12. tétel: Pártpolitika és területfejlesztés (az egyes kormányok viszonya a területfejlesztéshez)

Pártpolitika és a területfejlesztés 1990-2012 2

Előzmények 1989-90: békés rendszerváltás Társadalmi-gazdasági változások „Új” területfejlesztés

1990-1994 1994-1998 1998-2002

2002-2006 2006-2010 2010-2014

1990-1994: MDF-FKgP-KDNP A településfejlesztés 3 fontos feladata: Válságövezetek Infrastruktúra Intézményrendszer

1994-1998: MSZP-SZDSZ 1996 – törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről Általános rendelkezések Célok, feladatok, hatáskörök Eszközök, szabályok Fejlesztési pólusok

1996-97 – első Országos Területfejlesztési Koncepció Jövőkép, törekvések Területfejlesztési politika céljai, irányelvei Területi egyenlőtlenségek mérséklése Eszközrendszer fejlesztése „Záró rendelkezések”

1998-2002: FIDESZ-MDF Országos Területrendezési Terv – OTrT 1.rész:Térségi Szerkezeti Terv 2.rész:Országos Területrendezési Szabályzat Övezetek Széchenyi Terv Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Torgyán József, Boros Imre, Vonza András 9

2002-2006: MSZP-SZDSZ 2004 – EU csatlakozás Második Országos Területfejlesztési Koncepció Eredmények, tapasztalatok alapján I. Nemzeti Fejlesztési Terv

Jószai Attila: Regionális politika – A hazai területfejlesztés intézményrendszere

2006-2010: MSZP-SZDSZ II. Nemzeti Fejlesztési Terv – ÚMFT Átfogó célok: Foglalkoztatás bővítése Tartós növekedés elősegítése Állami fejlesztés Egypárti kormány Önkormányzati és területfejlesztési miniszter – Lamperth Mónika Nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter – Bajnai Gordon 2008.máj.1. – egypárti kormány 12

Jószai Attila: Regionális politika – A hazai területfejlesztés intézményrendszere

2010-2014: FIDESZ-KDNP Korábban elkezdett programok folytatása Járások ÚMFT – Új Széchenyi Terv Járások K-i nyitás politikája Vásárosnaményi kihelyezett kormányülés- szabad vállalkozási övezetek Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság - Dr. Szaló Péter Nemzetgazdasági Minisztérium, Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság - Csizmadia Norbert Vidékfejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság - V. Németh Zsolt http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/szervezet Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, SAPARD, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Nemzeti Diverzifikációs Programot (NDP), ÚMVP 14

1990. évi országgyűlési képviselő-választás 2. forduló eredménye (1990. április 8.)  Az országgyűlés összetétele Szervezet Mandátumok száma MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM  164  SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE  92  FÜGG. KISGAZDA FÖLDM. POLG. P.  44  MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT  34  FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE  21  KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT  FÜGGETLEN JELÖLT  5  FIDESZ-SZDSZ  2  AGRÁRSZÖVETSÉG  1  FIDESZ-KDNP-SZDSZ  AGRÁRSZÖVETSÉG-SZÖV.FALU.VIDÉK 

A parlament összetétele 1990-1994 között

1994. évi országgyűlési képviselő-választás 2. forduló eredménye (1994. május 29.) Az országgyűlés összetétele Szervezet Mandátumok száma MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT  209  SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE  69  MDF  38  FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT  26  KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT  22  FIDESZ  20  AGRÁRSZÖVETSÉG  1  FIDESZ-LPSZ-AGRÁRSZÖV.-SZDSZ 

A parlament összetétele 1994-1998 között

A Magyar Parlament pártok szerinti összetétele 1998

A Magyar Parlament pártok szerinti összetétele 2002

A Magyar Parlament pártok szerinti összetétele 2006

A rendszerváltás utáni kormányok regionális politikája

Pártpolitika és területfejlesztés Magyarországon 1990-től napjainkig Készítette: Balogh András Oktató: Prof. Dr. Süli-Zakar István 2013.10.21. 23

