Rovó Petra, Máhr Borbála VIII. Eötvös Konferencia Természettan, tekintettel a vegytanra, avagy a magyar kémiai szaknyelv születése Rovó Petra, Máhr Borbála VIII. Eötvös Konferencia

Találós kérdések Schirkhuber Móricz: Természettan alaprajza, 1844 Természettan, tekintettel a vegytanra, 1853

Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.”

Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.”

Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” O2 + H2

Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” O2 + H2 „A köneny minden eddig ismeretes testek közt a legkönnyebb, - innét nyerte köneny nevét…” Schirckhubert Móricz: A természettan alaprajza, 1844

Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O2 + H2

Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O2 + H2

Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O2 + H2 H2SO4 + Fe / Zn → FeOX + H2

Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.”

Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.”

Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.” Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2

Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi."

Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi."

Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi." 4 K + O2 → 2 K2O

Kémia a 18-19. században Iparosodás Technikai fejlesztések Kénsav-, szóda-, kokszgyártás, kémiai fehérítés klórmésszel Orvosi kémia, gyógyvíz elemzés A 18. századot joggal nevezhetjük a nagy évszáhzadnak a tudományos felfedezése szempontjából. Ez volt az a század ugyanis, ami rohamosan vitte előre az ember tudását, és ezáltal megteremtette a az ipari forradalom előfeltételeit. Az ipar nagyűzemű volta megkívánta a technikai fejlesztéseket, és ez gyakran maga után vonta a vegyipari fejlesztéseket is. Ebben az időszakban megindult a kénsav és szódagyártás, ekkor fejlesztették ki a kémiai fehérítés módszereit. A takácsok ezt a napra bízták, a vásznat kiteregették a pázsitra, meglocsolták aludttejjel, és hosszasan a levegőn tartották. A fonó és szövőgépek 18. századi feltalálása létrehozta a nagyipari textilgyártást. A korábbi fehérítő módszer nem volt tovább alkalmazható az egyre növekvő mennyiségű termék esetében. Kémiai fehérítésre volt szükség. Ez az igény fejlesztette ki a nagyipari vegyészetet. A fehérítendő textilt kezdetben váltogatva híg kénsav és hamuzsír oldatával kezelték. Ekkor született meg az ólomkamarás kénsavgyártás, amely elegendő mennyiségű kénsavat biztosított, majd a hamuzsír pótlására a Leblanc-féle szódagyártás. A svéd Scheele 1774-ben fedezte fel a klórgáz lúgos oldatát, amelyet a francia Berthollet eredményesen használt textilfehérítésre. A nálunk ma is gyártott és hipo néven forgalmazott hipoklorit fehérítő gyártására üzemet is alapított Javelle városában, és az oldat Eau de Javelle (javelli víz) néven lett ismertté. Volt azonban egy gyengéje: ha túl híg volt, nem hatott, ha túl tömény, szétmarta a vásznat. A kellő töménység ellenőrzésére alakították ki a titrimetriát. De a maró folyadék szállítása is bonyolult volt. Az angol Tennant 1798-ban megtalálta a megoldást: klórgázt vezetett oltott mész oldatába, a keletkező kalcium–hipoklorit (klórmész) ugyanolyan jól fehérített, ám mivel szilárd halmazállapotú volt, könnyen lehetett szállítani, és súlyméréssel egyszerűen és biztonsággal elkészítették a kellő koncentrációjú fehérítőoldatot. Tennant több gyárat alapított az új eljárás hasznosítására, a textilgyárak vásárolták a termékeit, a gyáros-feltaláló meggazdagodott. Népszerű volt a korban a gyógyvízzel történő kezelés, ezért elengedhetetlen volt annak kémai jellemzése. Eleinte különböző fikai-kémiai tulajdonságait határozták mag, majd később egyéb reagensekkel az összetevőire is következtetni tudtak. Ezekből a módszerekből fejlődött ki a későbbi analitika. Lavoisier munkásságának köszönhetően sok új fogalom alakult ki, s ezzel párhuzamosan sok új elemet, vegyületet fedeztek fel, amelyeknek új név kellett.

