A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése

A bankrendszer, a közlekedés és az infrastruktúra kiépítése Kelet-Európában az átalakulások legfontosabb részét képezte. Míg Nyugat-Európában az átalakulások mozgatója maga a nagymértékű iparosítás volt, addig Kelet-Közép-Európában a tőkés átalakulás legdinamikusabb ágazatai a bankrendszer és a modern infrastruktúra kiépülésében keresendők.

A modern bankrendszer kialakulása A folyamat jelentősége: Magyarországon alacsony mértékű belső tőkefelhalmozási szint állt rendelkezésre Az átalakulások és az iparosodás finanszírozásában fontos szerepet kap a modern bankrendszer A külföldi tőkék beáramlása és a gazdasági életbe juttatása ennek segítségével valósulhatott meg A modern Mo-i bankrendszer kiépülése a 19. sz. második felében, a Kiegyezés után indult meg

A 17-18. sz. hitelrendszerei: térben és társadalmilag is igen zárt lokális, helyi alapon szerveződő hitelfolyamatok Vagyis: azonos társadalmi csoportba tartozók, személyes ismerősök adtak kölcsönt egymásnak. (Széchenyi hitelei) Emellett nemcsak magánszemélyek, hanem intézmények (egyházi alapítványok, árvapénztárak, városok) is részt vettek a hitelnyújtásban, sőt még a bankrendszer kiépülése után is továbbélnek ezek a hitelezési folyamatok. De ezek a hitelek nagyon esetlegesek, kiszámít-hatatlanok voltak és a szükségesnél jóval kevesebb tőkét tudtak biztosítani a gazdaság átalakításához.

A modern bankrendszer szerkezeti felépítése: A legfelső szint: a központi jegybank funkciója pénzkibocsátás, árfolyam-szabályozás. A birodalom központi bankja: 1816: Osztrák Nemzeti Bank. Pesti fiók megnyitása: 1851. 1878: Osztrák-Magyar Bank Középső szint: takarékpénztárak, hitelszövetkezetek A lakossági megtakarítások összegyűjtése és gazdaságba áramoltatása (1840: Pesti Hazai Első Takarékpénztár)

Szakosodott pénzintézetek: a kereskedelmi és hitelbankok A kereskedelmi bankok tevékenysége a 19. sz elején még csak gyors, rövid lejáratú határidős ügyletekre terjedt ki (pl.: áruhitel, váltóleszámítolás) A hitelbankok (a korszakban mobil bankoknak nevezik őket Fro.: Credit Mobilier) eleinte ingóságokra, értékpapírokra adtak kölcsönt, majd maguk is értékpapír-kibocsátásba kezdtek. Jelzáloghitel-intézetek (ingatlanfedezet)

A magyarországi bankrendszer kiépülésének jellemzői a Kiegyezés után A modern bankrendszer kiépülése a Kiegyezés után kezdődik meg, az önkényuralom időszaka nem kedvezett a tőkeáramlásnak és a bankok alapításnak A kialakulás első fázisában elsősorban külföldi tőkével megalapított nagybankok jönnek létre (felülről és külső segítséggel) A bankrendszer szerkezete ebből adódóan hiányos

Az 1867 és 1873 között létrehozott 5 legfontosabb bank: 1867 Magyar Általános Hitelbank (Creditanstalt, Rotschildok) 1868 Angol-Magyar Bank 1869 Franco-Magyar Bank 1871 Magyar Általános Földhitel Rt. 1872 Municipális Hitelintézet

A bankalapítások jellemzői: Jelentős tőkeerő, koncentráltság Az 5 nagybank együttes tőkeereje elérte a 280 millió K-t, s ez az összes hazai pénzintézet tőkeerejének az 50%-át tette ki Az olykor spekulatív eszközökkel keresztülvitt bankalapítási láz (gründolás) 1873-ig tartott, ekkor már 637 bank működött Mo-n A bankrendszer felső szintje épül ki

