A fenomenológiai megközelítés és módszer Filozófia – társadalomtudományok - építészet

Fenomenológia Kvalitatív és kvantitatív irányok és módszerek Természettudomány és társadalomtudomány. Az önmegértés kérdése (W. Dilthey) Kontinentális és analitikus filozófia

Kvalitatív kutatás A természetes, adott környezet szerepe. Az értelmezés és jelentés központi szerepe Résztvevő megfigyelés, illetve a résztvevő megfigyelése (hogyan ad jelentést a környezetének) Többféle módszer Holisztikus jellegű – nyitott, folyamatszerű – a kutató zerepe – nyelvi és vizuális források elemzése – személyes vagy informális írásforma, esszé, narratíva

David Seamon is an environment-behavior researcher and Professor of Architecture at Kansas State University in Manhattan, Kansas. His research and writings focus on the ways that the natural and built environments contribute to human well-being. Key themes in which Seamon is interested include: Human aspects of design; Place and place-making; The nature of environmental and architectural experience; Environmental and architectural aesthetics; Artistic media as a means for understanding environment, place, and nature; Christopher Alexander’s theory and practice of wholeness; Bill Hillier’s "space syntax," especially as the approach helps to understand human co-presence, encounter, and place regularity; The "phenomenology of nature" developed by Johann Wolfgang von Goethe; Phenomenology as a method of inquiry in the human sciences and environment-behavior research

Twenty-Five Important Works in Environmental & Architectural Phenomenology Alphabetized by author, this list has been compiled by David Seamon, Editor of Environmental and Architectural Phenomenology. Several of the entries here are not explicitly phenomenological; they are included because they discuss important lived aspects of peoples’ dealings with environments, places, landscapes, buildings, and the natural world. Also note that this list does not include: relevant “first-generation” texts such as  Maurice Merleau-Ponty’s Phenomenology of Perception (1945), Gaston Bachelard’s Poetics of Space (1958), Mircea Eliade’s Sacred and Profane (1961), Otto Bollnow’s Human Space (1963), or Martin Heidegger’s writings on building and dwelling; edited collections; discussion of the nature of phenomenology; or phenomenological research methods. For introductions to phenomenology, see D. Stewart and A. Mukunis, The Nature of Phenomenology (Ohio Univ. Press 1990); and L. Embree et al., eds., Encyclopedia of Phenomenology (Kluwer 1997). In regard to “empirical” phenomenological research, one of the best examples remains the four volumes of the Duquesne Studies in Phenomenological Psychology (Pittsburgh: Duquesne Univ. Press, 1971—1983), Originally published in Environmental and Architectural Phenomenology, vol. 20, no. 3 (fall 2009), pp. 5-7.

Statement, aims As a phenomenologi­cal geographer in a department of architecture, my main teaching and research emphases relate to the nature of environmental behavior and experi­ence, especially in terms of the built environ­ment. the phenomenological approach offers an innovative way for looking at the person-environment relationship and for identifying and understanding its complex, multi-dimensioned structure. bridg­ing the environ­mental designe­r's more intuitive approach to understand­ing with the academic researcher's more intellectual approach. The ultimate aim of phenomenological research, however, is not idiosyncratic descriptions of the phenomenon, though such descrip­tions are often an important starting point for existential phenomenology. Rather, the aim is to use these descriptions as a groundstone from which to discover underlying commonalities that mark the essential core of the phenomenon.

Definíció phenomenology is the interpretive study of human experience. The aim is to examine and clarify human situa­tions, events, meanings, and experienc­es "as they spontaneously occur in the course of daily life" (von Eckartsberg, 1998, p. 3). The goal is "a rigorous description of human life as it is lived and reflected upon in all of its first-person concreteness, urgency, and ambiguity" (Pollio et al., 1997, p. 5). commentators have placed phenomenology within the wider conceptual and methodological rubric of qualitative inquiry. For example, Patton (1990, pp. 66-91) associ­ates phenomenol­ogy with such other qualitatively-oriented theories and orientations as ethnography, heuristic inquiry, ethnometh­odology, symbolic interact­ionism, and ecological psychology.

Core assumptions 1. Person and world as intimately part and parcel; 2. A radical empiricism.

