Települési vízgazdálkodás
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
Néhány ökológiai szempont a tervezett Duna-Tisza csatorna kapcsán (A fő cél a csatorna vagy a vízpótlás?) Dr. Molnár Zsolt és Dr. Biró Marianna botanikus,
Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások Bozó László elnökhelyettes MTA Földtudományok Osztálya.
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Nagy térbeli felbontású műholdas szárazság-index trendek vizsgálata a Kárpát-medence térségében között Orvos István Péter Homonnai Viktória Jánosi.
Talajaszály előrejelzésének lehetőségei különböző talajtípusokon Barta Károly wahastrat.vizugy.hu.
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Annex II: Examples of the national drought indicator systems
CSAPADÉKVÍZ-VISSZATARTÁS ZÖLDTETŐKKEL
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Éghajlatváltozás és víz:
Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Sándor Balázs BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Aszályok erőssége, gyakorisága, okozott kár-általános összefoglaló Készítette: Bellovits Klára
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
IPCC jelentés – várható hazai változások
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A Balaton vízháztartásának a közelmúlt években tapasztalt szélsőségei Varga György:
A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban
A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán (Konecsny Károly,Hidrológiai Közlöny évf.1.sz.) Készítette: Éberlein Attila.
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
Éghajlatváltozás – víz Nováky Béla a Nobel-békedíjas IPCC tagja Budapest, április 11. Tiszai Alföld Jövőkép Építés (TÁJ-KÉP) MTA Talajtani és Agrokémiai.
A klímaváltozás hatása és ellensúlyozása a mezőgazdaságban Fehér Ferenc okleveles építőmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem) c. egyetemi docens (Szent István.
Tiszai Alföld Jövőkép Építés Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Alkalmazott modellek.
A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK, PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA, KATASZTRÓFAVÉDELEM EURÓPA Blázsovics Péter Globális és regionális klímaváltozások Környezettudomány.
ÚJ UTAK A HAZAI ASZÁLYKEZELÉS TERÜLETÉN Dr. Szalai György emlékülés Forrás: AZ ASZÁLYKEZELÉS.
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása a mezőgazdaságban (Kárpát-medence) Lindi Zoltán.
Drought and Water Scarcity Management System – DWMS
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
Ki tudjuk-e mutatni a globális felmelegedést Karcagon?
Annex VI: Examples of the national research programme supporting drought management 2. Nemzeti Aszálykonzultáció Budapest, október 16. Bihari Zita.
Szalai Sándor UNCCD CST, HUCID
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén
Előadás másolata:

Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – hazai vonatkozások Sürge Evelin 2014.11.12.

Aszály - Fogalma Meteorológiai aszály: adott terület csapadékmennyisége alacsonyabb a jellemző átlagértéknél Hidrológiai aszály: vízkészletek beszűkülése Mezőgazdasági aszály: növénytermesztési vízhiány Gazdasági aszály: csapadék-deficit károk pénzbeli értéke

Kialakulásának okai

Aszályvizsgálatok Aszályindexek: időbeli változások és kiterjedésbeli eltérések szemléltetése Osztályok: csapadékindex, mérlegindex, rekurzív index, talajnedvességi index PAI Mérsékelt aszály: 6-8 Közepes erősségű aszály: 8-10 Súlyos aszály: 10-12 Rendkívül súlyos aszály: 12< 𝑃𝐴𝐼 0 = ( 𝑖=𝑎𝑝𝑟 𝑎𝑢𝑔 𝑇 𝑖 )/5∗100 𝑖=𝑜𝑐𝑡 𝑎𝑢𝑔 𝑃 𝑖 ∗ 𝑤 𝑖 𝑃𝐴𝐼= 𝑃𝐴𝐼 0 ∗ 𝑘 𝑡 ∗ 𝑘 𝑝 ∗ 𝑘 𝑔𝑤 Ti – havi középhőmérséklet (°C) Pi – havi csapadékösszeg (mm) kt – nyári hőségnapok száma alapján kp – nyári csapadékmentes időszak hossza alapján kgw – tavaszi talajvízszintek alapján Magyarországi küszöbérték: PAI= 6°C/100mm