Az 1873-as válság hatása a magyar bankrendszerre 1873. május 9. a bécsi tőzsdekrach: az európai hitelélet összeomlik a külföldi tőke elhagyja az országot, átmenetileg visszaszorul Bankok sora jut csődbe: 26 bank és takarékpénztár, 74 pénzintézet tűnik el Egyedüli túlélő az 5 nagybank közül: Magyar Általános Hitelbank

A bankrendszer fejlődésének tendenciái a válság után: 1880-tól új tendenciák: újabb tőkebeáramlás indul és a vidéki fiókhálózat kiépítése lesz jellemző A külföldi pénzügyi csoportok tőkeemeléseket hajtanak végre. Eredmény: többféle hitelezési tevékenységet végző, univerzális nagybankok jönnek létre Századforduló után a bankok a vállalati szféra felé is nyitnak: a hitelezés mellett maguk is részvényeket jegyeznek (Bank-Vállalat viszony személyes összetevői) A Mo-i bankrendszer egyik fontos feladata lesz a mezőgazdaság hitellel (jelzálog) való ellátása: agrárcentrikus bankrendszer

A magyar biztosításügy fejlődése: Előfeltétel: a magángazdaság fejlődése, megerősödése A kiegyezés után a társaságok jelentős része külföldi (osztrák, olasz) tőkével jön létre - leányvállalatok 1857 - Első Magyar Általános Biztosítótársaság (Lévay Henrik) Eleinte főleg a mezőgazdasághoz kapcsolódó formák (jég-, tűzkár, állatállomány) Az általános társadalombiztosítás hiánya: az ipari munkásság köreiben az önsegélyezés (baleseti, árvasági és rokkantpénztárak) válik jellemzővé A biztosítások modernebb formái csak a századforduló után jelennek meg (életbiztosítás, vagyonbiztosítás)

Gazdaságpolitika, állami gazdaságszabályozás 1873 előtt: liberális gazdaságpolitika – szabad verseny, szabad kereskedelem A válság után: igény az állami szabályozásra – piacszabályozás, versenykorlátozás, állami szerepvállalás Gazdaságpolitikai vita: agrárius-merkantil ellentét (érdekcsoportok) Érdekképviseletek: GYOSZ, OMGE

A magyarországi közlekedés fejlődése A közlekedés a gazdaságfejlődés egyik fontos mozgatója: az áruforgalom felgyorsulásával a kereskedelem fejlődését, a magyar mezőgazdasági termékek piacra jutását teszi lehetővé A külső piacokra alapozott agrárfejlődés számára kulcskérdéssé válik a közlekedés A közlekedés forradalmát hasonlóan Ny-Eu-hoz, Magyarország esetében is a vasúthálózat kiépülése jelenti

A modern vasúthálózat kiépülése 1838-ban lehetővé teszik a vasútépítéshez kapcsolódóan részvénytársaságok alapítását 1846. júl. 15-én átadják a Pest-Vác, majd 1847. szept.-ben a Pest-Szolnok vonalakat Széchenyi javaslatai alapján: Pest-centrikus vasúthálózat 1850-től birodalmi érdekek dominálnak: Pest-Bécs vonal Kiegyezés után megindul a szárnyvonalak kiépítése is

A vasútépítés jellemzői a Dualizmus időszakában: Állami támogatás: kamatbiztosítási garancia [spekuláció] 1867-73 között 4000 km vasút épült meg (évente 600 km!) 1900-ra európai szinten is fejlett, 17.000 km-es hálózat jött létre (mellékvonalak: magántársaságok, pl.. Tiszavidéki Vaspálya Társaság) 1880-tól a veszteséges vonalak állami kézbe kerülnek (Baross Gábor miniszter vásárolja fel, s ezzel megteremti a MÁV alapjait Nyereségessé válik a vasút: új zónatarifa és árudíjszabás

A vasútépítések hatása a gazdaság fejlődésére: Összetett hatás, amely a gazdaság szinte valamennyi ágában továbbgyűrűzik Tőkekoncentráció szén-, vas és acéltermelés gépgyártás fejlődés