Antall kormány (1990-1993) „A választásokon mandátumot szerzett 386 képviselő pártonkénti megoszlása: Magyar Demokrata Fórum (MDF) 164, Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 92, Független Kisgazdapárt (FKGP) 44, Magyar Szocialista Párt (MSZP) 33, Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) 21, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 21; független képviselő 6 fő, többpárti közös jelölés alapján 3 képviselő, valamint az Agrárszövetség és a „Szövetség a Faluért, a Vidékért" részéről további 1-1 képviselő.”1 17 tagú Antall-kormány-ban a Magyar Demokrata Fórum 9, a Független Kisgazdapárt 4, a Kereszténydemokrata Néppárt 1, pártonkívüli politikusok 3 miniszteri posztot kaptak. Antall József (1932-1993)2 Forrás: 1. https://orszaginfo.magyarorszag.hu/informaciok/allamrendszer/kormanyzat/kormanytortenet.html 2. http://politikapedia.hu/media/image/antalljozsef.jpg&imgrefurl=http://politikapedia.hu/antall-jozsef&h=222&w=160&sz=1&tbnid=Ix0LupIiAvq5fM:&tbnh=186&tbnw=134&zoom=1&usg=__Q1GEz_9TCG85BvjzYMtdr1oWeus=&docid=KRruHc1qMjQ5WM&itg=1&sa=X&ei=P8JiUq_cE4HNtAbN3oGQCQ&ved=0CJcBEPwdMAo

Területfejlesztés elhelyezkedése: Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Miniszterek: Keresztes K. Sándor(1990.IX. 15.-1993. II. 22.), Gyurkó János(1993. II. 23.-1994. VII. 15.) Feladatok: Területi egyenlőtlenségek és hiányosságok Piacgazdaság átalakulásának következményei Gazdasági szerkezetváltozások következményi Új területi problémák, pl.:iparvidékek hátrányos helyzete és az agrártérségek válsága Keresztes K. Sándor1 Gyurkó János2 (1952-1996)

Boross-kormány (1993-1994) Antall József elhunyt 1993. dec. 12-én Ügyvezető miniszterelnök Boross Péter lett Kormány program nem változott, hiszen pár hónap múlva új választások voltak Boross Péter1 Forrás: 1. https://orszaginfo.magyarorszag.hu/informaciok/allamrendszer/kormanyzat/osszetetel.html#01

Horn-kormány (1994-1998) „A választások eredményeként ugyanaz a hat párt alakíthatott parlamenti frakciót, mint 1990-ben. A választásokon mandátumot szerzett: 386 képviselő; pártonkénti megoszlásuk: Magyar Szocialista Párt (MSZP) 209, Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 69, Magyar Demokrata Fórum (MDF) 38, Független Kisgazdapárt (FKGP) 26, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 22, Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) 20; valamint az Agrárszövetség és a liberális pártok közös jelöltjeként 1-1 képviselő.”1 „Az MSZP 1994. június 4-ei kongresszusa és az SZDSZ 1994. június 5-ei küldöttgyűlése egyaránt a koalíciós tárgyalások megkezdésére adott megbízatást, majd 1994. június 26-án mindkét párt legfelsőbb irányító testülete elfogadta a koalíciós megállapodást.”3 Az új kormány 14 tagú lett, három minisztert az SZDSZ delegált (a belügyminisztert, a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, valamint a művelődési és közoktatási minisztert). Horn Gyula2 (1932-2013)

Területfejlesztés : Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Miniszter: Baja Ferenc Legfontosabb intézkedése az 1996. évi területfejlesztési törvény->hatékony területfejlesztési törekvés, az Európai Unió regionális politikájának való megfelelés és integrációs törekvés A törvény a térségi összefogásra épülő, a települési határokon túlnyúló fejlesztésekre koncentrál. A településfejlesztés problémájával kis mértékben foglalkozik. Törvény módosításai: 1999. évi XCII. tv. és a 2004. évi LXXV. tv. Létrehozták az Országos Területfejlesztési Tanácsot, majd az Országos Területfejlesztési Központot Baja Ferenc1 Forrás: 1. http://kormanytortenet.zskf.hu/?page_id=minelet&mszkod=180501&elhuid=3

