Az első ZH anyaga: 3. Fejezet (Kereslet) R. Ehrenberg-R. Smith: Korszerű munkagazdaságtan 3. Fejezet (Kereslet) 4. Fejezet (Keresleti rugalmasságok) 6. Fejezet (Kínálat) 9. Fejezet (Emberi tőke)

A munkakínálat alapmodellje

Az egyén akkor allokálja az idejét optimá-lisan, ha: (a) a szabadidőből származó haszna megegyezik a fogyasztásból származó hasznával (b) a fogyasztása maximális (c) a fogyasztása és a szabadideje közötti helyettesítés határrátája egyenlő a reál órabérrel (d) addig növeli a munkaidejét, amíg a fogyasztásának határhaszna zérussá nem válik

Az egyén akkor allokálja az idejét optimá-lisan, ha: (a) a szabadidőből származó haszna megegyezik a fogyasztásból származó hasznával (b) a fogyasztása maximális (c) a fogyasztása és a szabadideje közötti helyettesítés határrátája egyenlő a reál órabérrel (d) addig növeli a munkaidejét, amíg a fogyasztásának határhaszna zérussá nem válik

Fogyasztás szabadidő Meredekség = helyettesítési határráta Meredekség = reál órabér szabadidő

L = U(X,L) -  [X - w(T-L) - y] Az alapmodell két normál jószág (X, L) közötti választásként ábrázolja a munkavállalási döntést max U = U(L,X) k.f.: időkorlát: H = T - L fogyasztási korlát: X = w(T-L) + y Lagrange-függvényként felírva: L = U(X,L) -  [X - w(T-L) - y] és deriválva Ux -  = 0 és UL- w = 0 Amiből: UL / UX = w Helyettesítési határráta = transzformációs határráta = reál órabér.

Az L=L(w,I(w,Y)) szabadidő-keresleti függvényben a bér emelkedése a szabadidő keresletét: (a) növeli, mert a dráguló jószágból érdemes többet fogyasztani (b) csökkenti, mert magasabb bérért érdemes többet dolgozni (c) A helyettesítési hatáson keresztül növeli, a teljes jövedelemre tett hatásán keresztül csökkenti (d) A helyettesítési hatáson keresztül csökkenti, a teljes jövedelemre tett hatásán keresztül növeli

Az L=L(w,I(w,Y)) szabadidő-keresleti függvényben a bér emelkedése a szabadidő keresletét: (a) növeli, mert a dráguló jószágból érdemes többet fogyasztani (b) csökkenti, mert magasabb bérért érdemes többet dolgozni (c) A helyettesítési hatáson keresztül növeli, a teljes jövedelemre tett hatásán keresztül csökkenti (d) A helyettesítési hatáson keresztül csökkenti, a teljes jövedelemre tett hatásán keresztül növeli

(d) Növelheti és csökkentheti is A kuponos privatizáció (az állami vállalatok részvényeinek ingyenes utalványok formájában történő szétosztása) a munkakínálatot: (a) Növeli (b) Csökkenti (c) Nem befolyásolja (d) Növelheti és csökkentheti is

(d) Növelheti és csökkentheti is A kuponos privatizáció (az állami vállalatok részvényeinek ingyenes utalványok formájában történő szétosztása) a munkakínálatot: (a) Növeli (b) Csökkenti (c) Nem befolyásolja (d) Növelheti és csökkentheti is

Fogyasztás szabadidő

Komparatív statika 2.: A nem munkából származó jövedelem (y) hatása: L = L(w, I(w,y)) amiből: L/y = (L/I)·(I/y) > 0 (+) (+) A nem munkából származó jövedelem emelése csökkenti a munka kínálatát figyelni az alábbiakra:

(d) Növelheti és csökkentheti is Egy kormány az állami vállalatok részvényeinek megvásárlására 10%-os béremeléssel akar fedezetet teremteni. A foglalkoztatás teljes. Ez az intézkedés a munkakínálatot: (a) Növeli (b) Csökkenti (c) Nem befolyásolja (d) Növelheti és csökkentheti is