Magyarország aszályos területei Területének 80%-a aszállyal fenyegetett Legintenzívebb Alföld Kevésbé veszélyeztetett Ny-DNy Nagy területi változékonyság Intenzitásbeli különbségek

Magyarország aszályos területei PAI10% = < 5 – aszálymentes PAI10% = 5-6 – enyhén aszályos PAI10% = 6-7 – mérsékelten aszályos PAI10% = 7-8 – közepesen aszályos PAI10% = 8-9 – erősen aszályos PAI10% = 9-10 – nagyon erősen aszályos Trendvizsgálatok – kisebb változások az évek múlásával Duna-Tisza-köze – erősödés ÉK-Tiszántúl – kis mértékű gyengülés

Intenzitás Az évek közti aszályerősség eltérő Őszi és téli csapadékhiányos hónapok + tenyészidőszak alacsony csapadékösszege + nyári csapadékhiány és hőség Legintenzívebb

Intenzitás

Aszálygyakoriság A talaj vízkészlete ≥ 40% kedvező vízellátású < 10% súlyos aszály

Aszálykövetkezmények Talajnedvesség téli időszak – 100% nyári időszak – 35-40% Talajviszonyok: 43% kedvezőtlen 26% közepes 31% jó vízgazdálkodású Intenzívebb aszály – talajnedvesség csök. – termőképesség romlás Sivatagosodás

Aszálykövetkezmények Magyarország talajainak vízraktározó képessége

Aszálykövetkezmények Talajréteg 1m-es rétege – relatív nedvesség csökkenése Talajvízmagasság szélsőséges változásai Duna-Tisza köze – 5-6 m (a legmagasabb és legalacsonyabb vízállás között) Vízkészletek csökkenése

Aszálykövetkezmények Lefolyás visszaszorulása – a szabad vízfelszínek párolgása csökken Tavak – vízigény-növekedés Halászat Öntözött területek változása Öntözővíz csökkenés Fő öntözőterületek a Dunántúlon Élelmiszeripar

Súlyos aszályok

Súlyos aszályok 2000 Szélsőségek éve – ár-és belvíz, aszály terméskiesés – 132,5 milliárd Ft 2003 Nagyfokú csapadékhiány 30%-os termésveszteség – 194,6 milliárd Ft

Súlyos aszályok 2007 Rendkívüli csapadékhiány + átlaghőmérséklet 2-3 °C-kal magasabb terméskiesés – 230,1 milliárd Ft 2011 jan.-ápr. 112 mm, május: 13 mm csapadék egyenlőtlen eloszlás 60%-os termésveszteség

2011 2012

Jövőkép

Jövőkép

Felhasznált irodalom Dr. Pálfai Imre – Boga Tamás László – Herceg Árpád: Európa Aszályos Régiói Dr. Pálfai Imre - Aszályos évek az alföldön 1931–2010 között Hidrológiai közlöny 2001 – Pálfai Imre: A 2000. évi aszály értékelése Hidrológiai Közlöny 2006. 86. ÉVF. 2. SZ.: Pálfai Imre - Aszálygyakoriság és aszálykárok Magyarországon Hidrológiai Közlöny 2004 – Pálfai Imre – 2003. évi rendkívüli aszály Magyarországon Németh Ákos, Bella Szabolcs, Szalai Sándor: Aszályérzékenység vizsgálata térinformatikai eszközökkel Dr. Varga-Haszonits Zoltán és Varga Zoltán – Agroklimatológia I. (Éghajlat és növénytermesztés) Hollósi Brigitta - A XXI. században várható hazai csapadék- és aszályviszonyok tendenciaelemzése különböző modellszimulációk alapján Pinke Zsolt - Aszály-, belvízkárok és az árvízvédelmi ökoszisztéma szolgáltatás értékelésének szerepe a belvizes területek vizes élőhellyé alakításában Barcza Zoltán, Bartholy Judit, Bihari Zita, Lakatos Mónika, Mészáros Róbert, Pieczka Ildikó, Pongrácz Rita – Klímaváltozás (2013) kormany.hu - Az aszály kezelésének hosszú távú koncepciójáról MHT XIX. vándorgyűlés: Megyeri László - 2000. évi aszály és öntözés a körösök völgyében http://www.kvvm.hu/balaton/lang_hu/vizszintb.htm katasztrofavedelem.hu met.hu