Edmund Husserl1 (1859-1938) A kartezianizmus bírálata Intencionalitás A szigorú módszer, epoché Transzcendentális módszer

Intentionality One broad theme that phenomenologists have developed to overcome this dichotomy is intentionality—the argument that human experience and consciousness necessarily involve some aspect of the world as their object, which, reciprocally, provides the context for the meaning of experience and consciousness. Intentionality, therefore, "is a basic structure of human existence that captures the fact that human beings are fundamentally related to the contexts in which they live or, more philosophically, that all being is to be understood as `being-in-the-world'"

Husserl2 Az európai tudományok válsága Életvilág, interszubjektivitás

Heidegger és Merleau-Ponty Husserl kritikája the German philosopher Martin Heidegger and the French philosopher Maurice Merleau-Ponty reacted against Husserl's transcendental structures of consciousness (Heidegger, 1962; Merleau-Ponty, 1962). These "existential" phenomeno­logists, as they came to be called, argued that such transcendental structures are questionable because Husserl based their reality on speculative, cerebral reflection rather than on actual human experience taking place within the world of everyday life (Schmidt, 1985).

Martin Heidegger1 (1889-1976) Lét és idő Egzisztenciálontológia Világban való lét, Dasein, struktúra A megértés, a hermeneutikai kör Idő és történelem A valaki, a nem-autentikus lét Az otthontalanság

Martin Heidegger2 A fordulat: a lét A dolog Építeni, lakni, gondolkodni

Merleau-Ponty (1908-1961) és a francia fenomenológia Az észlelés fenomenológiája A test, testi érzékelés megalapozó jelentősége

Maurice Merleau-Ponty In his 1945 Phenomenology of Perception, Maurice Merleau‑Ponty (1962) broadened Heidegger's correction to include the active role of the body in human experience. Merleau‑Ponty sought to reinterpret the division between body and mind common to most conventional Western philosophy and psychology.  This "existential turn" of Heidegger and Merleau‑Ponty moved Husserl's realm of pure intellectual consciousness "into the realm of the contingencies of history and embodiment" (Polkinghorne, 1983, p. 205).

Seamon: three core concepts lifeworld, place and home each refers to a phenomenon that, in its very constitution, holds people and world always together and also says much about the physical, spatial, and environmental aspects of human life and events.

Lifeworld (életvilág), mindennapiság, adottság The natural attitude is the term by which the phenomenologist identifies the correspond­ing inner situation whereby the person takes the everyday world for granted and assumes it to be only what it is. In this mode of attention and awareness, people accept the lifeworld unquestioningly and rarely consider that it might be otherwise. The natural attitude and lifeworld reflect, respectively, the inner and outer dimensions of the essential phenomeno­logical fact emphasized above: that people are immersed in a world that normally unfolds automatically.

Place (Casey) "place … is at once the limit and the condition of all that ex­ists...[P]lace serves as the condition of all existing things...To be is to be in place" We are "bound by body to be in place" (1994, p. 104), thus, for example, the very physical form of the human body immediately regularizes our world in terms of here-there, near-far, up-down, above-below, and right-left. Similarly, the pre-cognitive intelligence of the body expressed through action--what Merleau-Ponty (1962) called "body subject"‑-embodies the person in a prereflective stratum of taken-for-granted bodily gestures, movements, and routines

Involuntary displacement (Million) Becoming uneasy (1), struggling to stay (2), and having to accept (3) emerge in Million's study as the first three stages of involuntary displacement whereby the families realize that they must leave their home place. The process then moves into securing a settlement (4) and searching for the new (5)‑-two stages that mark a "living in between"‑-i.e., a middle phase of a forced journey and a time when the families feel farthest away from place. Finally, with starting over (6), unsettling reminders (7), and wanting to settle (8), the families move into a phase belonging to the rebuilding phase.

Home in the last two centuries, the idea of home has become the core of Western traditions and a mainstay of popular culture. In our ever-increasingly technological and mobile society, however, home takes on new, ambiguous meanings Five themes of at-homeness: (1) home often invokes a timeless quality; (2) home involves a positive attunement to the present moment; (3) home relates to a lived interplay between safety and familiarity, on one hand, and strangeness and the uncanny, on the other; (4) home offers an attunement to one's self in relation to special others; and (5) home relates to healing and personal well-being.

