Egészségmagatartásra késztető tényezők modelljei

Egészséghiedelem modell Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései –fenyegetettség Észlelt akadályok –pl mellékhatások, költségek Demográfiai és pszichoszociális tényezők

Védekezési motiváció modell Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk. 3 faktora: Sérülékenység Észlelt súlyosság Válaszhatékonyság A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg –ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz

Rogers: a faktorok nem összeszorzódnak,hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül Fenyegetés= sérülékenység+ súlyosság -jutalmak Megküzdés= válaszhatékonyság + énhatékonyság- költségek A kettő viszont a a végső értékelésnél összeszorzódik

Konfliktuselméleti modell – a hiedelemmodell módosítása Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. Döntés 5 fázis: Jelen viselkedés megkérdőjelezése Alternatív megoldások keresése Mérlegelésük, döntés valami mellett Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel Teljes elköteleződés A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat

A stressz szerepe a döntésben –döntési konfliktus 3 faktor befolyásolja: Kockázat, remény, Időnyomás Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:

Konfliktus átélés hiánya, nem észleli viselkedése kockázatait,marad az eredeti viselkedésnél Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál olyan alternatívát ami ezt csökkenti és amihez alkalmazkodni tud –nincs konfliktus átélés, jelentős viselkedés módosulás –átalakító önkontroll

Defenzív elhárítás: sajátviselkedését kockázatosnak ítéli,de úgy érzi nem tud olyasmit csinálni,ami használna, nincs remény,, stressz fokozódik –halogatás,tagadás, felelősség elhárítása Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel,úgy érzi nincs elég idő a megoldáshoz,nagy stressz, kapkodó megoldás keresés –olyan alternatíva elfogadása ami pillanatnyi enyhülést ígér Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli idővel lesz megoldás, stressz nem túl erős,nagy esély a racionális döntésre

A mentálhigiéné intézményei 9

Professzionális intézmények Laikus intézmények Család Szomszédok Közösségi kapuőrök Önsegítő csoportok Professzionális intézmények Egészségügyi intézmények Szociálpolitika intézményei Oktatási-nevelési intézmények 10

A mentálhigiéné intézményei A család, kisgyerekes család 11

Családi szocializáció;A család funkciói Gazdasági funkció Reprodukciós funkció, utódok felnevelése, szocializációja Segítő-támogató –mentálhigiénés funkció 12

Családi szocializáció (Kozma): Beszéd megtanítása Első interakciós tér Modellnyújtás Érzelmi biztonság Érték és norma közvetítés Éntudat, identitás 13

Család mentálhigiénés funkciói Információ rendszerezése, gyűjtése értelmezése Visszajelentő, útmutató Életfilozófia, identitás forrása Referencia és kontrollcsoport Gyakorlati segítség Pihenés, regeneráció 14

A család működése A család – rendszer Alrendszerei: Házassági Szülői Szülő-gyerek Testvér Önszabályozó, nyílt rendszer Körkörös – a rendszer bármely részét érintő esemény az egész családot érinti 15

Család struktúra: Autokratikus nem kohézív Autokratikus, kohézív Egyenlő szellemű, nem kohézív Egyenlő szellemű, kohézív 16

Családi életciklusok Család létrejötte Szülővé válás Kisgyerekes család Család iskolás gyerekkel Család serdülőkorú gyerekkel Gyerekek leválása Magára maradt aktív szülők Magára maradt inaktív szülők 17

Család létrejötte Házasságkötés –élettársi viszony- alkalmazkodás,elkötelezettség,közös döntések Egyneműek kapcsolata,házassága Számít: életkor, korkülönbség, műveltség különbségei, Iskolázottság különbségei, társadalmi helyzet különbségei 18

Szülővé válás Napjainkban kitolódik Alacsonyabb iskolázottság (főleg nők) esetén korábbi Csecsemők születése: szorongás,bizonytalanság –média fokozhatja Szülő élete teljesen megváltozik – érettség Utóbbi idők csecsemőápolási szokásai változtak –”lazábbak” 19

Kisgyerekes család Szülőkké a főszerep Kötöttség Fokozatos ”leválás” Egészségszokások kialakítása 20

Családi válsághelyzetek - válás Egyre gyakoribb Gyerekek akkor is a család együtt maradását szeretnék, ha a házasság nem jó Nincs szülői alcsoport Anyagi problémák Lemondás, áldozatok 21

Válás hatása a gyerekre függ: Konfliktus és ellenségesség mértéke Nem és életkor(óvoda, kisiskola, fiúk) Távozó szülővel kapcsolat Gyerek személyisége, adottságai Más támogató kapcsolatok, rokonok Milyen körülmények közé kerül Mi van, ha mindkét szülő elveszti a gyermek iránti érdeklődését? 22

Családi válsághelyzetek - haláleset Szülő halála egyik legtraumatizálóbb- ha nincs gyász megfelelően feldolgozva Két féle szorongás: Mások is meghalhatnak Én is meghalhatok Bűntudat 23

Családi válsághelyzetek – hosszú betegség Szülő jelenléte Hospitalizáció 24

Családi válsághelyzetek - örökbefogadás Kritikus pont a szülő motivációja Korai anya-gyerek kötődés sérülései Mikor mondjuk meg? És hogyan? 25

Családi válsághelyzetek - gyerekbántalmazás Kempe 1963 - „vert gyerek szindróma” Okok: gyakran transzgeneráció minták Segíteni szülőnek is! Gondozónő -felismerés 26