VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ökológiai állapotértékeléshez szükséges monitoring rendszer felülvizsgálata - Komárom-Esztergom megye - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi.
Advertisements

Városi szennyvíz irányelv (91/271/EGK)
A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodás-fejlesztése a fenntartható vízügyi politika alapelvei szerint Dr. Madarassy László c. docens BME Vízépítési és.
Az új épületenergetikai szabályozás
Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
Társadalom bevonás a vízgyűjtő- gazdálkodási tervezésbe Ereifej Laurice és Vári Anna Öko Zrt. vezette konzorcium VKI fórumok, április ÖKO.
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
ENVI-ART Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Vízminőségi kármentesítési és kármegelőzési intézkedések Nagybocskón (Velikiy Bychkiv), a volt Erdőkombinát területén Ukrán – Magyar együttműködésben ( )
VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
Dr. Clement Adrienne Felszíni vizek minősége és terhelhetősége: a vízminőség-szabályozás új feltételrendszere a VKI tükrében BME VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI.
A környezetirányítás jogszabályi háttere
A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota
Regionális szennyvíz rendszerek befogadó vízminőségére gyakorolt hatásai: Szennyvíz agglomerációkra vonatkozó EU követelmények és hazai szabályozás.
Felszíni vizek minősége
Innovatív szennyvíztechnológiai módszerek a felszíni vizekbe kerülő prioritás szennyezőanyag terheléseinek csökkentésére Dr. Fleit Ernő, egyetemi docens.
Kémiai szennyvíztisztítás
Hidrológiai monitoringrendszerek
Az állattartó telepek nyilvántartásainak szabályos vezetése
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
FÜGGETLEN KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
NVT AKG kötelező képzés 2006 FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet 1.Modul: 1.Modul: Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend Lukács-Lőrincz Rita.
VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI. SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK.
Szennyvíztisztítás Melicz Zoltán Egyetemi adjunktus
Regionális szennyvíz rendszerek befogadó vízminőségére gyakorolt hatásai: Szennyvíz agglomerációkra vonatkozó EU követelmények és hazai szabályozás.
VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS.
OXIGÉN HÁZTARTÁS. EGYSZERŰ O 2 HÁZTARTÁS SZENNYVÍZ SZERVESANYAG (BOI 5 ) HETEROTRÓF BAKTÉRIUMOK (LEBONTÁS) OXIGÉNBEVITEL O2O2.
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
KÉMIAI KEZELÉS ALKALMAZÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN
TPH (Összes ásványi szénhidrogén) Fogalmak Vizsgálati lehetőségek
Felszíni vizek minősége
Felszín alatti vizek minősítése
Felszín alatti vizek védelme
VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI
Települési vízgazdálkodás
Felszín alatti vizek minősítése
Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritás Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
OXIGÉN HÁZTARTÁS. EGYSZERŰ O 2 HÁZTARTÁS SZENNYVÍZ SZERVESANYAG (BOI 5 ) HETEROTRÓF BAKTÉRIUMOK (LEBONTÁS) OXIGÉNBEVITEL O2O2.
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
Felszín alatti vizek minősítése
Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás
Koordináció az egyes környezetvédelmi projekteknél Kis András Térségfejlesztési és Külügyi Iroda irodavezető-helyettes Szolnok szeptember 26.
A felszíni vizek védelmének új szabályozása Botond György vezető főtanácsos Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya.
1 Dr. Dulovics Dezső, PhD. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék   a LE-nél kisebb települések víziközmű helyzete, helyi szennyvízelhelyezés.
Beruházásokhoz kapcsolódó Környezetvédelmi tervezés és engedélyeztetés
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
Miskolc, március 20. Az Európai Unió Víz Keretirányelvének végrehajtását szolgáló KEOP A sz. Vízgyűjtő- gazdálkodási tervezési projekt bemutatása.
AZ ÁNTSZ HATÓSÁGI FELADATMEGOSZTÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI
Felszíni vizek minősége
A hígtrágya tárolása, injektálás, tápanyagként történő hasznosítása
Tájékoztató A hígtrágya kijuttatásával és tápanyagként történő hasznosításával kapcsolatos talajvédelmi előírások betartásáról és az adatszolgáltatási.
Felszíni vizek minősége és terhelhetősége: a vízminőség-szabályozás új feltételrendszere a VKI tükrében Dr. Clement Adrienne BME VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI.
kockázat risk Risiko Риск
VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI. SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK.
Élelmiszeripari szennyvizek tisztítása
A nemzeti programokon kívüli szakmai kihívások
GAZDASÁGI ELEMZÉS A KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS ÉRTÉKELÉSÉRE GAZDASÁG- SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÚJDONSÁGOK A VGT2 INTÉZKEDÉSI PROGRAMJÁBAN.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELŐZMÉNYEI A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV.
DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA FELSZÍNI.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS IPART, KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI JOGSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSI.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM KEHOP VÍZGAZDÁLKODÁSI PROJEKTJEINEK ÉS A VGT2 VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA.
A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A KÖZÉP – TISZA - VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS SZAKMAI.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TERÜLETI FÓRUM A 2. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV Gulyás Zoltán osztályvezető Észak-magyarországi Vízügyi.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA szakmai FÓRUM
Kárelhárítás Zöldi Irma OVF.
Előadás másolata:

VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI

SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: JOGI GAZDASÁGI EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK

Beavatkozási lehetőségek Tápanyag gazdákodás „Best management practice”, Területhasználat szabályozás (LUM), Kibocsátás csökkentése („end of pipe”) Emisszió forrás Transzport folyamatok a vízgyűjtőn Lefolyási tényező csökkentése, Erózióvédelem, wetland-ek kialakítása (Hullámterek, előtározók) Transzport (visszatartás) a folyómederben Hordalék- és uszadékfogók, Fenéklépcső, levegőztetés, Ökológiai szemléletű mederrendezés Üledék kotrása, inaktiválása, algicidek, Biomanipulációs eljárások, hínáraratás, Vízpótlás, recirkuláció, Mély tavak levegőztetése, hipolimnion elvezetése Tavi tápanyag forgalom

A leggyakrabban alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák: Relatív költségek és tisztítási hatásfokok Technológia Rel. költségek Tisztítási hatásfok (%) N formák az elfolyóban (%) Ber Üzem BOI ÖN ÖP NH4 NO3 Mechanika 1.0 30 5 15 100 M + Kicsapatás 1.09 1.5 55 75 Nagyterhelésű biológia 1.40 1.7 92 25 Kisterhelésű biológia 1.70 2.0 95 Nagyterhelésű Bio + P 1.45 90 Kisterhelésű Bio + P 1.75 2.3 NB +P +részleges N 1.95 2.4 60 NB + P + teljes N 2.40 3.0 85

Vízminőségi hatások az alkalmazott szennyvíztisztítási technológiától függően

Délpesti szennyvíztisztító telep - Budapest Technológia: Alap: nagyterhelésű biológiai tisztítás Biofilterek: nitrifikáció és denitrifikáció (methanol adagolással) Kémiai P eltávolítás (szimultán és utó kicsapatás) Iszap rothasztás + biogáz hasznosítás (kb. az energiaszükséglet 2/3-a) Nyers szennyvíz* mg/L Elfolyó tisztított szennyvíz mg/L KOI 550 50 BOI5 300 10 Tot-N 12 Tot-P 8 1 ÖLA 200 5

Északpesti szennyvíztisztító telep - Budapest Technológia: Nagyterhelésű eleveniszapos (Szovjet technológia) Fejlesztés: (2004) Részleges nitrifikáció Kémiai előkezelés szeparált medencékben Iszap víztelenítés, (rothasztók építése folyamatban) Nyers szennyvíz mg/L Elfolyó tisztított szennyvíz KOI 582 61 BOI5 358 12 Tot-N 47 31 Tot-P 8 2 ÖLA 225