Radical empiricism a way of study whereby the researcher seeks to be open to the phenomenon and to allow it to show itself in its fullness and complexity through her own direct involvement and understanding. In that this style of study arises through firsthand, grounded contact with the phenomenon as it is experienced by the researcher, the approach can be called empirical, though the term is used much differently than by positivist scientists who refer to data that are materially identifiable and mathematically recordable

Method phenomenological reduction phenomenological intuiting phenomeno­logical disclosure (feltárás, feltárulás, megmutatkozás) Methodological possibilities include the researcher's participating in the experience, her conducting in-depth interviews with the person or group having the experience, or her carefully watching and describing the situation supporting or related to the experience.

Irányok (1) first-person phenomenological research; (2) existential-phenomenological research; and (3) hermeneutical-phenomenological research.

first-person phenomenological research Violich (1985, 1998), who examined the contrasting qualities of place for several Dalmatian towns with varying spatial layouts. Using such techniques as sketching, mapping, and journal entries, he immersed himself in each place for several days and sought to "`read' each as a whole" (1985, p. 113).

Existential-phenomenological research "the analysis of protocol data provided by research [respondents] in response to a question posed by the researcher that pinpoints and guides their recall and reflection." Specifically, he speaks of four steps in the process: (1) identifying the phenomenon in which the phenomenologist is interested; (2) gathering descriptive accounts from respondents regarding their experience of the phenomenon; (3) carefully studying the respondents' accounts with the aim of identifying any underlying commonalities and patterns; and (4) presentation of findings, both to the study respondents (in the form of a "debriefing" about the study in ordinary language) and to fellow researchers (in the form of scholarly presentation). the claim is that  "people in a shared cultural and linguistic community name and identify their experience in a consistence and shared manner"

Hermeneutic-phenomenological research Most broadly, hermeneutics is the theory and practice of interpretation (Mugerauer, 1994, p. 4), particularly the interpretation of texts, which may be any material object or tangible expression imbued in some way with human meaning‑-for example, a public document, a personal journal, a poem, a song, a painting, a dance, a sculpture, a garden, and so forth. The key point hermeneutically is that the creator of the text is not typically available to comment on its making or significance, thus the hermeneutic researcher must find ways to discover meanings through the text itself.

In environment-behavior research, much of the phenomenological work has been hermeneutic because the aim is often an understanding of material environments, whether furnishings, buildings, cultural landscapes, settlement patterns, and the like.

Reliability vividness, accuracy, richness, and elegance. First, vividness is a quality that draws readers in, generating a sense of reality and honesty. Second, accuracy refers to believability in that readers are able to recognize the phenomenon in their own lifeworlds or they can imagine the situation vicariously. Third, richness relates to the aesthetic depth and quality of the description, so that the reader can enter the interpretation emotionally as well as intellectually.  Finally, elegance points to descriptive economy and a disclosure of the phenomenon in a graceful, even poignant, way. the power to convince

A fenomenológia az építészetben Tér és hely Tárgy/dolog Gondolkodás/észlelés Értelem, racionalitás – test Otthon - otthontalanság

Christian Norberg-Schulz studied in Switzerland at the Eidgenossische Technische Hochschule, Zurich, graduating in 1949.  He spent the years 1950-51 in the Norwegian army.   He joined the faculty of the school of Architecture in Oslo in 1951, where he was appointed assistant professor.   In 1963 he received his Ph.D. from the Technical University in Trondheim. He was promoted to professor of architecture in 1966.  During the academic year 1973-74 he was visiting professor at the Massachusetts Institute of Technology and the University of Dallas, TX, in 1978. He was Dean of the Oslo School of Architecture. In the early 1970s he authored two volumes in the History of World Architecture series on Baroque Architecture which looked at the buildings both structurally and as works of art. An expert in the modern architecture, his seminal book for architects was Intentions in Architecture (1963, US 1968).  His writing is greatly influenced by the Gestalt and phenomenological theories he read as a student. 

Christian Norberg-Schulz1 Intenció az építészetben Heidegger hatása, Existence, space and architecture Térfajták: A mindennapi gyakorlat, cselekvés tere (pragmatic space) Érzékelési tér Egzisztenciális tér Gondolkodási tér (cognitive space) Elvont vagy logikai tér (abstract or logical space)

A program: „amire szükségünk van, problémáink céltudatos tisztázása, vagyis építési feladataink és a megvalósításukhoz szükséges eszközök meghatározása” „Először az építmények és használóik közötti viszonyra, vagyis az építészet előfeltevéseire és hatásmódjaira kérdezünk; ezután következik az eszközök szerveződésének számbavétele, mégpedig hatásaiktól függetlenül; végül az érdekel bennünket, hogy a sajátos feltételeknek és hatásoknak megfelelnek-e az adott eszközök. E kérdéskörök együttesen lefedik az építészet mint emberi alkotás valamennyi aspektusát.” 