I. Orbán- kormány (1998-2002) „A választások eredményeként hat párt alakíthatott parlamenti frakciót. A 386 országgyűlési képviselő pártonkénti megoszlása: Fidesz-Magyar Polgári Párt (Fidesz-MPP) 144 képviselő, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 134, a Független Kisgazdapárt (FKGP) 44, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 22, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 17, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) 14. Függetlenként Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter is képviselő lett.” „A koalíciós tárgyalások lezárásakor, 1998. június 24-én a Fidesz és az FKGP, valamint a Fidesz és az MDF külön kötött megállapodást a koalíciós kormányzásról és együttműködésről. A pártok országgyűlési képviselőcsoportjai között viszont 1998. június 28-án háromoldalú megállapodás született.” „Megalakult a 17 fős Orbán-kormány. A nagyobbik koalíciós partner, az FKGP négy miniszteri posztot kapott: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium és egy tárca nélküli miniszter. A kisebbik koalíciós párt, az MDF egy tárcát, az igazságügyit irányíthatta. A Fidesz 12 posztra jelölhetett minisztert, amelyből a Kereszténydemokrata Szövetség is kapott egyet, míg több tárca a vezető kormánypárthoz közelálló szakembereknek jutott. A miniszterelnök helyettesítését Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter végezte.”1 Orbán Viktor2

Területfejlesztés: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium -> Torgyán József Országos Területfejlesztési Központ -> Vonza András PHARE- program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter -> Boros Imre Torgyán József1 Vonza András2 Boros Imre3

Medgyessy- kormány (2002-2004) „A 386 országgyűlési képviselőből négy parlamenti frakció alakult: Magyar Szocialista Párt (MSZP) 178, Fidesz-Magyar Polgári Párt (Fidesz-MPP) 164, Magyar Demokrata Fórum (MDF) 24 és Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 20 képviselővel. Mivel az MSZP nem rendelkezett abszolút többséggel, így az SZDSZ-szel együtt alakított koalíciós kormányt. A 16 fős Medgyessy-kormányban a koalíciós tárgyalásokon született megállapodásnak megfelelően a 15 tárcából négyet az SZDSZ jelölhetett.”1 Medgyessy Péter2

Területfejlesztés: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)Németh Imre Miniszterelnöki Hivatal (területfejlesztésért felelős államtitkár) Kiss Elemér Európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter Juhász Endre Kiss Elemér1 Németh Imre1 Juhász Endre1 Forrás: 1. http://kormanytortenet.zskf.hu/?page_id=minelet&mszkod=180501&elhuid=85

I. Gyurcsány- kormány (2004-2006) „2004 augusztus 25-én a miniszterelnök lemondott a kongresszusi tárgyalások alatt, így új vezetőként Gyurcsány Ferencet választották meg új miniszterelnöknek. A miniszterelnöki megbízás után öt nappal megalakult a 18 fős Gyurcsány-kormány. A Medgyessy-kormányhoz képest hat új miniszter lett tagja a kabinetnek, négy tárca élén csere történt, és két új tárca nélküli miniszter is megbízatást kapott.”1 Gyurcsány Ferenc2

Területfejlesztés: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)  Németh Imre 2005. V. 1-ig, majd Gráf József Miniszterelnöki Hivatal (Településpolitikai Kormányzati Hivatal, területpolitika kormányzati koordinációjáért felelős politikai államtitkár) Kiss Péter Európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Baráth Etele Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter ( Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, Országos területfejlesztési Hivatal) Kolber István Gráf József1 Kiss Péter1 Baráth Etele1 Kolber István1 Forrás: 1. http://kormanytortenet.zskf.hu/?page_id=minelet&mszkod=180501&elhuid=36