A közlekedés más ágainak fejlődése: Hajózás: tengeri hajózás: Fiume fejlesztése balatoni hajózás (Széchenyi) folyami hajózás: folyamszabályozás Vásárhelyi Pál tervei alapján (Al-Duna, Tisza: 1890-ig 112 átvágás 500 km rövidítés), gőzhajózás elterjedése úthálózat fejlesztése

A városi közlekedés fejlődése Az urbanizációval párhuzamosan Villamoshálózat fejlődése 1896: Millenniumi földalatti kéregvasút (a kontinens első földalattija) Hidak építése

A hírközlés fejlődése a 19. sz-ban a királyi postaszolgálat fejlődése (közlekedési viszonyok javulása), levelek, csomagok növekvő száma a távolság áthidalása: távíró telefon (központ) 1891.

A magyarországi kereskedelem átalakulása

A magyarországi belkereskedelem jellemzői a Kiegyezés előtt: A kiegyezés előtt a kereskedelem hagyományos formái a jellemzőek: az árupiacokra a regionális árkülönbségek és a helyi árképződés sajátosságai jellemzőek (a termelés helyén alacsonyabbak az árak – nincs jelentős szállítás, egy-egy helyen egy-egy termékből túlkínálat van) létezik a céhek és a megyei limitatio-k kedvezőtlen árszabályozása (szabott árak, verseny kikapcsolása) a lakosság igen jelentős része önellátó (nem a kereskedelemből szerzi be használati eszközeit)

A kereskedő legjellemzőbb típusa: a házaló vándorkereskedő – letelepült változata a szatócs A kereskedelem fő színtere: a középkori eredetű vásárok (évente 6-700 helyen, 2500-3000 alkalommal) Az belső áruforgalom jelentős része ezeken bonyolódik le! A kereskedelem szabadságát 1851-ben császári pátenssel biztosítják

A kereskedelem modern formáinak megjelenése 1867 után A kereskedelem új színterei: 1855. Pesti Borcsarnok 1858. Gabonacsarnok 1864. Pesti Tőzsde - Ferenc József utasítására nyitják meg A századforduló után elterjed a szakosodás Megjelenik a hálózati kereskedelem Majd a szaküzletek, áruházak (1911 Párisi Nagyáruház)

A változás a lakosság foglalkoztatási szerkezetében is megmutatkozik: Budapesten a lakosság 7%-a, Ám vidéken csak 3%-a foglakozik kereskedelemmel Vidéken a kereskedelem elsősorban szövetkezeti jellegű (értékesítési, fogyasztási szövetkezetek, a tagságnak nyújtott kedvezményekkel) 1898. Hangya Szövetkezet 1904. Általános Fogyasztási Szövetkezet

A magyarországi külkereskedelem alakulása A külkereskedelem jelentősége sokkal nagyobb (agrárexportra utalt ország) A Monarchia, mint az eltérő adottságú és fejlettségű részek közös vámterülete sajátos fejlődési feltételeket teremtett Magyarország számára a gazdasági kapcsolatok a komparatív előnyök alapján épültek ki: a magyar agrártermékek és nyersanyagok a fejlettebb osztrák-cseh tartományokban találtak piacra, míg az örökös tartományok iparcikkei Magyarországra érkeztek

A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete: Export: döntően feldolgozatlan mezőgazdasági termékek Import: kb. 70%-a kész termék, iparcikk

A magyar külkereskedelem sajátosságai: A külkereskedelmi áruforgalom legnagyobb része (Mo. importjának 85%-a, exportjának 75%-a) az egységes vámterületen belül, az egységes valutával bonyolódott A külkereskedelem döntő része a Monarchia tartományai közt, az egységes vámhatáron belül zajlott A külkereskedelmi áruforgalom szerkezetéből adódóan a külkereskedelmi áruforgalom mérleg Magyarország számára általában passzív eredménnyel zárult a korszak során A századforduló után új kereskedelmi partner tűnik fel: Németország (kb. 10%)