Az angol polgári forradalom 1640.-1649. Az alkotmányos monarchia megszületése

Az angol külpolitika a Tudorok és a Stuartok idején

A Tudorok kora: az abszolutizmus kora VIII. Henrik (1509-1547) Abszolutizmus rendszerének kiépítése egyeduralkodóként kormányzott elszakították az angol egyházat Rómától» anglikán egyház kiépítése I. Erzsébet (1558-1603) Anglia tengeri hatalommá vált (1588. Nagy Armada pusztulása) Észak-Amerika gyarmatosítása Az angol abszolutizmus tetőfoka Shakespeare tevékenysége

VIII. Henrik

I. Erzsébet

A Tudor- és a Stuart-ház

Stuart I. Károly

Abszolutizmus és polgárság ellentéte <> Polgárság Rendeleti kormányzás Nincs parlamenti képviselet, politikai súlyuk egyre jelentősebb Stuartok katolikusok Református: Puritán Merkantilista gazdaságpolitika Szabad kereskedelem ( tőkés fejlődés)

Gazdaságfilozófiák az újkorban Merkantilizmus:az abszolutizmus gazdaságfilozófiája: az országok gazdagsága a felhalmozott arany mennyiségétől függ > pozitív külkereskedelmi mérleg > szabályozni kell kereskedelmet > védővámok bevezetése Szabad kereskedelem (verseny) kapitalizmus Piaci viszonyok korlátozás nélküli érvényesülése: gazdaság önszabályozó rendszer: mindig egyensúlyra törekszik > piac kínálat és kereslet egyensúlya

Az angol állam felépítése a XVI-XVII. században

Anglia a XVII. században

Az angol polgári forradalom szakaszai (1640-1689) 1. parlamenti szakasz 1640.–42. 2. polgárháborús szakasz 1642.–49. 3. köztársaság szakasz 1649.–60. 4. restauráció időszaka 1660.–88. 5. dicsőséges forradalom időszaka 1688.–89.

1. parlamenti szakasz 1640–42 Skót háború > I. Károly hosszú szünet után összehívja Londonba a parlamentet > adókat akar megszavaztatni <> parlament nem foglalkozik vele > sérelmeiket adják elő > a király feloszlatja a parlamentet Újra összehívja > ismét sérelmi politika > I. Károly le akarja tartóztatni a polgárság hangadóit > London népe felkel > Károly vidékre megy, hadsereget szervez> polgárháború

2. polgárháborús szakasz 1642–49 Kezdetben a királypártiak fölénye Oliver Cromwell átszervezi a parlamenti hadsereget 1645. Naseby csata parlamentiek győzelme I. Károly parlament foglya 1649. A király kivégzése

Oliver Cromwell

A”vasbordájúak” Cromwell hadsereg Puritán fanatizmus „ Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport”

I. Stuart Károly

3. köztársaság szakasz 1649–60 Cromwell mint „lord protector” kormányoz Egyeduralom kiépítése: katonai diktatúra Parlament megosztott: Cromwell a radikális puritánokra támaszkodik Írország meghódítása: Cromwell halálakor a parlament visszahívja az angol trónra I. Károly fiát

4. restauráció időszaka 1660.–88. Királyság helyreállítása (Stuartok visszatérése) II. Jakab II. Károly Bosszú a „királygyilkosokon” Kezdetben a parlamenttel együtt kormányoznak > visszatérés az abszolutizmushoz > parlament fellázad> elkergetik

5. dicsőséges forradalom időszaka 1688.–89. Holland Orániai (III.) Vilmos 1689. Bill of Rights > Jognyilatkozat Angol alkotmányos monarchia alapokmánya Világ legrégebbi folyamatosan működő politikai rendszere

Az alkotmányos monarchia Rendszere „A király uralkodik, de nem kormányoz” A király az államfő: kinevez, kitüntet, képviseli az államot kül - és belföldön, de politikai jogköre korlátozott Megnyitja a parlament üléseit, feloszlathatja azt, kinevezi a miniszterelnököt ( a parlament javaslatára ) Tényleges politikai hatalom a parlament kezében

A parlament Tényleges hatalom a parlament kezében van: Nem rendi hanem képviseleti országgyűlés > lakosság választójoggal rendelkező része ( választópolgárok) választja Parlamenti ciklus: szabályos időközönként választások (4 év) Választójog: feltételekhez kötik> CENZUS Állampolgárság /kor / nem / műveltségi / vagyoni (ingatlan, jövedelem)

A parlament „Pártok” megjelenése: azonos érdekű képviselők csoportja (ideológia) Politikai váltógazdálkodás Két meghatározó párt váltja egymást a kormányzásban (Tory (konzervatív)<> Whig (liberális)) Feladata a törvényhozás (többségi elv) Parlamentnek felelős kormány kinevezése (győztes párt alakít kormányt) Ellenőrzési jogkör (kormány)

Hatalmi ágak szétválasztása 1.) Törvényhozás > parlament 2.) Végrehajtás > kormány (erőszakszervezetek, bürokrácia) 3.) Bíráskodás > független bíróságok Kölcsönösen ellenőrzik egymást 1707. Anglia, Skócia és Írország egyesítése: Nagy-Britannia létrejötte

Az alkotmányos monarchia rendszere Angliában

Az angol polgárháború ábrája

Politikai-társadalmi irányzatok a XVII. századi Angliában

London lakosságnövekedése