Oroszlány: Membrán (MBR) technológia (2004)

Oroszlány MBR tisztítási hatásfokok: Nyers szennyvíz Tisztított víz Határérték KOI mgO2/l 1045 19 75 BOI5 mg/l 496 3,0 25 pH 7,72 7,94 6,5-9 ÖN mg/l 124,5 6,0 30 ÖKN mg/l 122,5 1,3 NO3 mg/l 0,6 36 NH4 mg/l 88 0,12 5 ÖP mg/l 9,3 1,8 2 ÖLA mg/l 383 100 Összes oldószer extract mg/l 43 0,7

GYÖKÉRMEZŐS TISZTÍTÁS - SZÜGY

ÉPÍTETT VÍZINÖVÉNYES SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK LEBEGŐHÍNÁROS RENDSZER

FAÜLTETVÉNYES SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK

TAVAS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK A tavak az I., a II. vagy a III. tisztítási fokozat szerepét töltik be. Utótisztításként is alkalmazzák. Általában sorbakötött tó-egységek: Anaerob tó 3 – 5 m vízmélységgel Fakultatív tó 1,2 – 1,8 m vízmélységgel Utótisztító aerob tó 0,7 – 1,0 m vízmélységgel A fakultatív tóban lejátszódó átalakítási folyamatok

EGYEDI SZENNYVÍZELHELYEZÉS: AHAGYOMÁNYOS RENDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA KÖRNYEZETI-KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK KÖRNYEZETI TALAJBA SZIKKASZTÁS NEM LEHETSÉGES AGYAGOS FEDŐRÉTEG NAGY LAKSŰRŰSÉG MAGAS TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI VÍZ (KARSZT, IVÓVÍZBÁZIS) KÖRNYEZETVÉDELMI FELSZÍNI VÍZ (IVÓVÍZBÁZIS, REKREÁCIÓ)

A felszín alatti vizek védelme szempontjából kiemelten érzékeny területek Nyílt karszt Működő vízbázis Távlati vízbázis

A felszín alatti vizek védelme szempontjából kiemelten érzékeny területeken fekvő települések Nyílt karszt Működő vízbázis Távlati vízbázis

OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) SZIKKASZTÓÁGY (SZIKKASZTÓAKNA) HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: MŰSZAKI MEGOLDÁSOK OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) SZIKKASZTÓÁGY (SZIKKASZTÓAKNA)

HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) MŰSZAKI MEGOLDÁSOK OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) FELADATA: ELŐTISZTÍTÁS, ISZAP TÁROLÁSA MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK: VÍZZÁRÓSÁG, ELEGENDŐ TÉRFOGAT (3-6 NAPI SZENNYVÍZ + ISZAP)

HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: MŰSZAKI MEGOLDÁSOK OLDÓAKNA 3 KAMRÁS OLDÓMEDENCE

OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) SZIKKASZTÓÁGY (SZIKKASZTÓAKNA) HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: MŰSZAKI MEGOLDÁSOK OLDÓMEDENCE (OLDÓAKNA) SZIKKASZTÓÁGY (SZIKKASZTÓAKNA) FELADATA: ELŐTISZTÍTÁS, ISZAP TÁROLÁSA BIOLÓGIAI TISZTÍTÁS(AEROB), TALAJBA SZIVÁROGTATÁS SZIVÁROGTATÓ FELÜLET NAGYSÁGA (TALAJÓL FÜGG), TALAJVÍZ MÉLYSÉGE, SZENNYVÍZ ELOSZTÁSA, MEGFELELŐ LEJTÉS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK: VÍZZÁRÓSÁG, ELEGENDŐ TÉRFOGAT (3-6 NAPI SZENNYVÍZ + ISZAP)

HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK: SZIKKASZTÓ ÁROK KIALAKÍTÁSA MŰSZAKI MEGOLDÁSOK SZIKKASZTÓ ÁROK KIALAKÍTÁSA

HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK ÜZEMELTETÉS ÉVENKÉNTI ISZAP ELTÁVOLÍTÁS AZ OLDÓMEDENCÉBŐL ADAGOLÓ SZIVATTYÚ KARBANTARTÁSA TISZTÍTÁSI HATÁSFOK OLDÓMEDENCE + SZIKKASZTÓ ÁROK BOI5 90 – 98 % ÖN 30 – 50 % (Kj N 80 – 95 %) ÖP 80 – 95 % SZEZONÁLISAN VÁLTOZÓ!

HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK AZ ALKALMAZÁS KORLÁTAI SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ

Agyagos fedőréteg vastagsága > 3 m

HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK AZ ALKALMAZÁS KORLÁTAI SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ KORLÁTOZOTT TELEKMÉRET (LAKSŰRŰSÉG > 35 HA/FŐ)

Átlagos laksűrűség településenként < 15 fő/ha 15-35 35-70 > 70

HAGYOMÁNYOS RENDSZEREK AZ ALKALMAZÁS KORLÁTAI SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ KORLÁTOZOTT TELEKMÉRET (LAKSŰRŰSÉG > 35 FŐ/HA) MAGAS TALAJVÍZSZINT

Átlagos talajvízszint a terep alatti mélysége (1991-95) Átlagos laksűrűség településenként < 2 m 2-4 m 4-6 m 6-8 m > 8 m

A HAGYOMÁNYOS MEGOLDÁSOK ALKALMAZHATÓK 1432 TELEPÜLÉS

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ ÉS/VAGY MAGAS TALAJVÍZ ESETÉN ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK: TALAJFELSZÍN FELÉ EMELT (DOMBOS) SZIKKASZTÓ

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK DOMBOS SZIKKASZTÓ

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ ÉS/VAGY MAGAS TALAJVÍZ ESETÉN ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK: TALAJFELSZÍN FELÉ EMELT (DOMBOS) SZIKKASZTÓ HOMOKSZŰRŐ ÁROK

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK SZAKASZOS ÜZEMŰ HOMOKSZŰRŐ

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK SZIKKASZTÁSRA ALKALMATLAN TALAJ ÉS/VAGY MAGAS TALAJVÍZ ESETÉN ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK: TALAJFELSZÍN FELÉ EMELT (DOMBOS) SZIKKASZTÓ HOMOKSZŰRŐ ÁROK PÁROLOGTATÓ ÁGY

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK PÁROLOGTATÓ ÉS ADFSZORPCIÓS ÁGY

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK A TISZTÍTÁSI HATÁSFOK NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI SPECIÁLIS ÜZEMELTETÉSSEL IDŐSZAKOS VAGY VÁLTAKOZÓ ÜZEMŰ SZIKKASZTÓ- RENDSZEREK

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK IDŐSZAKOS ÜZEMŰ ÁRKOS RENDSZER

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK RECIRKULÁCIÓS HOMOKSZŰRŐ

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK A TISZTÍTÁSI HATÁSFOK NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI SPECIÁLIS ÜZEMELTETÉSSEL IDŐSZAKOS VAGY VÁLTAKOZÓ ÜZEMŰ SZIKKASZTÓ- RENDSZEREK TECHNOLÓGIÁVAL TERMÉSZETES TISZTÍTÁS, HÁZI KISBERENDEZÉSEK

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK GYÖKÉRZÓNÁS TISZTÍTÁS

A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI KÖRNYEZETI FELTÉTELEK FIZIKAI ADOTTSÁGOK TISZTÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK KÖLTSÉG BERUHÁZÁS MŰKÖDTETÉS ÜZEMELTETÉS