Minden építészeti egésznek három alapkategóriából kell kiindulnia: építési feladat, forma és technika: Az egész egy síluson belül technikailag megvalósított építési feladat. Építési feladat: fizikai kontroll, funkció, társadalmi feltételek (miliő), kulturális jelentés (szimbolizáció) Forma: tömeg, tér, felületi elemek – viszonyok – formai struktúra – stílus. Belső tagolódás, komplexitás: ennek révén megmutathatók az értékkülönbségek mondjuk egy Mozart-mű és egy sláger között. (163-164). Technika: milyen szerepet tölt be a szerkezet az építészeti egészen belül. Szemantika: a jelentés, összefüggés kérdései.

Heidegger hatása "Heidegger írásainak köszönhetően e törvényeket nem a természettudomány fogalmaiban, hanem egzisztenciális struktúrákként értjük meg." (Kahn, Heid…, 42)   Heidegger: a kartezianizmus bírálata. A megismerő és a megismerés tárgyának szétválasztásával szemben az életvilágban eredendő egységük: az analitikus megközelítés másodlagos a holisztikus megközelítéshez képest. A világban-való-lét analízise: egyrészt azt jelenti, hogy az ember nem érthető meg a környezetétől elszakítva, másrészt hogy a környező világ megértésében mindig az ember jelenti a vonatkoztatási pontot.

A tér elemzése, egzisztenciális tér „a tér koncepciója különösen alkalmas az emberi környezet elemzésére. A mindennapi tevékenységek, cselekvés tere (pragmatic space) Érzékelési (perceptual) tér Egzisztenciális tér A gondolkodás vagy megismerés tere (cognitive space) Elvont vagy logikai tér. Az egzisztenciális tér elmélete alapján az építészeti tér olyan eszméjét dolgozom ki, amely azoknak a környezeti sematizmusoknak és képeknek a konkretizációjaként foghatók fel, amelyek az ember általános tájékozódásának avagy világban való létének szükségszerű részét képezik. Ezért, úgy hiszem, egyszerű és hasznos kulcsot tudok nyújtani az építészeti totalitás megértéséhez.” Az építészeti tér az ember világban való létének konkretizációja.” (Ismertetés: Hajnóczy Gyula)

Egzisztenciális tér Három szint Központ és hely (centre and place) - ház Irány és út (Direction and path) - város Körzet és tartomány (Area and domain) – country, landscape

Genius loci A tér mint hely problémájának középpontba kerülése A könyv körkörös, „hermeneutikai” szerkezete: Mi a hely? természeti és emberalkotta környezet. A természeti hely elemzése A mesterséges helyek elemzése Város-példák: Prága – Khartum – Róma Hely; A hely ma

A hely struktúrája: tér és karakter A tér mint három dimenziós geometria és mint észlelési mező helyett konkrét minőségi kategóriák: tér, topológia kint és bent (Giedion) határ, ösvény, csomópont, sarok, szélek, kerület (Lynch), központ, körülzárás, föld-ég viszonyok

A hely szelleme Összefoglaló-szintetikus képzet: lakozás (a világban való lét, létezés). Orientáció (tér) és identifikáció (karakter) Minden kultúra kifejlesztett orientációs rendszereket, tehát olyan térbeli struktúrákat, amelyek megkönnyítik egy jó környezeti kép kialakítását” (Kevin Lynch). De az identifikáció még inkább a lakozás feltétele. Azt jelenti, hogy egy meghatározott környezettel meghitt viszonyban vagyunk. Ehhez, különösen a modern társadalmakban, általános emberi, univerzálisan és regionálisan rögzített, kulturálisan meghatározott minták kialakítására van szükség. A lakozás feltétel, hogy az ember képes a számára való világot épületekben és dolgokban konkretizálni.

