Pannon Egyetem Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Tanszékvezető: Dr. Husvéth Ferenc Takarmányosok: Dr. Wágner László egyetemi docens Dr. Dublecz Károly egyetemi docens Dr. Pál László egyetemi docens Dr. Bartos Ádám egyetemi adjunktus

Oktatási tevékenység  Agrármérnök  Gazdasági agrármérnök  Növényorvos  Vendéglátó és szálloda  Környezetmérnök  Mezőgazdasági mérnök  Növénytermesztő mérnök  Állattenyésztő mérnök  Turizmus és vendéglátás  Ménesgazda

Oktatási tevékenység Kötelező tárgyak  Takarmányozástan I.  Takarmányozástan II.  Takarmányozás technológia  Termékfeldolgozás  Táplálkozás és élelmezéstan

Választható tárgyak:  Monogasztrikusok takarmányozása  Kérődzők takarmányozása  Takarmányanalitika  Lótakarmányozás és tartástechnológia  Táplálkozás-élettan  Human nutrition  Élvezeti élelmiszerek  Takarmány és élelmiszer analitika  Élvezeti élelmiszerek  Lovaskultúra és hagyományok

Kutatási programok

Dr. Wágner László Takarmányok mikroelem meghatározásának módszertani vizsgálata. Takarmányaink toxikus mikroelem (Pb, Cd, Hg, As) terhelése. Zsírsavak meghatározásának módszertani vizsgálata. Élelmiszereink zsíroldható vitamintartalmának (A,E) meghatározása.

Dublecz Károly – Pál László Különböző toxinkötő anyagok hatékonyságának in-vitro vizsgálata Baromfitakarmányok energiaértékelésének továbbfejlesztése Baromfitakarmányok fehérjeértékelése, aminosav-forgalom. Ipari melléktermékek nagyobb arányú felhasználásának lehetőségei a baromfi takarmányozásban. Növényi eredetű takarmány-kiegészítők hatékonyságának vizsgálata. Különböző kalcium-kiegészítők hatékonyságának vizsgálata tojótyúkokkal. Különböző tápsorok és broiler hibridek összehasonlító vizsgálata.

Kutatási feltételrendszer Állatház Takarmánykeverő

Kutatási feltételrendszer Laboratórium: – aminosav analizátor – bomba kaloriméter –WICAM toxin mérő műszer – ELISA toxin meghatározó –Fiber Cup rostmeghatározó –atomabszorpciós készülék –gázkromatográf

A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I. évfolyamán február 8. – május 10. HétIdőpontTéma 1.II. 8.A Weende-i takarmány-analitikai rendszer, takarmányok szárazanyag és víztartalma 2.II. 15.Takarmányok N-tartalmú anyagai, fehérje minősítés 3.II. 22.Takarmányok zsírszerű anyagai 4.III. 1.Növényi rostok, emészthető szénhidrátok 5.III. 8.Ásványi anyagok 6.III. 15.Vitaminok 7.III. 22.Antinutritív anyagok 8.III. 29.Emészthetőség, takarmányok táplálóértékének mérése 9.IV. 5.Tavaszi szünet 10.IV. 12.Takarmánykiegészítők 11.IV. 19.A ló emésztési sajátosságai 12.IV. 26.Tenyészkancák, mének, csikók takarmányozásának sajátosságai 13.V. 3.Munka és sport lovak takarmányozásának sajátosságai 14.V. 10.Keveréktakarmány gyártás

A félév elfogadásának feltételei: az előadások és gyakorlatok látogatása A gyakorlatok anyagából írt ZH-n min. 60%- os eredmény az egyéni feladatok határidőre történő beadása

A Weende-i takarmányanalitikai rendszer Takarmány minta víztartalom szárazanyag-tartalom szennyeződések (föld, homok) hamutartalom szervesanyag-tartalom valódi hamu Nitrogén mentes kivonható anyagok nyersrost nyersfehérje nyerszsír amid anyagokvalódi fehérje

Néhány lényeges eltérés az állatok és a növények összetételében Szénhidrát–tartalom: növény >állat –növényi sejtfal: cellulóz, hemicellulóz stb. –állati sejtfal: fehérje, lipidek Zsírtartalom: állat >< növény –növény: keményítő a tartalék táplálóanyag –de vannak olajban gazdag növények –állat: zsír az energia raktár Fehérjetartalom: állat >=< növény –az életkorral, vegetációs idővel változik Rosttartalom: csak növény Vitaminok: a növények önellátók, az állatok nem Ásványi anyagok: növények (N, P, K); állatok (Ca, P)

VízSz.a.ZsírFehérjeRostSzénhidrátHamu legelő fű búza tej burgonya szója mag extr. szója napra- forgó hús Néhány takarmány táplálóanyag-tartalma (g/kg)

Takarmányok víztartalma Állatok % A vízhiányt az állatok nem képesek tolerálni Legfőbb szerepe: –táplálóanyagok szállítása –a metabolikus végtermékek eltávolítása –enzimműködés (hidrolízis) –hőháztartás

Vízforrások: ivóvíz takarmány metabolikus víz (szénhidrátok, zsírok elégetésekor) Halmazállapot szerint: folyékony – lédús – száraz takarmány tej tök gabona magvak savórépafélékextrahált darák zöld-búzakorpa takarmányok

A takarmányok víztartalma befolyásolja a táplálóértéket (koncentrált; terimés) –koncentrált: egységnyi tömegben sok táplálóanyagot, kevés vizet és rostot tartalmaz –terimés: egységnyi mennyiségben kevés táplálóanyagot, sok rostot, vizet tartalmaz szállíthatóságot –vizet szállítani nem érdemes eltarthatóságot (gabonák 14%; tápok, darák 12%; széna 16-18%) a tejelő állatok teljesítményét –a terimés, lédús takarmányok kedvezően befolyásolják a gazdasági állatok tejtermelését

Takarmányok szárazanyag – tartalma Eredeti - 100%-os - légszáraz szárazanyag-tartalom –eredeti: az a szárazanyag-tartalom, amely a betakarításkor, etetéskor jellemző a takarmányokra –100%-os szárazanyag-tartalom: laboratóriumi kategória, a víztartalom teljes eltávolításával nyerhető –légszáraz szárazanyag-tartalom: a teljesen beszárított minta a levegő páratartalmát felveszi, majd tömege állandósul (84-86%) Meghatározza, hogy mennyi takarmányt képes az állat elfogyasztani (fizikailag) Jóllakottsági érzés Nagyobb sz.a. több táplálóanyag Koncentrált takarmányok