Változások: Az Országos Területfejlesztési Központ átalakításával jött létre a Nemzeti Fejlesztési Hivatal,( Baráth Etele) A hivatal feladatai: A hosszú és középtávú fejlesztési feladatok ellátása Az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához szükséges tevékenységek (pl.: tervezés) elvégzése, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányzati lépések megtétele. „Elindul az I. Nemzeti fejlesztési Terv:  A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Unió tagállam kormánya által a társadalmi-gazdasági partnerek bevonásával készített középtávú fejlesztési keretdokumentum, amely tartalmazza az adott ország társadalmi-gazdasági helyzetének elemzését a közösségi célkitűzések tükrében, az erre alapuló prioritásokat, a fejlesztési stratégiát, a főbb beavatkozások irányait, azok konkrét céljait, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi előirányzatokat. Ez képezi a közösségi támogatási keretterv alapját. A Nemzeti Fejlesztési Terv legfőbb célja az életminőség javítása, illetve az egy főre eső jövedelem növelése. Ez három főbb terület fejlesztésével érhető el: a gazdaság versenyképességének fokozása által; a képzett "magyar elme" hatékonyabban felhasználásával; illetve komfortosabb környezet teremtésével.”1 Forrás: 1. http://www.terport.hu/teruletfejlesztes/orszagos-szint/fejlesztesi-dokumentumok/i-nemzeti-fejlesztesi-terv-2004-2006

II. Gyurcsány- kormány (2006-2009) „A 386 országgyűlési képviselő öt parlamenti frakciót alakított: Magyar Szocialista Párt (MSZP) 190, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz-MPSZ) 141, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 23, Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 20, Magyar Demokrata Fórum (MDF) 11 képviselővel, továbbá egy független képviselő (Somogyért Egyesület). A 13 fős második Gyurcsány-kormányban a koalíciós tárgyalásokon született megállapodásnak megfelelően a 11 tárcából hármat az SZDSZ jelölhetett (a gazdasági és közlekedési minisztert, az egészségügyi minisztert, valamint a környezetvédelmi és vízügyi minisztert).”1 Forrás: 1. https://orszaginfo.magyarorszag.hu/informaciok/allamrendszer/kormanyzat/kormanytortenet.html

Területfejlesztés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)Gráf József Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (beolvasztott Országos Területfejlesztési Hivatal) Lamperth Mónika(2007.VI. 30-ig),Bajnai Gordon (2007. VII. 01-től) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium ( Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) Bajnai Gordon Lamperth Mónika1 Bajnai Gordon2 Forrás: 1. http://kormanytortenet.zskf.hu/?page_id=minelet&mszkod=180501&elhuid=71 2. http://kormanytortenet.zskf.hu/?page_id=minelet&mszkod=180501&elhuid=121

Bajnai-kormány (2009-2010) „2009. április 14. Bajnai Gordont a konstruktív bizalmatlansági indítvány segítségével miniszterelnökké választották (204 igen, 8 tartózkodás, a Fidesz-MPSZ és a KDNP frakció nem vett részt a szavazásban). Az MSZP 77 képviselője az Alkotmány 39/A. szakasza értelmében bizalmatlansági indítványt nyújtott be a miniszterelnök ellen, egyidejűleg megnevezte az új miniszterelnököt. Az ügy előzménye az volt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök az MSZP március 21-ei kongresszusán bejelentette, hogy lemond miniszterelnöki tisztségéről. Indoka az volt, hogy a kisebbségi kormány nem alkalmas arra, hogy a gazdasági világválság hatásainak enyhítéséhez szükséges intézkedések meghozatalához a parlamenti többséget biztosítsa. Április 5-én a párt újabb kongresszusa Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert javasolta miniszterelnöknek, akit az SZDSZ-frakció többsége is támogatott. A miniszterek kinevezésével megalakult a 16 főből álló Bajnai-kormány.”1  Varga István került a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium élére Bajnai Gordon helyére, Gráf József maradt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter. Varga István2