(d) Növelheti és csökkentheti is Egy kormány az állami vállalatok részvényeinek megvásárlására 10%-os béremeléssel akar fedezetet teremteni. A foglalkoztatás teljes. Ez az intézkedés a munkakínálatot: (a) Növeli (b) Csökkenti (c) Nem befolyásolja (d) Növelheti és csökkentheti is

Fogyasztás szabadidő

Az órabér emelésének (w) hatása Helyettesítési hatás: csökken a dráguló jószág - a szabadidő - kereslete, nő a munka kínálata. Készletjövedelmi hatás: Nő a teljes jövedelem (-) (+,0) (+) Az órabéremelés kínálati hatása elméletileg nem jelezhető előre

(d) Növelheti és csökkentheti is Egy kormány az állami vállalatok részvényeinek megvásárlására 10%-os béremeléssel akar fedezetet teremteni. Az aktivitási ráta 50%. Ez az intézkedés a munkakínálatot várhatóan: (a) Növeli (b) Csökkenti (c) Nem befolyásolja (d) Növelheti és csökkentheti is

(d) Növelheti és csökkentheti is Egy kormány az állami vállalatok részvényeinek megvásárlására 10%-os béremeléssel akar fedezetet teremteni. Az aktivitási ráta 50%. Ez az intézkedés a munkakínálatot várhatóan: (a) Növeli (b) Csökkenti (c) Nem befolyásolja (d) Növelheti és csökkentheti is

Egyén: visszahajló kínálati görbe Piac: emelkedő kínálati görbe w w Miért? S S

w vagy y változik? y, ha a fogyasztás (X) változása y hatására független a munkaidő megválasztásától Fejadó, vagyonadó Lottónyeremény Tőkejövedelem Házastárs bérének változása Fix munkavállalási pénzköltség

(c) Az aktivitás csökken, a munkaidő nő Nő a buszbérlet ára. Milyen hatást gyakorol ez a változás az aktivitási rátára és a munkaidőre? (a) Mindkettő csökken (b) Mindkettő nő (c) Az aktivitás csökken, a munkaidő nő (d) Az aktivitás nő, a munkaidő csökken

(c) Az aktivitás csökken, a munkaidő nő Nő a buszbérlet ára. Milyen hatást gyakorol ez a változás az aktivitási rátára és a munkaidőre? (a) Mindkettő csökken (b) Mindkettő nő (c) Az aktivitás csökken, a munkaidő nő (d) Az aktivitás nő, a munkaidő csökken

Pénzköltség Jövedelem A munkában maradók munkaideje nő Miért? Analóg y csökkenésével. Egyesek kilépnek a piacról (a haszon B-ben ugyanakkora mint L=T esetén) A B U2 U1 c Szabadidő T

(a) Mindkettőt csökkenti (b) Mindkettőt növeli Egyre nagyobb a zsúfoltság a városba bevezető utakon. Hogyan befolyásolja ez a változás a környékbeli falvak lakóinak aktivitását és a városba ingázók munkaidejét? (a) Mindkettőt csökkenti (b) Mindkettőt növeli (c) Az aktivitást növeli,a munkaidőt csökkenti (d) Az aktivitást csökkenti, a munkaidőt növeli

(a) Mindkettőt csökkenti (b) Mindkettőt növeli Egyre nagyobb a zsúfoltság a városba bevezető utakon. Hogyan befolyásolja ez a változás a környékbeli falvak lakóinak aktivitását, és a városba ingázók munkaidejét? (a) Mindkettőt csökkenti (b) Mindkettőt növeli (c) Az aktivitást növeli,a munkaidőt csökkenti (d) Az aktivitást csökkenti, a munkaidőt növeli

Időköltség Jövedelem A munkában maradók munkaideje csökken Egyesek kilépnek a piacról U2 U1 Szabadidő

Időköltség Jövedelem A munkában maradók munkaideje csökken Egyesek kilépnek a piacról Optimális szabadidő csökkenése U2 Teljes időkeret csökkenése U1 Szabadidő

A munkaerő-kereslet alapmodellje

(d) Nő, nem változik vagy csökken Egy munkafajta sajátbér-rugalmassága -0,5. Egy 5%-os béremelés hatására az adott munkafajta összekeresete: (a) Csökken (b) Nem változik (c) Nő (d) Nő, nem változik vagy csökken