KÖVETKEZTETÉSEK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL ELFOGADHATÓ MŰSZAKI MEGOLDÁSOK LÉTEZNEK A KORLÁTOK NEM TECHNIKAIAK, HANEM: GAZDASÁGI OKOK (TÁMOGATÁS) INTÉZMÉNYI SZERVEZÉSI (KI ÜZEMELTETI?) SZABÁLYOZÁSI ÉS A TRADÍCIONÁLIS GONDOLKODÁSMÓD ELVETÉSE

Egyszerű oldómedence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer Bővített oldómedence, kis mélységű, homokkal töltött árkos szikkasztó rendszer és adagoló szivattyú Bővített oldómedence, homokszűrő és dombként kiemelkedő rendszer, adagoló szivattyúkkal

EGYEDI KISBERENDEZÉSEK

A HAGYOMÁNYOSTÓL ELTÉRŐ MEGOLDÁSOK

Share of total P emissions from the Zala river basin within different sectors.

In 1992 phosphorus precipitation were introduced at the largest wastewater treatment plant (Zalaegerszeg) of the Zala catchment. Now all of the collected wastewaters are treated biologically and chemically (additional P removal).

Dominated land use activity is agriculture.

In 1985 the Upper Kis-Balaton reservoir was inundated in order to protect Lake Balaton against high nutrient loads carried by the river Zala. Total P retention in the reservoire is 20-50% (depending on the inflow P concentration). Upper reservoir A = 18 km2

Ingói cops (A=10 km2) Lower reservoir (A=50 km2) The Lower Kis-Balaton reservoir was partly inundated in 1993. Total P retention of the wetland (reedbed) area is low (10-30%),but...

Economic changes in 1989/90 resulted significant drop in fertilizer use. Now the nutrient surplus of the agricultural fields is about 10% comparing with the mid eighties. P surplus N surplus

... But the entire Kis-Balaton area has significant ecological value (Ramsar area, protected habitat,etc.)

Total P load from the Zala river basin has changed dramatically during the past 30 years. (data based on river monitoring at the catchment outlet) Construction of Kis-Balaton reservoirs Economic changes: drop in fertilizer use P removal at the WWTPs Drought

Agricultural collapse Load reduction resulted considerable improvement in water quality of the lake, particulary in the western bay. P removal Total P (t/a) Kis-Balaton Agricultural collapse drought Chl-a mg/m3

A MEDENCÉK FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN mezőgazdasági légköri geokémiai háttér szennyvíz városi lefolyás 100 90 80 70 60 Összes P (tonna/év) 50 40 30 20 10 I II III IV I IV II III

Jogi eszközök Határértéken alapuló szabályozás Tulajdoni jogok és abból eredő kötelezettségek (állami, önkormányzati, magántulajdon) Hatósági feladatok (ellenőrzés, engedélyezés, végrehajtás) Nemzetközi (EU jogrendszere – jogharmonizáció!, Határvizi egyezmények és megállapodások)

Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről

a Víz Keretirányelv keretében Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464) növényvédő- szerek biocidek lerakók szennyvíz- iszap ivóvíz fürdővíz

Víz keretirányelv (Water Framework Directive) Integráló szemlélet Vízgyűjtő elv Fogalmi meghatározások (vízgyűjtő, részvízgyűjtő, vízgyűjtő kerület, víztest, „jó” állapot) Célok (állapot romlás megakadályozása, jó állapot elérése) Feladatok (monitoring, vízgyűjtő-gazdálkodási terv, intézkedési terv) Határidők Felelős hatóság Jelentési kötelezettség

