22. MAGYAR ÚJ HULLÁM JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013

Magyar új hullám kialakulásának feltételei  Magyarországon 1963-ban megváltoztatták a gyártási struktúrát: a MAFILM létrejöttével négy stúdióban készíthettek filmeket a rendezők, így többen jutottak lehetőséghez.  Ezzel párhuzamosan a magyar filmművészet emelkedő pályára került.

Magyar új hullám vizsgálódásai  A magyar filmművészet felemelkedésének hármas léptékű vizsgálódást köszönhetünk:  a) nemzeti jellegűt;  b) nemzedéki jellegűt;  c) személyes jellegűt.

Nemzeti jellegű vizsgálódás  Sorskérdések elemzése, korábban elhallgatott, szőnyeg alá söpört problémák exponálása, a múlt és a jelen legsúlyosabb gondjainak átvilágítása.

Nemzedéki jellegű vizsgálódás  A rendezők gyakran saját generációjuk élményeit láttatják hiteles tükörben, visszapillantva a korábbi évtizedek traumáira (ritkábban örömeire).

Személyes jellegű vizsgálódás  A vallomástevők – bizonyos áttételekkel – önéletrajzukat is írják a kamerával. Saját személyiségük jegyeivel ugyancsak felruházzák hőseiket.

A vizsgálódások összemosódása  A vizsgálódások gyakran egybemosódnak. Kovács András a Hideg napokban (Cseres Tibor regénye alapján) a nemzeti lelkiismeretet ébresztgeti, ugyanakkor – 1966-ban vagyunk! – az akkori negyvenesek nyomasztó emlékeit villantja fel, s a maga személyes véleményét is kifejezésre juttatja a történetben (bár a rendezőnek nincs alteregója a filmben).

A vizsgálódások összemosódása  Jancsó Miklós nagy volumenű politikai-filozófiai kérdéseket feszeget: a hatalmi manipulációk mozgatórugóit tárja fel – régebbi történelmi dimenziókban, ám friss áthallásokat is kínálva.

A vizsgálódások összemosódása  Sokan vélekednek úgy, hogy Jancsó Miklós Szegénylegények je (1965) alfa és omega az új időszámításban. A módszer, melyet a rendező követ, forradalmian új.  A rendező, akinek a munkáira – kivált az 1960-as, 1970-es esztendőkben – a legtöbb reflektorfény hullott, a hagyományos realista elbeszéléstől elszakadva filmbaletteket készített.

A vizsgálódások összemosódása  Hosszú beállításokkal, változatos mozgásformákkal, visszatérő jelképekkel, néha provokatív anakronizmusokkal és ironikus kikacsintásokkal.  Az erőszakról és a terrorról kevesen szóltak olyan szenvedéllyel és gyűlölettel, mint a terjedelmes életművet építő Jancsó. A Csillagosok, katonák (1967), a Csend és kiáltás (1968), a Fényes szelek (1968) más és más aspektussal gazdagították a vizsgálódást.

A vizsgálódások összemosódása  Kósa Ferenc a Tízezer napban (1965), Gaál István a Sodrásban üzenetében (1963), Szabó István az Apá ban (1966) hasonlóképpen megfelelt ennek az ars poeticának.  Fábri Zoltánt követve valamennyi nagy magyar rendező saját fixa ideájának kifejezésére használja a vásznat.

A magyar új hullám legfontosabb filmjei  Gaál István: Sodrásban (1963)  Szabó István: Álmodozások kora (1964)  Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965)  Kósa Ferenc: Tízezer nap (1965)  Szabó István: Apa (1966)

A magyar új hullám legfontosabb filmjei  Kovács András: Hideg napok (1966)  Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák (1967)  Jancsó Miklós: Csend és kiáltás (1968)  Jancsó Miklós: Fényes szelek (1968)

Szabó István: Álmodozások kora (1964) 01:33:00

Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) 01:33:00

vége