II. Orbán- kormány (2010-2014) „A 386 országgyűlési képviselő öt parlamenti frakciót alakított: a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz-MPSZ) 227, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 36, Magyar Szocialista Párt (MSZP) 59, a Jobbik 47, az LMP 16 képviselővel, továbbá egy független képviselő. Az előző ciklushoz képest a képviselők pontosan fele, 193 fő tovább folytathatta munkáját, míg ugyanennyien nem voltak tagjai az ötödik ciklusát befejező országgyűlésnek. Mivel az Országgyűlésben a Fidesz-KDNP szövetség kétharmadot meghaladó többséggel rendelkezett, így húsz év után először nem koalíciós kormány alakulhatott.”1 „A kormány szerkezete így néz ki: Orbán Viktor miniszterelnök Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter (2011-től Németh Lászlóné) Hende Csaba honvédelmi miniszter Martonyi János külügyminiszter Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (2013-tól Varga Mihály) államtitkár dr. Cséfalvay Zoltán, egykori debreceni földrajzos diák Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes Pintér Sándor belügyminiszter Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter”2

Területfejlesztés A kormány átalakulása miatt más helyre került a terület- és településfejlesztés, így most a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárságnak van felelőssége érte. A nemzetgazdasági miniszter pedig Varga Mihály. „A gazdaság versenyképessége és a társadalom megerősödése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ország területileg is kiegyensúlyozottan fejlődjön. A gazdaságpolitika céljainak elérését a területi tervezés és a megyék, települések szerepvállalása erősíti. Fontos, hogy az ország legtöbb területéről elérhetőek legyenek a munkahelyeket biztosítani tudó városi központok, hogy ne alakuljanak ki végletesen elöregedő és elnéptelenedő térségek, a különböző adottságú térségek ki tudják aknázni saját adottságaikat versenyképességük erősítéséhez.”2 Varga Mihály1 Forrás: 1. http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/a-miniszter/varga-mihaly-eletrajza 2. http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/tervezeskoordinacioert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek

Készítette: Orbán Nóra A VÁSÁROSNAMÉNYI KÜLÖNLEGES VÁLLALKOZÁSI KISTÉRSÉGEK MINT TERÜLETFEJLESZTÉSI PREFERENCIÁK Készítette: Orbán Nóra

MIK AZOK A SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁK? „A szabad vállalkozási zónák lényege, hogy mindazokat a fejlesztési, beruházási, adópolitikai és foglalkoztatáspolitikai kedvezményeket, amelyek egy térség potenciális lehetőségeit jelentik, egy komplex program keretein belül lehessen kezelni.” A vállalkozások plusz támogatásokat kapnak ezekben a térségekben (minden munkavállaló után 400 ezer forintos támogatást jelent új munkahely létesítése esetén).

AZ EREDETILEG TÁMOGATOTT JÁRÁSOK

2013 májusában a 47 kistérséget olyan járásokkal bővítették, mint például a bajai, devecseri, nagyatádi, komlói, pásztói, bélapátfalvai, sátoraljaújhelyi, mezőtúri, kisvárdai, kiskunhalasi, miskolci, sátoraljaújhelyi, törökszentmiklósi és záhonyi kistérség.

A SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁK GAZDASÁGI HÁTTERE Hátrányos helyzetű, periférikus térség központi problémája a munkalehetőségek hiánya, amely munkaerő-többletet eredményez. Ezt azonban a térségek gazdasága nem képes felszívni. Ez által magas a munkanélküliség, alacsony a foglalkoztatottak bére és aktivitása is.

KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZETEK.. ELŐNYEI HÁTRÁNYAI Nem olyan sikeres, mint azt várták Okok: az emberek vállalkozói kedve csökkent; alig van vagy nincs piac – az emberek szegényebbek; sokak számára még így is rizikós a vállalkozás; erőforrásért, (áruért) messzire kell utazni. Adókedvezmények (társasági adó, fejlesztési adókedvezmény, foglalkoztatással kapcsolatos adók., stb.) Munkahely-teremtés Gazdasági környezet bővülése Gazdasági-társadalmi pezsgés és fejlődés beindulása

A III. Orbán-kormány területfejlesztési tevékenysége Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és az EU-források eloszt ásásért felelős miniszter