Johannes Kepler Őze Norbert 9.c
Tartalomjegyzék dia: Élete dia: Munkássága dia: Képek dia: Könyvei dia: Források Vége
Élete 1571 december 27.-én születtet Weil der Stadt-ben. Tanulmányai: adelbergi iskola Maulbronni iskola Tübingeni iskola Nagy matematika tehetsége miatt meghívták Grazi Egyetemre matematikát és csillagászatot tanítani. 1597-ben elvette feleségül Barbara Mühlecket. Haláláig csillagászattal foglalkozott. 1630 november 15.-én meghalt Regensburgban.
Munkássága Kepler 1600-ban lett Tycho Brahenak, II. Rudolf császár udvari csillagászának segédje. Kepler felhasználva Brahe adatait kimutatta, hogy a Mars pályája nem kör, hanem ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap (Kepler első törvénye). Levezette a megfigyelésekből, hogy azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara (második törvény). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a Naphoz közelebb járva gyorsabban mozognak, mint távol (harmadik törvény).
Képek Kepler első törvény Második törvény → Harmadik törvény
Könyvei 1596-ban kiadta a Mysterium Cosmographicum könyvet amibe az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder tartja a távolságot. 1604-ben megfigyelte a fényes szupernóvát, és a megfigyeléseit a De Stella nova in pede Serpentarii ("A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról") című könyvében jelentette meg. Kepler egyik legjelentősebb munkája a Dioptrice („Optika”) volt, melyben az egész optikát tudományos szintre emelte.1611-ben megjelent művében az általa feltalált Kepler-távcső csak mellékes dolognak tűnik a fénytöréssel és az optikai leképezéssel kapcsolatos eredményeihez képest.
Források http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Kepler http://tudasbazis.csillagaszat.hu/naprendszer/kepler-torvenyek.html