Az 1980-as Velencei Biennálé: The Presence of the Past

The Presence of the Past: Charles Jencks The six schools of post-modernism (lower case) - historicism, neo-vernacular, adhocism, contextualism, metaphorical and metaphysical architects, and those who develop an ambiguous space — are distinguishable from each other, but they also have a commonality: they "double-code" their buildings. Venturi, Moore, Stern, and now Hollein, Stirling, Philip Johnson, Bofill http://www.domusweb.it/en/from-the-archive/2012/08/25/-em-la-strada-novissima-em--the-1980-venice-biennale.html

http://www.architecturenorway.no/stories/people-stories/frampton-06/

Kenneth Frampton1 Kritikai regionalizmus Köztes irányzat: nem tagadja meg, de kritikával viszonyul a modernizációhoz. „Nem mond le a modern építészeti örökség felszabadító és előrevivő elemeiről – de szkeptikus utopikus és normatív jellegével szemben, a nagy terv helyett a kis tervet részesíti előnyben. A kötöttségek tudatos építészete: az épület mint szabadon álló tárgy helyett az adott helyhez kötöttsége (hely-forma). Az építészetet tektonikus valóságként fogja fel, szemben a díszletező megközelítéssel. A topográfia, a klíma, a fény figyelemben vétele, a klímaberendezések elutasítása. A taktilis és vizuális érzékelésmódot egyenrangúan kezeli. A különböző észleletek és összefüggésük. Közvetítés a helyi kultúra, hagyományok és a nemzetközi hatások között: „korszerű, az adott hely sajátosságaihoz igazodó kultúrát szeretne létrehozni anélkül, hogy akár formai, akár technikai értelemben elzárkózóvá válna. Főként a kulturális szempontból köztes terekben virágzik, amelyek ki tudják vonni magukat, ellent tudnak állni az univerzális civilizáció nyomásának.

Kenneth Frampton2 Etimológia Topográfia A testi jelenlét metaforája Etnográfia Megjelenítés (representation)versus ontológia Tektonikus/atektonikus Technológia Hagyomány és újítás Az angol-francia és a német elméleti háttér a 18.-19. században Frank Lloyd Wright – Perret – Mies – Kahn – Utzon – Scarpa – 20. századi áttekintés. Topográfia – morfológia – fenntarthatóság – anyagszerúség – (lakásépítés, lakásformák – középületek, közterek, a nyilvános szféra)

Juhani Pallasmaa A modern építészet racionális és programszerű jellegének meghaladása egy átfogóbb, az érzékek és az érzelmek tapasztalatát bevonó, azokra támaszkodó építészettel. One insightful study relating to material aspects of the lifeworld is Palaasma’s architectural examination of how the design aesthetic of Modernist-style buildings largely emphasized intellect and vision and how a more comprehensive architecture would accommodate an environmental experience of all the senses as well as the feelings (Pallasmaa, 1996).

http://www. architecturenorway http://www.architecturenorway.no/stories/people-stories/framptonpallasmaa-11/

A bőr szemei A hét érzék építészete A gondolkodó kéz A megtestesült kép Találkozások I-II. Az építészet megértése

Steven Holl Holl számára meghatározó a fenomenológiai megközelítés Kenneth Frampton: „phenomenological intensity and a preoccupation with tactile experiences have been a perennial theme of Holl’s architecture, and it is [because of] this connection, one may claim, that he is the only American architect of this generation to be so consciously influenced by this philosophical line.” El Croquis, Volume 78, “Steven Holl 1986-1998” Az építészet minden érzékszervre folyamatosan hat, ráadásul minden használó - függetlenül attól, hogy ismeri-e az építész koncepcióját vagy sem – képes érzékelni a terek és formák érzékekre ható minőségét. Steven Holl: „in this sense, architecture is a great universal language; like music, it can be philosophically and idealistically produced but its true test is in the public experience.” El Croquis, Volume 108, ”Steven Holl 1998-2002” Az építész feladata, hogy fokozza a tapasztalati észlelést, ezzel folyamatosan valamilyen jelentést, szándékot fejezzen ki, miközben reagál a hely és a körülmények sajátosságaira. Steven Holl: „I would say that I am very interested in the philosophical nature of ideas as an origin, but I could not just stop there. My struggle is to try to find the phenomenal nature of the idea. I hope to connect the phenomenal properties with the conceptual strategy.” El Croquis, Volume 78, “Steven Holl 1986-1998”

