Szent lászló király

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077– 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska. későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök,I. István, Szent Imre , András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

SZENT LÁSZLÓ LEGENDÁK 1. A szent király nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében harci csákányt tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe. 2. A szent király életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén. A legfrissebben feltárt erdélyi, homoródkarácsonyfalvi freskóképek épségben vészelték át az elmúlt több mint ötszáz esztendőt.

A szakirodalomban mintegy 35 000 fajt írtak le. SZENT LÁSZLÓ PÉNZE Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. Mérete általában 0,5–3 cm, de találtak már 12 cm átmérőjű példányt is. A nummuliteszek (Nummulites sp.) tehát óriási egysejtűek. A harmadidőszaki eocén kor melegvizű tengereit óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be (nummulinás mészkő). A szakirodalomban mintegy 35 000 fajt írtak le.

SZENT LÁSZLÓ VÉDŐSZENT Szent László a magyar katonák védőszentje. Mai napig a nagyváradiak nagy Szent László- ünnepséget tartanak, minden évben a húsvét utáni ötödik vasárnap délelőtt 11-kor a váradi székesegyházban. Ekkor László király mellszobrát kiállítják a székesegyház főoltárára. A szertartás után megtekinthető az a szekerce ereklyetartó, amely Szent László koponyacsontját tartalmazza. Sok zarándok rója le ilyenkor tiszteletét a szentként tisztelt király előtt. A polgárőrségről szóló törvény 2011. május 16-án elfogadott módosítása óta Magyarországon Szent László a polgárőrök védőszentje. Szent László a Debrecen- Nyíregyházi egyházmegye illetve Erdély védőszentje.