A magyar nyelvű kémia csírái „Még senki magyarul vizet nem bontott, a kémia is újság nyelvünkben, innen szükségesképpen sok új szókat kell csinálnom... „ Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizek bontásáról közönségesen, 1800 Orvoslás, 1690 Földrajz, 1749 Fizika, 1762 Ásványtan, 1791 Kémia, 1800 Magyar nyelvű tudományos írás először a földrajzi, orvosi témájú volt, ugyanis ennek szókincse és kifejezései már megvoltak az akkori magyar nyelvben. Magyarnyelvű orvosi témájú könyvekkel találkozhatunk már a 17. században, pl. Apáczai Csere János Magyar Enciklyclopediájával, míg földrajzi tárgyú könyvek a 18. század derekán íródtak. A kémiához legközelebb álló tudomány, az ásványtan is csak a 18. század legvégén szólal meg magyarul. A kémiában Különösen nehéz volt a helyzet a kémiai elnevezésekkel, ugyanis ezeket a fogalmakat a népnyelv szavaival körülírni nehézkes volt. Mindemellett egyre nagyobb szükség mutatkozott a magyar szakkifejezésekre, mert ebben az időben épp Lavoisier munkásságának köszönhetően sok új fogalom alakult ki, s ezzel párhuzamosan sok új elemet, vegyületet fedeztek fel, amelyeknek új név kellett.

A kémiai szaknyelv forrásai népnyelv arany, ezüst, vas, réz, kéneső (~könösü), kén, szén ón/ólom – plumbum/stannum eltorzított (német) bányászkifejezések arzén – rozsnika borax – póris antimon – piskolc (Spiessglanz) A magyar nevezéktan adta a legtöbb munkát, minthogy ez nem teljes és nem állapodott meg, ellenkezőleg a különböző könyvekben és füvészkönyvekben eltérő…” (Torkos Justus Johann, Taxa pharmaceutica, 1745)

Az első kísérletek Nyulas Ferenc, 1800: Szóalkotásai: sav, tégely O2 – savalj H2 – vízalj „…a sütős lúgsók erőszakos állapotban vannak, mert csak erővel jól bedugott edényben lehet őket ilyen állapotukban megtartani, különben a külső levegőből ismét magukra húzzák a szénsavat és megszelídülnek.” Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizek bontásáról közönségesen, 1800

Az első kísérletek Kováts Mihály szóalkotásai: Természettitka (kémia) „ A magyarnak mind a’ nyelve, mind az esze alkalmatos a’ra, hogy a’ tudományokat magyarul tsepegtesse kedves magzatjainak az elméjekbe…” Kováts Mihály: Chemia avagy természettitka, 1807 Kováts Mihály szóalkotásai: Természettitka (kémia) Dárdafény (piskolc) Egérkő, maszlagértz, felségmaszlag, tserépkobalt (arzén)

Kováts Mihály Eljárások: Kémiai eszközök Affinitás – chémiai atyafiság Elegyítés – szintézis Elválasztás – analízis Remek – kísérlet Kihúzadék – extraktum Pedzőszer - reagens Kémiai eszközök Szélke – fiola Botska – kád Görbetök – retorta Léhely – téka Légely – butélia Affinitás – chémiai atyafiság Molekula - paránygó Kováts Mihály 1762-ben Korláton (Abaúj megye) született, Sárospatakon tanult. 1794-ben a pesti egyetemen szerezte doktorátusát. Majd külföldi egyetemeken bővítette ismereteit. Pesten telepedett le és folytatott praxist. Számos más szaktudományban is írt könyveket magyarosító, nyelvújító szándékkal. Sok energiát fordított erre. 1849-ben Mezőcsátra költözött, és ott hunyt el 1851-ben. Dayka Gábor(?), 1820 „…miért kell a meg-vizsgálás vagy próba helyett kisirtet, a Virtus helyett Himség, a matéria helyett anyag… „

Schuster János Nyelvújító próbálkozásai Vegyületek: fémek – nemfémek különválasztása Fémek: -any végződést kapnak kövany (Li), édany (Be), hamany (K), mészany (Ca) Nemfémek: -ó, -ő gyúló, víző (H), fojtó (N), savító (O), zöldlő (Cl), iboló (I) Vegyületek: tökéletes oxidok: -ag, tökéletlen oxidok: -acs Fojtósavas ezüstag (AgNO3) Gyógyszerészet hobbiszak Ezt Schirkhuber Móric piarista tanár (1807-1877) tette helyre, amennyiben a rézanyból rézenyt csinált, és a többit is ennek megfelelően módosította. Nendtvich Károly hosszú időn keresztül Schuster tanársegédje, majd nyelvújító munkájának folytatója, később úgy nyilatkozott, hogy Schuster tulajdonképpen „privat passzióból” csinálta kémiai nyelvújítását. Nem is jelent meg az soha sehol, de ő ezt használhatta előadásain, mert a gyógyszerészhallgatók szakdolgozataiban és a kollégák kritikáiban fennmaradt. A gyógyszerészet akkor olyan, egyetemen történő, de egyetemi diplomát nem adó stúdium volt, ahol magyarul is előadtak.

