Katalógus 2.0 könyvtári katalógus ma és holnap Egyházi Könyvtárak Egyesülése június 28. Keveházi Katalin SZTE Egyetemi Könyvtár

a „2.0”  Web 2.0  könyvtár 2.0  katalógus 2.0  felhasználó 2.0 ……  a változás kifejezése

Web 2.0  szolgáltatás (nem termék)  platformja maga a Web, használata nem korlátozódik egy programra / számítógépre  nyílt és megosztott  a felhasználó nem csak használja, de hozzá is tud adni Tim O'Reilly Aimee Fifarek: The Birth of Catalog 2.0: Innovative Interfaces’ Encore Discovery Platform Library Hi Tech News24/

A könyvtár jövője „A könyvtárak szerepe nem változott az elmúlt évezredekben, s nem fog változni a jövőben sem: beszerezni, őrizni, hozzáférhetővé tenni a tudást és az információt, bármilyen hordozón jelenik meg, és segíteni az embereket, akik hozzá akarnak férni ezekhez.” CRAWFORD, W. – GORMAN, M. (1995): Future Libraries: Dreams, Madness and Reality, Chicago and London, American Library Association, 198 p.

A könyvtár jövője  Más lesz-e a jövő könyvtára?  Lesz-e szükség könyvtárra a többi tartalomszolgáltató mellett? Networkshop Kaposvár:

A könyvtár jövője  adattömeg az Interneten  hatalmas mennyiségű webes szolgáltatás  verseny a fogyasztóért  könyvtár: szolgáltatások a virtuális térben is  „falak nélküli könyvtár” dokumentumszolgáltatás + tudás-, és információszolgáltatás  tartalomszolgáltatás

A könyvtár jövője hibrid/komplex könyvtár  osztott információs rendszer  hagyományos, és elektronikus dokumentumokat tárol  a felhasználónak hozzáférést biztosít  fejlett digitális technológiákat és adatátviteli hálózatokat használ a könyvtári folyamatokban (Mader Béla)

A könyvtár jövője „ Ma nem az a kérdés, hogy hogyan hozzuk a felhasználót a könyvtárba, hanem az, hogy hogyan vihetjük oda a könyvtárat az felhasználókhoz. A válasz szükségképpen összefügg a könyvtári katalógus átalakításával.” Karen Coyle: The Library Catalog in a 2.0 World. Journal of Academic Librarianship, v. 33/2007. n. 2. pp

Katalógus kézírásos / nyomtatott dokumentumok korszaka  könyvtári katalógus monopolhelyzete legnagyobb számú dokumentum egy helyen feltárás optimális módja szabványok elektronizáció szabványos adatcsere-formátumok közös katalógusok

Katalógus monopolhelyzet vége: új információszolgáltatók megjelenése új dokumentumtípusok elterjedése tradicionális írásbeliség megváltozása új olvasótípus

Katalógus 1.0  több évtizedes munkával elektronikusan is feltárt gyűjtemények  megfelelő szabványok  fejlett integrált könyvtári rendszerek  kialakult együttműködések  megvan a könyvtárban egy-egy mű?  kölcsönözhető-e?  egy-egy témával kapcsolatban milyen szakirodalmat találhatunk bizonyos intézményben?  hol található mindez?

Katalógus OPAC-ok első generációja:  cédulakatalógusok gépesített változata  azzal egyező adatok visszakeresési lehetőségek 2. OPAC-ok második generációja (80-as évek közepétől):  kulcsszavas keresés  Boole-operátorok használata

Katalógus es évektől: web-Opac-ok  új lehetőségek 2003 OCLC helyzetjelentés  felhasználók igényei, szokásai  Web 2.0-s technológiák : új katalógusgeneráció

Katalógus 2.0 Jellemzői:  katalógus + szolgáltatások  virtuális könyvtár  együttműködés, közösségi élmény lehetősége