VKI Cikkelyek: Célkitűzés Definíciók Vízgyűjtő Kerületeken belüli közigazgatási intézkedések koordinálása Környezeti célkitűzések A Vízgyűjtő Kerület jellemzése, az emberi tevékenység környezeti hatásainak áttekintése és a vízhasználatok közgazdasági elemzése A védett területek nyilvántartása Ivóvíz célra használt vizek A felszíni és talajvizek, valamint a védett területek monitoringja A vízzel kapcsolatos szolgáltatások költség megtérülése A pontszerű és a nem pontszerű szennyezőforrások együttes kezelése Az intézkedési program A tagállamok által nem kezelhető kérdések A vízgyűjtő-gazdálkodási program A társadalom tájékoztatása és párbeszéd Jelentési kötelezettség Vizek szennyezésével szembeni stratégia Stratégiák a felszín alatti víz szennyezésének megelőzéséhez és szabályozásához A Bizottság beszámolója A jövőbeli EU-szintű intézkedések tervének közlése Az Irányelvhez kapcsolódó műszaki jellegű ajánlások A Keretirányelv-Bizottság Hatályon kívül helyezések és átmeneti rendelkezések Szankciók Végrehajtás Hatályba lépés

Mellékletek Az Illetékes Hatóságok listájához igényelt információk Vízterek jellemzése Közgazdasági elemzések Védett területek Vízterek környezeti állapotának minősítése és monitorozása Az intézkedési tervben figyelembe veendő intézkedések listája A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A fő szennyezők tájékoztató jellegű listája Kibocsátási határértékek és a környezet minőségére vonatkozó szabványok Kiemelt szennyezőanyagok listája

A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI Tipológia. Víztestek kijelölése és besorolása. Referencia jellemzők, állapot, helyek. Minősítés Monitorozás. Víztestek jellemzése. Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Jelentés az EU-nak. Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval

LEGFONTOSABB HATÁRIDŐK (21.§) 2004. december 22 Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése Víztestek kijelölése és jellemzése Védett területek nyilvántartása Gazdasági elemzés 2006. december 22 Új monitoring üzembe állítása 2009.december 22 VGT közzététele a minisztérium hivatalos lapjában Intézkedési program kidolgozása 2010 Költség-visszatérülés elvének érvényesítése 2012. december 22 Intézkedési program végrehajtásának megkezdése 2015.december 22. Vizek jó állapotának elérése

Vízfolyás víztestek: 876 természetes (ebből 306 erősen módosított) 150 mesterséges

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek 1. Duna részvízgyűjtő 1-1 Duna jobbpart a nyugati országhatár és a Mosoni-Duna torkolata közt 1-2 Duna jobbpart a Mosoni-Duna és a Dömösi Malom-patak torkolata közt 1-3 Kapos 1-4 Duna jobbpart a Tassi-zsiliptől a déli országhatárig 1-5 Ipoly 1-6 Duna jobbpart a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi-zsilipig, és Duna balpart az Ipoly torkolatától a Kvassay-zsilipig 1-7 Duna balpart a Kvassay-zsiliptől a déli országhatárig 2. Tisza részvízgyűjtő 2-1 Felső-Tisza 2-2 Sajó 2-3 Tisza jobbpart a Sajó és a Zagyva torkolata közt 2-4 Zagyva 2-5 Tisza jobbpart a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt 2-6 Hármas Körös 2-7 Tisza balpart a Hármas Körös torkolata és a országhatár közt 3. Dráva részvízgyűjtő 3-1 Dráva 4. Balaton részvízgyűjtő 4-1 Balaton közvetlen 4-2 Zala

Határértékek a vizek védelmére Határérték érvényessége: általános jellegű, területi, helyi, egyedi, védelmi övezetekre vonatkozó ökológiai, egészségügyi, tervezési, rendkívüli helyzetben alkalmazandó határértékek. Határértékek megállapítása: figyelembe kell venni a környezet tényleges és elérendő célállapotát, A határértékeket igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékként kell meghatározni. Határérték típusa: immissziós (befogadóra vonatkozó) emissziós (kibocsátót érintő) határérték/technológiai előírás

Immissziós normák Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (MSZ 12749) Fürdővíz – Minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján (MSZ 13690/3) Ivóvíz – Minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján (MSZ 450/1) Ivóvíz – Minősítés mikrobiológiai vizsgálat alapján (MSZ 450/3) Vízgazdálkodás – Vízminőség, Az öntözővíz minőségével szemben támasztott követelmények (MSZ 10-640) ... Felszín alatti vizek, hűtővíz (kazántápvíz), ipari vizek, hévíz, szennyvíziszap stb.