(d) Nő, nem változik vagy csökken Egy munkafajta sajátbér-rugalmassága -0,5. Egy 5%-os béremelés hatására az adott munkafajta összkeresete: (a) Csökken (b) Nem változik (c) Nő (d) Nő, nem változik vagy csökken

Saját bérrugalmasság Keresztár-rugalmasság

(c) Nem állapítható meg (d) Nem befolyásolja A diplomások bére monoton növekszik a munkában töltött idővel. A kormány diplomás minimálbért vezet be. Hogyan befolyásolja ez a változás az idősebb diplomások iránti keresletet, ha a fiatal és idős diplomások helyettesítik egymást a termelésben? (a) Csökkenti (b) Növeli (c) Nem állapítható meg (d) Nem befolyásolja

(c) Nem állapítható meg (d) Nem befolyásolja A diplomások bére monoton növekszik a munkában töltött idővel. A kormány diplomás minimálbért vezet be. Hogyan befolyásolja ez a változás az idősebb diplomások iránti keresletet, ha a fiatal és idős diplomások helyettesítik egymást a termelésben? (a) Csökkenti (b) Növeli (c) Nem állapítható meg (d) Nem befolyásolja

Helyettesítési és skálahatás Egy termelési tényező árának emelke- dése esetén a vállalat: A dráguló tényezőt az olcsóbbal helyettesíti A megnövekvő összköltség miatt csökken a termelés

(a) Helyettesíti egymást (b) Kiegészíti egymást A diplomások bére monoton növekszik a munkában töltött idővel. A kormány diplomás minimálbért vezet be, és ezt követően nő az idősebb diplomások iránti keresletet. A két munkafajta a termelésben: (a) Helyettesíti egymást (b) Kiegészíti egymást (c) Nem állapítható meg (d) A fenti eseménysor nem következhet be

(a) Helyettesíti egymást (b) Kiegészíti egymást A diplomások bére monoton növekszik a munkában töltött idővel. A kormány diplomás minimálbért vezet be, és ezt követően nő az idősebb diplomások iránti keresletet. A két munkafajta a termelésben: (a) Helyettesíti egymást (b) Kiegészíti egymást (c) Nem állapítható meg (d) A fenti eseménysor nem következhet be

Kiegészítők Helyettesítők Bruttó kiegészítők <0 Bruttó helyettesítők >0

(d) Nem állapítható meg A kormány megszünteti a képzetlen munkaerő bevándorlásának korlátozását. Hogyan érinti ez a változás a képzett munkaerő keresletének sajátbér-rugalmasságát, ha a két munkafajta egymás helyettesítője? (a) Nem befolyásolja (b) Növeli (c) Csökkenti (d) Nem állapítható meg

(d) Nem állapítható meg A kormány megszünteti a képzetlen munkaerő bevándorlásának korlátozását. Hogyan érinti ez a változás a képzett munkaerő keresletének sajátbér-rugalmasságát, ha a két munkafajta egymás helyettesítője? (a) Nem befolyásolja (b) Növeli (c) Csökkenti (d) Nem állapítható meg

Hicks-Marshall törvények A munka (valamely munkafajta) kereslete annál rugalmasabb: (1) Minél rugalmasabb a termék iránti kereslet (2) Minél könnyebben helyettesíthető a munka más termelési tényezőkkel (3) Minél rugalmasabb ez utóbbi tényezők kínálata (4) Minél nagyobb a munka aránya a költségekben*

A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra) A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra). Hogyan változik a rajzon ábrázolt monopszonium foglalkoztatási szintje? (a) Nő (b) Csökken (c) Nem változik (d) Nem állapítható meg w wA wB L A vállalat homogén munkaerőt foglalkoztat, egységes bérszinten !

