A POR SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
A mérésekről általában A szemcsenagyság számszerű megadása a lehetséges nagy mérettartomány és igen különböző tulajdonságok miatt nehéz. A megadott méretek általában csak névlegesek, így összehasonlítani ugyanazon mérési módszerekkel kapott eredményeket lehet. A mérési módszerek a következők: Szemcsenagyság-meghatározás: mikroszkóppal vagy szitálással. Esési sebesség meghatározása: levegőben szereléssel, folyadékban ülepítéssel vagy szedimentálással.
A szitálás Az eljárás tulajdonképpen abból áll, hogy a pontosan lemért poradagot ismert nyílású szitára helyezik és rázással, kopogtatással, ecseteléssel, öblítéssel vagy levegővel való fúvatással az anyagot két részre osztják; felül a maradvány, alul pedig az átmenet gyűlik össze. Több szitán át folytatott művelettel a porhalmazt frakciókra lehet bontani.
Az aprított anyagok szerkezete Az aprított szemcsék szerkezete meghatározható törvényszerűséget követ. Vizsgálatához szitaelemzést kell végezni. Az elemzéskor a szitasorozat legnagyobb méretű szitáján fennmaradt szemcséket megmérik és súlyukat a teljes mennyiség súlyához viszonyítják. A következő — kisebb nyílású — szita maradékát ugyancsak a teljes mennyiséghez viszonyítva, majd a vizsgálatot végig folytatva minden szitára, egy számsor kapható. Amennyiben a számsor értékeit szitamaradékoknak nevezzük és diagramban is ábrázoljuk a szemcseméret függvényében, a szitamaradék- vagy más szóval R görbéhez jutunk. Ha az áthullás értékeit mérjük és ábrázoljuk, az áthullási vagy D görbét kapjuk. A két görbe értelemszerűen kiegészíti egymást és ordinátametszeteinek összege: R+D= 100%.
Az aprított anyagok szerkezete
Többen megkísérelték függvény alakjában leírni a szemcseeloszlást. Ezek közül legismertebb a Rosin- Rammler- Bennet-féle összefüggés ahol R a maradvány, %; e a természetes logaritmus alapszáma (2,718); d a szemcsenagyság, μm; d 0 egy meghatározott szemcsenagyság, μm; n a por jellemző hatványkitevője. A fenti egyenlet kétszeres logaritmusa: ahol:
Az aprított anyagok szerkezete Ez a képlet már egy egyenes egyenlete, amelynek grafikus ábrázolására olyan koordináta-rendszert használnak, amelyben az abszcisszára d értékét logaritmikus léptékben, az ordinátára pedig az R értéket az ln (ln 100/R) léptékben rakják fel. Az egyenlettel megadott R görbére a gyakorlatban olyan egyeneseket kapunk, ahol n=0,4-től 1,8 között változik (n=tgα, ahol α a hajlásszög). A d 0 könnyen értelmezhető, ha d= d 0 értéket helyettesítjük be a egyenletbe. Ekkor. Ez tulajdonképpen a statisztikus szemcseközépnagyság, tehát d 0 az R=36,8% maradvány értékéhez tartozó szemcsenagyság, amely jellemző érték az általános finomságra.
Az aprított anyagok szerkezete