Emissziós normák 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (a 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett) 204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 49/2001 (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről

Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése Vizsgált komponensek Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl4-extrakt) Tápanyag formák (ÖP, PO4-P, ÖN, NO3-N, NO2-N, NH4-N) Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a „gyanús” komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele

Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában Komponens I. II. III. IV. V. VI. pH 6,5 8,5 9 6-9 5-10 KOICr g/m3 50 75 100 150 NH4-N g/m3 1,56 3,89 23,33 7,78 NO3-N g/m3 9,03 11,29 18,06 - TP g/m3 1,8 2 ANA det. g/m3 5 CCl4 extr. g/m3 10 Lebegőanyag, g/m3 200 500

A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH 6,5-8,5 6,5-9 KOICr g/m3 50 100 75 150 BOI5 g/m3 15 30 25 NH4-N g/m3 2 10 5 20 Összes N g/m3 35 55 Összes P g/m3 0.7 Oldószer extr. g/m3 Lebegőanyag, g/m3 200

Városi szennyvíz irányelv (91/271/EGK) Szükséges fejlesztések Teljesítési határidők (átmeneti mentesség Magyarország számára) 1998 vége (2008) 2000 vége (2010) 2005 vége (2015) Csatornázás >10 000 LEÉ, érzékeny >15 000 LEÉ, normál & kevésbé érzékeny > 2 000 LEÉ, mindenütt Biológiai tisztítás   > 2 000 LEÉ, mindenütt Tápanyag eltávolítás > 10 000 LEÉ, érzékeny - Ha a csatornán összegyűjtött szennyvíz 2000 LEÉ-nél kisebb településen történik a fentiek vagy egyéb megfelelő tisztítási technológia alkalmazása szükséges

A biológiai tisztítással szembeni kívánalmak Paraméter Koncentr. a tisztított szennyvízben Eltávolítás BOI5(20oC-on) 25 (mg/l) 70-90 (%) KOI 125 (mg/l) 75 (%) Összes lebegőanyag >10 000 LEÉ 35 (mg/l) 90 (%) 2000-10000 LEÉ 60 (mg/l) 70 (%) A biológiai tisztítással szembeni kívánalmak Paraméter Koncentr. a tisztított szennyvízben Eltávolítás ÖP 10 000-100 000 LEÉ 2 (mg/l) 80% >100000 LEÉ 1 (mg/l) ÖN 15 (mg/l) 70-80% 10 (mg/l) A tápanyag eltávolítással szembeni kívánalmak

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program („A program”: 25/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet, „B program”: 174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet szabályozza) 686 db 2000 LEÉ feletti agglomeráció (1472 település) csatornázása További 840 db. kistelepülés sérülékeny területen Szennyvizek teljes biológiai tisztítása Érzékeny befogadóknál (Balaton, Velencei tó , Fertő tó) tápanyag eltávolítás, Nem csatornázandó településeken egyedi szennyvíz elhelyezés (felsz. alatti víz fokoz. védett területeken zárt tároló) 800 – 1000 milliárd Ft beruházás, Megvalósulás: 2015-re 8 prioritási kategória a megvalósítás ütemezésére

Mezőgazdasági eredetű terhelés szabályozása Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása Nitrát-érzékeny területek kijelölése Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások) Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség, Ellenőrzés Agrár környezetvédelmi program: célzott támogatások Szántó/gyep konverzió, gyümölcsös telepítése, őshonos állatok beszerzése, az állattartáshoz kapcsolódó legeltetési berendezések helyre-állítása, létesítése (karámépítés, itatók, stb.), agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó eszköz, illetve járulékos munkagép beszerzése, talajvízháztartás helyreállítása, épület beruházások, feldolgozási, marketing támogatások stb.