11 Észlelési terület 1. „enmeshed experience” (összeszőtt élmény) Steven Holl Phenomenology in Architecture írásában az alábbi területeket – tervezési szempontokat különíti el – ezek amelyek az érzékekre hatnak Steven Holl, Juhani Pallasmaa és Alberto Perez-Gomez: Questions of Perception: Phenomenology in Architecture July 1994, special issue of the architectural journal A+U 1. „enmeshed experience” (összeszőtt élmény) előtér és háttér; tárgy és tér együttes érzékelése egy darab összeszőtt élményként 2. „perspectivical space” (látvány-tér) a mozgással mindig új és új látványok tárulnak fel 3. „color” (szín) változhat; áttetszőség, átlátszóság, tükröződések, változó természetes fény miatt 4. „light and shadow” (fény és árnyék) tömegek, lyukak, tömörség, áttetsződés és átlátszódás befolyásolja 5. „spatiality of night” (éjjeli térbeliség) a városi lét része a 20. századtól

6. „time duration and perception” (időtartam és észlelés) egy bizonyos időtartam alatt tapasztaljuk meg a tereket 7. „water” (víz) az átlátszóságánál fontosabb a tükröződése 8. „sound” (hang) az építészethez hasonlóan körülvesz minket; utal az anyagokra, vastagságokra, stb. 9. „detail” (részlet) akár tapintással is érzékelhető 10. „proportion/scale/perception” (arány/lépték/érzékelés) pl.: aranymetszés mint aránypár 11. „site circumstance/idea” (környezet/gondolat) reagálás a környezetre, a genius loci-ra

Kiasma, Kortárs Művészeti Múzeum, Helsinki Az épületre 1992-ben írt pályázatot Steven Holl, amerikai építész nyert meg. Az építkezés 1996-tól 1998-ig tartott. A helyszín két különböző városi beépítés határán van, két eltérő „háló” találkozásában. Hollnak sikerült egy komplex épületformával reagálni mindkét struktúrára. A múzeum két fő részből áll. Egy statikusabb, egyenes szárnyból, és egy vele „párhuzamos” íves épületrészből. A kettő között egy hosszú, fedett belső udvar alakult ki, mely a befelé lassan szűkül. Végében egy rámpa vezeti be a látogatót a tárlatokhoz. Funkcióját tekintve a létesítmény több, mint egy hagyományos múzeum. Művészeti tevékenységre, konferenciákra is lehetőséget biztosít, ezen felül pedig egy színházteremmel is rendelkezik.  

A bemutató termek más jelleggel mutatkoznak a két épületrészben A bemutató termek más jelleggel mutatkoznak a két épületrészben. Az egyenesnél zárt sejtszerűen egymásra fűzött „szobák”, az ívelt szárnyban egy szabadabb, szétfolyóbb térrendszer jelenik meg. Nincs egyetlen kijelölt bejárandó út. A látogatón múlik, milyen sorrendben fedezi fel a tárlatokat. Sokszor az utak visszafutnak önmagukba. Fontos kérdés egy múzeum esetében a fény, elsősorban a természetes fény. Nehéz megoldani hogy jól vezetett természetes fény jusson a termekbe az alsó szinteken is - a Kiasma Múzeumban sikerült, amiben nagy szerepe volt a különleges tetőformának.

Néhány téma és szerző Casey, Malpas

Peter Zumthor (1943) Asztalosmester fiaként bútorszatalosként apjánál tanult. Ezt követően belsőépítészetet és design-t tanult Bazelban az ottani iparművészeti iskolában. A New York-i Pratt Institutban tanult építészetet és ipari formatervezést. 10 évig a graubündeni kanton műemlékvédelmi felügyelőségén dolgozott. 1979-ben alapította meg saját irodáját, amely mintegy 20 munkatársat foglalkoztat.

