Kis- és középvállalkozások válaszúton: versenyképesség, innováció, nemzetköziesedés EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS Sass Magdolna Pécs,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

A versenyképesség elméleti és mérési kérdései Török Ádám az MTA levelező tagja Veszprémi Egyetem.
A logisztika szerepe országunk és vállalataink versenyképességében Chikán Attila Igazgató, Versenyképesség Kutató Központ, BCE Társelnök, Magyar Logisztikai,
MTA Regionális Kutatások Központja Együttműködési irányok és kapcsolathálózati struktúrák a hazai kis és közepes méretű vállalkozások körében GENERÁCIÓK.
OTP Kockázati Tőkealap I.
Magyar Export-Import Bank Rt.
Roncz Gábor vezérigazgató
Mi jellemző a magyar autóipari beszállítók helyzetére napjainkban?
1 ICEG Európai Központ 1118 Budapest, Dayka G. u 6/B. Telefon: (1) Fax: (1) honlap: „Klaszterek”
Nemzeti Innovációs Hivatal
Competitive NanoMedicines for the Global Market ITDH, 2009, Január 21. A projektgenerálás módszertana a klaszterekben Name:Lisziewicz Zsolt, PhD Position:Chief.
A növekedés gyorsításának esélyei és lehetőségei Burány Sándor államtitkár Tiszteletbeli Konzulok IV. Konferenciája Budapest, május 27.
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
Biotechnológiai KKV-k a nemzetköziesedő tudásháromszögben VÁLLALKOZÁSI UTAK A BIOTECHNOLÓGIÁBAN Halász György Imre Szeged, december 11. NKTH Innotárs.
Fogalma, összefüggések
Lengyel Balázs, IBS Budapest Vállalkozók, spin-off cégek
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
1 „100 Kistigris” Sajtótájékoztató május 15. Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai.
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
A vállalkozás aktuális kérdései II. félév
Egyetemek és vállalatok együttműködése a kutatásban és fejlesztésben
IPARÁGAK VÁLTOZÁSA : HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EVOLUCIONISTA SZEMSZÖGBŐL Bajmócy Zoltán egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
MASTERPLAST GROUP Nemzetközi terjeszkedés lehetőségei és veszélyei.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
Konjunktúrajelentés 2008 Magyarországi befektetési környezet befektetői szemmel június 27. Dirk Wölfer Kommunikációs osztályvezető Német-Magyar Ipari.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
Mikro és kisvállalkozások szerepe a rövid ellátási láncban Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály.
Közép-Európai Innovációs Központ – Forrás Informatika Kft. Ágazati Kutatás – Szoftverfejlesztés Május 17. Eger Tóth András Senior Projekt Menedzser.
IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Magyar multik? Kifelé irányuló tőkebefektetések Magyarországról, különös tekintettel a relokációra.
A KKV-k nemzetköziesedése az orvosiműszer-gyártásban
EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS
Magyar orvosiműszer-gyártó kis- és középvállalatok nemzetköziesedése – egy vállalati kutatás eredményei Sass Magdolna MTA KRTK KTI "Terepkutatás" konferencia,
Verseny és Szabályozás konferencia
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
A lánc menti együttműködés és az innováció: a képességek és a meghatározó szakértelem kombinálása dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
1. Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások erősítésén keresztül.
MTA-MEH projekt Vértes András
A jelenlegi válság és a reálszféra Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Biotechnológiai KKV-k a nemzetköziesedő tudásháromszögben A VÁLLALKOZÁSOK NEMZETKÖZIESEDÉSÉNEK TANULSÁGAI Antalóczy Katalin Szeged, december 11.
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
És mégis mozog…? Egyed Géza gazdaságfejlesztési szakállamtitkár ’Kinőni Magyarországot - hazai innovatív vállalatok lehetőségei a világban’ konferencia.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
A magyar tőkeexport bemutatása
Versenyképesség MTA-MEH projekt Vértes András.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Okos pénzt az okos egészségügynek – kockázati tőkebefektetések az élettudományok területén április 29. Zsembery Levente vezérigazgató X-Ventures.
A Pécsi Tudományegyetemen innovációs tevékenysége
Duális képzés „kecskeméti” modellje és tapasztalatai
Gazellák: gyors növekedésű vállalatok Magyarországon és a világban Békés Gábor Tudományos munkatárs, MTA KTI.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
Az innovációs modellek (az innovációk keletkezése Roy Rothwell)
A magyar kistérségek innovációs képessége és versenyképessége
Az export szerepe a a gyorsan növekvő KKV-k sikereiben „Gazellák Magyarországon” MTA KTI november 30. Palócz Éva
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
INNOVÁCIÓS KÉPESSÉG, VERSENYKÉPESSÉG ÉS JÓLÉT BAROSS – DA07-DA-ELEM Szeged, október 19. Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Alprojekt-záró konferencia A beszállítói hálózatok menedzsmentjének és vállalati.
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Előadás másolata:

