A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása (hidrológia-világa)

Bevezetés Éghajlat: „a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak során a környezettel és egymással is állandó kölcsönhatásban álló rendszere” Visszacsatolási mechanizmus: Egy adott fizikai rendszerben lezajló különböző változások kölcsönhatásait írják le.  két típus Labilizáló (pozitív) visszacsatolási mechanizmus: a rendszert érő külső gerjesztő hatásokat felerősítik, és egy megkezdődött változást felfokoznak, a rendszert egyensúlyi állapotát labilissá teszik. Felmelegedés  csökk. jégfelszín  kisebb albedó elnyelt sug. menny. növ. további melegedés Stabilizáló (negatív) visszacsatolási mechanizmus: a rendszert érő külső gerjesztő hatásokat fékezik és egy elkezdődött változás megszűntetésére törekszenek. Felmelegedés növ. felhőzet  a Nap r.hullámú sugárzása nagyobb mértékben verődik vissza  sugárzásveszteség  lehűlés

Földünk klímája Az alsó légkör hőmérséklete közel 0,8 0C-kal emelkedett meg az elmúlt évtizedek során. Az utóbbi 25 év adatai gyorsabb felmelegedésre utalnak, mint az elmúlt 150 év adatai. 3x-os felmelegedési ütem Természetes vagy mesterséges eredetű?! Átlagosan a szárazföldekre nézve 3-7 0C–os hőmérsékletemelkedést jósolnak, míg globálisan ez az érték 2-4 0C–ra tehető. A földtörténet során voltak felmelegedések Megnövekedett koncentrációjú üvegházgázok

Bekövetkező változások Jeges területek: Hideg területek jó indikátorok (aktuális és régmúlt klimatikus adatok). 7-8 millió km2-ről 4,28 millió km2-re zsugorodott az Északi-sark jégmezeje (2007. nyári adat).  É-Ny-i átjáró megnyílik Nem csak területe, de vastagsága is változik  kb. 50 év alatt 60%-os csökkenés. 1,5 millió km2-re csökken a télen befagyott területek nagysága. Ha így halad tovább a felmelegedés üteme, 2040-re megszűnhet az északi terület jéggel való borítottsága.

Grönland

A szárazföldi jeges területek olvadása komoly veszélyt rejt magában  világtengerek szintjének emelkedése Ha Grönland jege teljesen felolvadna, mintegy 7 méterrel emelkedhetne meg az óceánok, tengerek vízszintje. Larson-B 3400 km2 (2002) lásd. Ábra Havas területek aránya az utóbbi 50 évben globális szinten 10%-os csökkenést mutattak.

Leszakadó jégtáblák, Antarktisz 1973. November 11. 1986. November 10.

Gleccserek Átlagosan 10-15 métert húzódnak vissza évente a gleccserek. Elértük azt a pontot, amikor kijelenthetjük, hogy nincs olyan gleccser a Földön, amelyiket ne érte volna el a klímaváltozás, azaz ne csökkenne napjainkban a mérete. Nem csak a felmelegedés hat rájuk negatívan  porszennyezés Ha csökken a méretük nem csak természeti, de társadalmi következményei is lehetnek.  folyók táplálása, áradások

Okpilak gleccser, Alaszka 1907. Június 2004. Augusztus 5.

Kilimanjaro, Tanzánia 1993. Február 17. 2000. Február 21.

Magasabb szélességi körökön talajfagy tartós csökkenése Társadalmi problémák Szénhidrogén telepek problémája Biodiverzitás változása lápos területek Ezzel szemben szinte minden kontinensen sivatagosodás, illetve szárazodási folyamat figyelhető meg.  Afrika, Ázsia, Amerika Körül-belül a területek negyedét érinti már ez a folyamat  33,4 millió km2 Sivatagos, félsivatagos területek növekedése a hőmérséklet emelkedésének hatására vízhiányos területek. Legsúlyosabban Afrikát érintheti.

Nigéria 1976. Január 12. 2007. Február 7.

Talajvízháztartást befolyásolhatja ez a folyamat. Talajvízszint csökkenés Porozitás Vegetáció csökkenése (szelekció) Természetvédelmi területek (ex-lege pl: lápos területek) veszélyeztetettsége Csapadékeloszlás, szélsőséges viszonyok A magasabb hőmérséklet miatt kialakuló magas légnyomás gátolhatja a monszunhatás érvényesülését  2-3 0-os csökkenés

Aral-tó, Kazahsztán/Üzbegisztán 2000 2004 2009

Csád-tó, Afrika 1972. December 8. 1987. December 14.

Időjárási szélsőségek megsokszorosodnak. Az El Nino jelenség erősödése  szélsőséges, szeszélyes időjárás, globális hatás Időjárási szélsőségek megsokszorosodnak. Csapadék növekedése egyes területeken, máshol aszályosabb idő (például hazánkban) Növekedés: É és D-Amerika keleti része, É-Európa, Ázsia északi és középső része Csökkenés: Száhel-övezet, Afrika déli része, Ázsia egyes területei Trópusi ciklonok intenzitásának növekedése Észak- Atlanti térség Magas hőmérséklet  változó csapadék és párolgás Szállítószalag változásai (Broecker)

Indus folyó, Pakisztán déli része 2009. Augusztus 8. 2010. Augusztus 11.

Számokban… 389,5 ppm a légkörben található CO2 koncentrációja napjainkban. 1,4 0F–tel növekedett meg hőmérsékletünk 1880 óta. Átlagosan 13,7%-kal csökken egy évtized alatt az arktikus területek jege. 285 milliárd tonna szárazföldi jég olvadt fel és tűnt el évente 1996 és 2005 között. 3,17 mm-rel növekszik évente a világtengerek magassága. 2000 és 2012 között globálisan 1,5 millió km2 –rel csökkent az erdővel borított területek mérete.

Vége