A tőkés gazdaság fejlődési feltételei

1. A modern polgári állam és a tőkés termelési viszonyok kialakulása Magyarország helyzete a szabadságharc leverése után

A szabadságharc leverésének következményei: Magyarországon a polgári átalakulás időlegesen megreked, a birodalom irányításának módja visszatér az önkényuralmi eszközökhöz a Habsburgok megpróbálják Mo-t erőszakos eszközökkel a „Gesamtmonarchie”-ba integrálni, beolvasztani Haynau rémuralma 1849 végéig a megtorlás, a megfélemlítés eszköze (az aradi 13 vértanú és Batthyány Lajos kivégzése, bebörtönzések)

Ezt követően „polgári”-jellegű, központosított közigazgatást vezetnek be Karl v. Geringer, majd Albrecht főhg. irányításával Mo-t 5 kerületre osztják, felszámolják a vármegyék autonómiáját, megerősítik a titkosrendőrséget és a besúgóhálózatot a kormányzás eszköze a nyílt császári rendelet, a pátens lesz (utasításokkal vezetik az országot) a rendszer kiépítője: Alexander v. Bach

Megkezdik a birodalom közös gazdasági kereteinek kiépítését: központilag, osztrák minta alapján még 1849 végén megkezdik a földadó bevezetését 1850. áprilisában Mo-n is bevezették az általános jövedelemadót 1850. október 1-jén eltörölték az osztrák-magyar határ közti vámsorompót (1754. Mária Terézia ) – egységes birodalom bevezették a dohánymonopóliumot, a sör- és pálinkaadót

Az önkényuralmi kormányzás sajátosságai: Az intézkedések jelentősen előmozdították a gazdaság és társadalom további átalakulását Az 1850-es években fontos eredmények születtek a polgárosodás területén is: „közteherviselés”, kiváltságok megszűntetése A magyar tőkés átalakulás egyik sajátossága, hogy a polgári-liberális intézményrendszer fontos elemeit a Habsburgok abszolutista kormányzása vezeti be! Az átalakulás ezért nem lehet teljes és gyökeres, hanem hiányos – a feudális és polgári elemek még sokáig együtt élnek Az intézkedések az állam működését biztosítják

A nemzetközi politika eseményeinek hatása a Habsburg birodalomra Az 1850-es években megrendül a Habsburgok közép-európai monarchiája Ez a Habsburgokat arra készteti, hogy rendezzék a magyarországi helyzetet és birodalmukat politikailag-gazdaságilag megerősítsék 1853-56 a krími háború: a Habsburgok elszigetelődése 1859-ben az osztrák csapatok Solferinonál vereséget szenvednek a francia-olasz seregektől (É-Itália elveszik, létrejön az új, egységes Olaszország) 1866-ban a császári hadsereg vereséget szenved a porosz csapatoktól Königgrätznél: a német egység Poroszország vezetésével és megerősödésével jön létre (Bismarck irányításával) (Ausztria kimarad a nagynémet egységből, a Német-Római-Császárság újjáélesztéséből)

Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ben az 1848 és 1867 közti évek egymásra utalttá tették a magyar és osztrák nemesi-uralkodói, gazdasági eliteket az osztrákok erős birodalmat csak a magyarokkal és azok gazdasági megerősödésével tarthattak fönn a magyar nemesi-mágnási uralkodó rétegeknek be kellett látniuk, hogy a történelmi Magyarország és saját gazdasági-társadalmi státuszuk megtartása csak a nemzetiségekkel szembeni megegyezéssel volt tovább fönntartható Néhány közeledési kísérlet után Deák Ferenc vezetésével tető alá hozzák a kiegyezési törvényt (Ausgleich)

A Kiegyezés jellemzői: A Kiegyezés egy valós erőviszonyokra épülő kompromisszum A jogalkotás szempontjából visszatérnek a mindkét fél által elfogadható minimális kompromisszumhoz: az 1723-as Pragmatica Sanctio-hoz. (Gyakorlatilag kikerülik 1848-at: önálló magyar kormány, 1849-et: trónfosztás és a jogeljátszás elméletét)  Két, szinte összeegyeztethetetlen dolgot kellett közös nevezőre hozni: a Habsburg birodalom sérthetetlen egységét és a magyarok önállóságát és függetlenségét A kompromisszumok meghatározzák, hogy a Kiegyezés államrendszere igen bonyolult alakulatot hoz létre

Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere (1867. XII. tc.) Uralkodó – császári és apostoli király Közös hadsereg Közös minisztertanács Közös minisztériumok külügy hadügy pénzügy Delegációk 60-60fő Magyar országgyűlés Főrendi ház Képviselőház sabor Birodalmi gyűlés felsőház képviselőház horvát bán Magyar kormány Osztrák kormány horvát megyék Megyék, törv.hat. jogú városok, főv. tartományok Járások, rend. tan. városok Fiume községek

Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere ez az államalakulat sokkal bonyolultabb, mint Ny-Eu más alkotmányos monarchiái az államrendszer jellemzői: az önállóság hangsúlyozásával létrejött perszonálunió (K u K), Ferenc József (1916-ig) alkotmányos monarchia de az uralkodónak vannak elkülönített jogai (hadsereg vezetése, miniszterek kinevezése) közös érdekű ügyek: külügy, hadügy, pénzügy (ezek vitelére: közös minisztériumok) elkülönülten tanácskozó delegációk (60-60 fő) 1868-ban Horvátország ügyét is rendezik

A közös államalakulat gazdasági működésének biztosítása a két fél arányos hozzájárulása: KVÓTA (30-70%) a magyar fél átvállalja a korábbi államadósság egy részét rendezik a monarchia kereskedelmi ügyeit: 10 évente megújított kereskedelmi és vámszövetséget kötnek

közös pénzrendszert vezetnek be (fizetőeszköz: a Korona) (1878: Osztrák-Magyar Bank) a birodalom pénzügyi rendszerének alapja egy párhuzamos valutarendszer (papír és ezüstpénz együttes használata) – de ez az árfolyamok (ezüst világpiaci ára) ingadozásával jár, mert az OMB nem volt köteles a papírpénzt ezüstre váltani (1892-Wekerle Sándor: aranyalapra helyezik a K-t) a 19. sz végére a forgalomban a papírpénz válik dominánssá, a pénzforgalom döntő része bankjegy lesz a fémpénz helyett

Az állam rendszeres bevételi forrásai: Az államháztartás egyensúlyához és az állam működéséhez biztosítani kellett az állam bevételi forrásait  igen nagy az államháztartási deficit: 272 millió Ft (+ a közös államadóság átvállalt része: évi 2 millió) Bevételi források: egyenes adók (22%) állami vasúti jövedelmek (24%) fogyasztási adók (16%) monopóliumok Az állami bevételek a századfordulóra 2,5-szörösükre emelkedtek, de ennek ellenére az államháztartás deficites maradt

Az állami vagyon és szerkezete: Az állam vagyona a Kiegyezéskor elérte a 0,5 milliárd Ft-ot, ez a századfordulóra több mint 3 milliárdra nőtt Összetétele: vasutak 60% utak, hidak, kikötők 12% bányák, ipari üzemek 15% erdők 8% ingatlanok, épületek 5%

2. A külföldi tőke beáramlása Mo-n az állami bevételek és az alacsony belső tőkefelhalmozási szint miatt fontossá válik az átalakulások szempontjából a külföldi tőke megjelenése. A Kiegyezés után megindul Magyarországra a külföldi tőke beáramlása (Nyugatról Kelet felé irányuló tőkekihelyezés) Mo-on az elsőszámú tőkeexportőr: Ausztria (a Monarchia fejlettebb tagjánál felhalmozott tőkék kihelyezése, nem valódi tőkeexport) Ausztria a 20. sz. elejére Σ 5,5 mrd K-t helyez ki külföldre, ebből Mo-ra érkezik: 4,7 mrd K

A külföldi tőke beáramlásának típusai: államkölcsönök (több mint 50%-a külföldön, a 19. sz végére eléri az 5 mrd. K-t, főszerep: Rotschildok) Mo-i záloglevelek és községi kötvények jelzáloghitelek Mo-i vasútépítés kötvényei (kb. 70%-a külföldi kézen) külföldi tőke szerepe a mo-i pénzintézetekben és ipari vállalatokban kb. 42%-os az első időben a részesedésük, de ez a magyar ipar fejlődésével csökken

A külföldi tőke beáramlásának jelentősége: A befektetéseket megkönnyíti, hogy a tőkeexport során a pénzeknek nem kellett határokat átlépnie. A magyarországi ipari forradalom és tőkés átalakulás legjelentősebb hulláma a külföldi tőke katalizáló hatására a 19. sz. utolsó harmadában bontakozott ki. A külföldi tőke beáramlása fejlesztően hatott a magyar gazdaságra.