Dologiság, anyagszerűség Megcsinálás, elkészítés. Anyagok, technikák, a feladat sajátszerűsége Érzékiség, emlékezet – alkotás: múlt és jövő között. Kép és képek: belső kép, képzelet (imagination, vorstellen, Vorbild) Működésmód, hatás Dologszerűség, testiség Fény, atmoszféra

Módszer és reflexió Az építészet elsősorban a dologiságban, s ennek megtapasztalásában van jelen. Személyes beszámolók, töprengések az építészet működéséről, hatásáról, létrehozásáról. Az irodalom és a zene mint inspirációs források. Architecture denken / Thinking Architecture Atmosphären / Atmospheres

Atmospheres is a poetics of architecture and a window into Peter Zumthor's personal sources of inspiration. In nine short, illustrated chapters framed as a process of self-observation, Peter Zumthor describes what he has on his mind as he sets about creating the atmosphere of his houses. Images of spaces and buildings that affect him are every bit as important as particular pieces of music or books that inspire him. From the composition and “presence” of the materials to the handling of proportions and the effect of light, this poetics of architecture enables the reader to recapitulate what really matters in the process of house design. In conclusion, Peter Zumthor has described what really constitutes an architectural atmosphere as "this singular density and mood, this feeling of presence, well-being, harmony, beauty...under whose spell I experience what I otherwise would not experience in precisely this way."

Hely és cél Engem nem a dolgoktól elszakadt elméletek érdekelnek, hanem e lakást célzó, konkrét építési feladat valósága, erre akarom képzelőerőmet irányítani. Az épület megvalósításához alkalmazandó építőanyagok – a kő, a szövet, az acél, a bőr...– és a szerkezetek valósága, ezek tulajdonságaiba próbálok képzelőerőmmel behatolni, értelemre és érzékelhetőségre törekedve, hogy kipattanhasson az embereknek hajlékot nyújtó, talán sikerült épület szikrája.

Ne akarjunk épületekkel érzelmeket kelteni, de engedjünk hozzájuk érzelmeket. Maradjunk sziklaszilárdan a tárgynál, a megalkotandó dolgok lényegénél, és bízzunk benne, hogy majd kibontakozik épületünk saját ereje, hogy nincs szüksége művészies körítésre, elég, ha szabatosan, jól kigondoljuk helyének és rendeltetésének megfelelően.

Összefogott egész Én még mindig hiszek az építészeti tárgy önmagában elegendő testi egész voltában, mégha nem is úgy, mint magától értetődő adottságában, hanem, mint munkám nehezen elérhető, de elengedhetetlen céljában.

Korunk De hogyan lehetséges az építészetben elérni ezt az egész mivoltot, egy olyan korban, amikor az értelmet adó isteni hiányzik, és a múlandó képek és jelek áradatában a valóság megszüntetése fenyeget? Gyökeres átalakulásban lévő korunk nem engedi meg a nagy gesztusokat. Csak kevés olyan közös értékkel rendelkezünk, amelyekre építhetnénk. Ezért olyan építészet mellett foglalok állást, amely abból indul ki, amit még valamennyien ismerünk, amit képesek vagyunk megérteni, közösen átérezni.

Magától értetődőség, visszanyert természetesség A mesterséges folyamatban alkotandó dolgoknak el kell venni mesterkéltségét és át kell változtatni őket a hétköznapi és természetes dolgok világa számára, de még inkább azzal a hittel, hogy az igazság magukban a dolgokban rejlik. A művészi alkotófolyamat, úgy gondolom, mindig végeredménye egész voltát célozza, újra és újra kísérletet tesz rá, hogy olyan jelenléttel ruházza föl, amellyel a természetben vagy a nőtt környezetben található dolgok bírnak.

Az építészet valósága a teste, az, ami kézzel fogható, ami formává-, tömeggé- és térré vált. A dolgokban lévőkön kívül nincsenek eszmék. Ez a szépség kemény magva. Minimalizmus, esszencializmus, koncentráltság

Kunsthaus Bregenz, 1990-1997 Két épület: kiállítóterek, kiszolgáló funkciók, előadóterem, múzeum shop A múzeum gyűjteményében és kiállítási stratégiájában egyaránt az építészet és a kortárs képzőművészet állnak az előtérben. A múzeum maga is műtágy? Tér, fény Anyagok (üveg, fém, beton), szerkezet Fémszerkezet által hordozott külső üveghártya, amely a környezetnek, fényviszonyoknak megfelelően változik, illetve a kiállító terekbe fényt bocsájt, védi az épület belső magját az időjárás viszontagságaitól. Kiállítóterek és közlekedő rendszer.

Ajánlott olvasmány filozófiai tájékozódáshoz Olay Csaba – Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században. L’Harmattan Kiadó 2011