Bugát – Irinyi az új szaknyelv elnyeri végleges formáját nem tesznek különbséget fém és nemfém között -any/-eny végződés (illeszkedés) szikany → szikeny Új szóalkotások: könnyű (hidrogén): köneny éltető (oxigén): éleny halványzöld (klór): halvany

Néhány elem magyar nevének változásai Szerző Õri Fülöp Gábor Kováts Mihály Nyulas Ferenc Wolny András  Kováts Mihály Varga Márton Nagy Leopold  Pethe Ferenc Lánghy István  Schuster János Bugát Pál Év 1796 1799 1800 1805 1807 1808 1815 1815 1829 1829 1842 Hidrogén Vízi matéria Víz-része  Víz-alj  Vízanya Víztárgy Vízszer  Víz-szesz Vízitô Vízszer  Gyúló Köneny Nitrogén Fojtós matéria Megfojtó levegõ  Azotum Fullasztó Fojtótárgy  Fojtó Fójtószer  Salétromító Fojtószer  Fojtó Légeny Oxigén Savanyúsági matéria Savanyító Sav-alj Savanyító Savanyító  Savanyítószer Savanyússzes  Savanyító Savanyszer Savító Éleny

Vegyelemek magyar neveiről Irinyi János

Irinyi János: Vegyelemek magyar neveiről, 1842 „Oxygen savítóra fordíttatott. Az osztálytalanság savanyt ajánlott volna, savany azonban nem lehet már säurevali zavarért sem. De ezen kívül nem csak az oxygen a savító, mert valamint az éleny kénnel (S3O), vilannyal (P5O), ugy a halvany is kénnel (S3Cl), vilannyal (P5Cl) és még az érennyel (Pt2Cl) savanyú vegyeket alkot, és pedig szárazon is lakmusz veresítőket… miből az sül ki, hogy nem csak az éleny, hanem a halvany is savító, és pedig savítóbb az élenynél… Savanyúság tehát nem olly tulajdon, mellyről az oxygent elnevezni lehetne. Így van a fény s hév alkotó tulajdonával is: onnét sem nevezhetni el, mert nem övé kizárólag, ugy hogy egyedül övé az, hogy általa élünk, és ezen ultima differentia által lőn neve éleny.” Irinyi János: Vegyelemek magyar neveiről, 1842 Oxigen savítóra fordíttatott. Az osztálytalanság savanyt ajánlott volna, savany azonban nem lehet már saurevali zavarért sem. De ezen kívül nem csak az oxigen a savító, mert valamint az éleny kénnel (S3O), vilannyal (P5O), ugy a halvany is kénnel (S3Cl), vilannyal (P5Cl) és még az érennyel (Pt2Cl) savanyú vegyeket alkot, és pedig szárazon is lakmusz veresítőket… miből az sül ki, hogy nem csak az éleny, hanem a halvany is savító, és pedig savítóbb az élenynél. Savanyúság tehát nem olly tulajdon, mellyről az oxygent elnevezni lehetne. Így van a fény s hév alkotó tulajdonával is: onnét sem nevezhetni el, mert nem övé kizárólag, ugy hogy egyedül övé az, hogy általa élünk, és ezen ultima differentia által lőn neve éleny.

Az utolsó próbálkozások Szabadságharc bukása, magyar nemzeti törekvések háttérbe szorulása Kiegyezés Nendtvich Károly „azon műszavak használtattak…amelyek a magyar vegyészek egyetértése következtében elfogadtattak és használatban mentek”

A végső bukás Kritikák Kossuth: „nyelvújítási túlzás” Szily Kálmán: új alapelvek Nemzetközi elnevezés hiányában: magyar kifejezés Jó magyar szavak megtartása Általánossá vált rossz magyar szavak megtartása Magyarossá tett idegen szavak Végeredmény: Nemzetközi szavakon alapuló, a régi, meggyökeresedett szavakat megtartó szaknyelv Nyelvújítási szavak közül megmaradt: az anyag, a horgany, a szénkéneg

Felhasznált irodalom Bugát Pál-Irinyi János: Természettudományi Szóhalmaz, Pest, 1844 Irinyi János: A vegyelemek magyar neveiről, Orvosi Tár, 1842. Mannó Alajos: Orvosgyógyszerészi vegytan, Pest, 1842. Nendtvich Károly: Az életműtlen műipari vegytannak alapismeretei, Pest, 1844. Schirkhuber Móric: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, Pest, 1837-1849. Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon, Budapest, 1972. Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete

Köszönjük a figyelmet!