Gazdasági eszközök Támogatás formái: vissza nem térítendő; kamatmentes visszatérítendő; a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével azonos kamatozású támogatás nyújtható. Támogatás forrásai: Központi költségvetés  BM céltámogatási rendszere, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), Vízügyi Alap Európai Unió PHARE, ISPA, Kohéziós alap, KIOP

HAZÁNK VÍZI KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN IVÓVÍZELLÁTÁS SZOLGÁLTATÁS BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA, HATÁRÉRTÉKEKNEK VALÓ MEGFELELÉS REKONSTRUKCIÓS FELADATOK SZENNYVÍZELVEZETÉS, TISZTÍTÁS SZENNYVÍZ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA VÁROSI CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS KISTELEPÜLÉSEK SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSÉNEK MEGOLDÁSA ÜZEMELTETÉS, FENNTARTÁS, REKONSTRUKCIÓ

Public water infrastructure development 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Access to sewerage Access to sewerage including population living on sewered areas but not using this service Access to public water supply Including population supplied by public taps located along streets % of the total population 2015

IMPACT OF INCREASING WATER PRICE ON WATER CONSUMPTION 80 100 120 140 160 180 200 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 million m3/y 20 40 60 HUF/m3 Domestic consumption Price of water Budapest (1991-2001)

AFFORDABILITY INDICATORS OF SELECTED OECD COUNTRIES (2000)

CEE Region – Household prices for water and wastewater provision (2000)

ALTERNATÍVÁK IDŐBELI ÜTEMEZÉSE ÉS KÖLTSÉG HATÉKONYSÁGA TALAJ ÉS A FELSZÍNI VIZEK TERHELÉSÉNEK ALAKULÁSA

Hagyományos szennyvíz gyűjtési, tisztítási és elhelyezési megoldások Építési és működési költségek különböző rendszereknél Költség /alternatíva Hagyományos szennyvíz gyűjtési, tisztítási és elhelyezési megoldások Szennyvizek szétválasztását, (részben) újrahasznosítását biztosító újszerű, innovatív megoldások Gravitációs és nyomás alatti csatorna + központi szvtt. Egyedi kislétesítmény: oldómedence + szikkaszt. Zárt tároló, szállítás tengelyen a központi szennyvíz telepre Szürke szennyvíz helyi tiszt., fekete szennyvíz központi (anaerob) tisztítása Komposzt WC, sötét szürke szv. oldómed.+ szikkaszt. Vákuumos csatornarendszer zárt tároló, szállítás tengelyen Beruházási költség (eFt/ház) 800 – 2 000 500 – 750 150 – 300 900 – 1 700 600 – 800 800 – 1 000 Üzemelt., fennt., amort.(eFt/év/ház) 30 – 90 15 – 20 350 – 450 35 – 55 80 – 100 35 – 40 Egysz. önköltségi szennyvízdíj (Ft/m3) 300 – 600 100 – 150 2500 – 3000 250 – 400 500 – 700 200 – 300 A költségek egy 500 – 1000 fő lélekszámú, síkvidéki településre, 4 fő/ház és 100 l/fő/nap fajlagos vízfogyasztás esetén értendők

Javaslat a települési szennyvizek gyűjtésének, tisztításának és elhelyezésének módjára (BME, 2006)

Csatornázás-szennyvíztisztítás fajlagos költsége a településméret függvényében

Fajlagos beruházási költségek a település lakosszámának függvényében

Number of citizens Number of settlements

Access to sewerage Number of settlements

SIZE DISTRIBUTION OF TREATMENT PLANTS