Kis- és középvállalkozások válaszúton: versenyképesség, innováció, nemzetköziesedés EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS Sass Magdolna Pécs, január 28. NKTH Innotárs program KKVENT_8-1 IKU – Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató Zrt.) Pénzügykutató Alapítvány Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága

Háttér A világgazdaságban is a dinamikus ágazatok egyike (keresleti és kínálati oldali hatások miatt is), EU-27 világgazdasági súlya jelentős (USA után 2., de feltörekvők…) Magyarország: az új tagországok összehasonlításában viszonylag kedvező általános mutatók (főleg 3310), kedvező versenyképességi mutatók – és a mutatók időbeli javulást mutatnak

Magyar orvosiműszer-gyártás Magyarországon relatív jelentősége nagy hagyományok főleg KKV-k hazai tulajdon dominanciája

Kutatás Elméleti háttér: KKV-k nemzetköziesedése (szakaszos elméletek (pl. Uppsala modell), eklektikus paradigma (OLI- Dunning), hálózatos elméletek (hálózatosodás, kapcsolatok szerepe)) Kutatás módszere: e-kérdőíves felmérés (35 vállalat) és vállalati interjúk (12 vállalat)

Miért magyar? (Miért fontos, hogy magyar?) „Magyar”: elérhető ágazati adatok (KSH) alapján is a 33 alágazatban csaknem 60 % a hazai tulajdon aránya (feldolgozóipar átlaga 31 %) Kérdőíves felmérés: 35 vállalatból 33 hazai magánszemélyek tulajdonában (2 külföldi tulajdonban) – KKV-knál vélhetően a 60 %-os aránynál is jóval magasabb a hazai tulajdon Miért fontos, hogy magyar? „standard” közgazdaságtan: nem fontos, de politikai gazdaságtani, gazdaságpolitikai vagy fejlődésgazdaságtani (tranzitológiai?) szempontból fontos – eltérő viselkedés, hatás a gazdaságra (profitvisszaforgatás, beágyazottság stb.)

Miért sikeres? 1 – Innovatív és versenyképes Innovatív, jelentős tovaterjedő hatásokkal, együttműködéssel más gazdasági és nemgazdasági szereplőkkel (35 vállalatból 31 hajtott végre valamilyen innovációt az utóbbi 3 évben, 35-ből 23 egy vagy több szabadalommal, gyakori K+F-együttműködés: főleg hazai egyetemekkel és vevőkkel) A feldolgozóipari átlagnál jelentősen nagyobb K+F-foglalkoztatott/összes foglalkoztatott és jelentősen magasabb K+F-kiadás/hozzáadott érték; mindkettő időben növekvő ugyanakkor az új tagországok összevetésében elmaradás (elsősorban Csehországtól)

Miért sikeres? 2 – Sikeresen nemzetköziesedő Jelentős nemzetköziesedés- más hazai iparágakkal összevetve is Bár összességében nem magas a részesedése a feldolgozóipari exportból, de magas hozzáadott értékű termékek exportja (high tech: 35-ből 3 cég túlnyomórészt csúcstechnológiai alkatrész, 6 cég túlnyomórészt csúcstechnológiai késztermék); sok az exportban a saját termék és a késztermék (14 cég); sok viszonylag sikeres „résjátékos”, kevésbé fejlett piacokra jelentős export, saját fejlesztés, illetve adaptáció több vállalat realizált közvetlen külföldi tőkebefektetést (35-ből 5 cég, kettő kereskedelmi képviselet, 2 önálló leányvállalat, egy külföldi partnerrel közös leányvállalat) Beazonosítható legalább két „born global” és egy potenciális „born global” vállalat, ezeknél (is) világújdonságok kifejlesztése, erős piaci jelenlét a fejlett piacokon is (USA, EU-15), ottani képviselettel/befektetéssel és K+F-kapcsolatokkal

Elmélet versus gyakorlat Szakaszos nemzetköziesedésre utaló jelek, de még általában korai szakaszban; erősebb push-tényezők a legtöbb vállalatnál, néhány esetben pull-tényezők OLI-keret: „O” és „I” jelenléte fontos (innováció), „L” szempontjából horizontális típusú (piackereső) beruházások – így ennek motivációi; Valószínűsíthetően erős kapcsolat a nemzetköziesedés szintje és az innovációs intenzitás között (kicsiny minta) Hálózatos elmélet: személyes kapcsolatok, vállalati kapcsolatok fontossága, mind a nemzetköziesedésben, mind az innováció nemzetköziesedésében

Kérdések Hogyan segítheti a gazdaságpolitika a nemzetköziesedést? Hogyan segítheti a gazdaságpolitika a nemzetköziesedés előrehaladását egy alacsonyabb szintről egy magasabb szintre, például a (potenciális) külföldi befektető vállalatoknál? Potenciális „born global” vállalatok – milyen intézményi és finanszírozási nehézségek akadályozzák, hogy valóban „born global”-ok legyenek?