Katalógus 2.0 egyszerű keresőfelület

Katalógus 2.0 minden dokumentumtípust tartalmaz

Katalógus 2.0 rugalmasan kezelhető találati halmaz

Katalógus 2.0 műveletek a találatokkal

Katalógus 2.0 aktuális példány-, és elérési információk

Katalógus 2.0 teljes szövegű dokumentumok

Katalógus 2.0 a metaadatakon túl…

Katalógus 2.0 közvetlen lehetőség a kölcsönzésre

Katalógus 2.0 közösségi tér

Katalógus , OCLC-felmérés, (WorldCatLocal): közkedvelt funkciók:  listák készítése és megosztása  a találatként kapott műhöz hasonló dokumentumok böngészésének lehetősége kevésbé népszerűek:  címkézés  könyvismertetés

Katalógusok vs. keresők „Manapság a diákok és kutatók egyre növekvő számban kerülik el a könyvtári katalógusokat más keresőeszközöket részesítve előnyben, a katalógusok a tudományos információk összességéből egyre szűkülő hányadot tartalmaznak” CALHOUN, Karen: The changing nature of the catalog and its integration with other discovery tools. Final report March 17, 2006.

Katalógusok vs. keresők keresők:  szabadszavas keresési lehetőség  relevancia-szempontú értékelés  gyors  találatok elsősorban karakteregyezés alapján  a keresés nem terjed ki a teljes webre (kb. 20%)  találati listák: vegyes összetételű site-ok sora strukturálatlan, zajos

Katalógusok vs. keresők könyvtári katalógusok  szakszerűen feltárt dokumentumok  strukturált, szabványos adatbázisok  találatok a gyűjteményből származnak  arányaiban kevesebb teljes szövegű találat, s ez  nem mindig szabadon hozzáférhető

Katalógusok vs. keresők könyvtári dokumentumok weben elérhető dokumentumok ?

A katalógus lehetőségei mit kell feldolgozni?  a könyvtárban található dokumentumokat  a könyvtárban előfizetett dokumentumokat  a képzéshez/oktatáshoz készült dokumentumokat  a könyvtárból elérhető dokumentumokat  a szabadon elérhető adatbázisokat, forrásokat?

A katalógus lehetőségei: együttműködés együttműködés:  osztott katalogizálás  közös katalógusok  ellenőrzött authority tartalmak (VIAF)  szabványos formátumok alkalmazása  felhasználóra szabott lehetőségek  nyitott adatbázisok

A katalógus lehetőségei: együttműködés  nyitás más tartalomszolgáltatók felé kiadók kereskedők szöveggyűjtemények

A katalógus lehetőségei: fejlesztési irányok eXtensible Catalog Project  könyvtári tartalmak integrálása vegyes webkörnyezetbe, nyílt forráskóddal  kompatibilis a korábbi adatformátumokkal, adattárakkal, tartalomszolgáltatókkal  metaadatgyűjtés

A katalógus lehetőségei: fejlesztési irányok  „Transforming our Bibliographic Framework” (Kongresszusi Könyvtár, május 13.): metaadatformátumok vizsgálata a könyvtári metaadatok újrahasznosítása a szélesebb webes kereső-környezetben szemantikus web kísérletek támogatása

A katalógus lehetőségei: fejlesztési irányok szemantikus web:  (automatizáltan készült) metaadatok a webtartalmakról  a tartalmi feltárás eszközei: strukturált név-, és kifejezéstárak az egyes szóalakok nagyszámú variánsainak összekapcsolásával

A könyvtár lehetőségei „ A könyvtárak végét jelző jóslatok valódi válságra mutatnak rá, de az okokat illetően tévednek. A könyvtárakat nem a technológiák (pl. a Google) teszik érvénytelenné, hanem az, ahogy a használók igényeire reagálnak. „Gyenge modell” esetén a használók elégedettsége a legfontosabb kiindulópont, „erős modellnél” a könyvtárosságban mint szakmában gyökerező magasabb értékek elismerése. Bár jelenleg a gyenge modellnek kedveznek a tendenciák, csak az erős modellt alkalmazva élhetik túl a könyvtárosok a könyvtárakat fenyegető kihívásokat.” Donovan, James M.: Skating on thin intermediation: can libraries survive?

Köszönöm a figyelmet!