Monopszónium w S w L L (a) Klasszikus (helyi) monopszóniumok Kompetitív vállalat Monopszónium w S Nincs kereslet w Nincs kínálat L L (a) Klasszikus (helyi) monopszóniumok (b) Egymáshoz igazodó vállalatok

Határkiadás (MEL) w MEL S w L L Kompetitív vállalat Monopszónium w MEL MEL=w S w L L MEL= bér + a létszám növeléséhez szükséges bérnövekmény

Monopszónium: w és L megválasztása MEL w wA A S wB B MRPL A : MEL=MRPL B : S=D L LA

A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra) A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra). Hogyan változik a rajzon ábrázolt monopszonium foglalkoztatási szintje? (a) Nő (b) Csökken (c) Nem változik (d) Nem állapítható meg w wA wB L A vállalat homogén munkaerőt foglalkoztat, egységes bérszinten !

A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra) A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra). Hogyan változik a rajzon ábrázolt monopszonium foglalkoztatási szintje? (a) Nő (b) Csökken (c) Nem változik (d) Nem állapítható meg w wA wB L A vállalat homogén munkaerőt foglalkoztat, egységes bérszinten !

A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra) A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra). Hogyan változik a rajzon ábrázolt monopszonium foglalkoztatási szintje? (a) Nő (b) Csökken (c) Nem változik (d) Nem állapítható meg w wA wB L A vállalat homogén munkaerőt foglalkoztat, egységes bérszinten !

A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra) A kormány növeli a minimálbért (wB-ről wA-ra). Hogyan változik a rajzon ábrázolt monopszonium foglalkoztatási szintje? (a) Nő (b) Csökken (c) Nem változik (d) Nem állapítható meg w wA wB L A vállalat homogén munkaerőt foglalkoztat, egységes bérszinten !

Emberi tőke elmélet

(b) Mindkettőt csökkenti Felemelik a minimálbért, növekszik az általános iskolát végzettek bére. Hogyan befolyásolja ez a középiskolai illetve egyetemi tanulmányok megtérülési rátáját? (a) Egyiket sem érinti (b) Mindkettőt csökkenti (c) A középiskolait csökkenti, az egyetemit nem befolyásolja (d) Mindkettőt növeli

(b) Mindkettőt csökkenti Felemelik a minimálbért, növekszik az általános iskolát végzettek bére. Hogyan befolyásolja ez a középiskolai illetve egyetemi tanulmányok megtérülési rátáját? (a) Egyiket sem érinti (b) Mindkettőt csökkenti (c) A középiskolait csökkenti, az egyetemit nem befolyásolja (d) Mindkettőt növeli

Költségek és hozamok Költség, hozam diplomás G érettségizett C2 T idő

(a) Nem befolyásolja (b) Növeli (c) Csökkenti (d) Nem dönthető el Növekszik a munkanélküliség a középiskolát végzettek körében. Hogyan befolyásolja ez az egyetemi tanulmányok megtérülését? (a) Nem befolyásolja (b) Növeli (c) Csökkenti (d) Nem dönthető el

(a) Nem befolyásolja (b) Növeli (c) Csökkenti (d) Nem dönthető el Növekszik a munkanélküliség a középiskolát végzettek körében. Hogyan befolyásolja ez az egyetemi tanulmányok megtérülését? (a) Nem befolyásolja (b) Növeli (c) Csökkenti (d) Nem dönthető el

Elmulasztott kereset  csökken Várható hozam  nő Elmulasztott kereset  csökken S végzettség megszerzése  évig tart cS a közvetlen egyéni költség T a nyugdíjkorhatár t =1 a kötelező iskolázás vége eS a foglalkoztatási esély S iskolázottsággal

Munka közbeni képzés

Melyik számsorozat írja le tartalmilag hűen az általános munka közbeni képzésben részesült dolgozó bérének alakulását a képzes előtt, alatt és után? (a) 100 100 100 (b) 100 100 120 (c) 100 80 120 (d) 100 80 110

Melyik számsorozat írja le tartalmilag hűen az általános munka közbeni képzésben részesült dolgozó bérének alakulását a képzes előtt, alatt és után? (a) 100 100 100 (b) 100 100 120 (c) 100 80 120 (d) 100 80 100

A munkavállaló termelékenysége: minden vállalatnál nő  Általános képzés csak a képző vállalatnál nő  Speciális képzés Copyright, 1996 © Dale Carnegie & Associates, Inc.

Általános képzés Bevétel Kiadás Kezdeti, 0. időszak, közvetlen költség: c0k Termelékenység és bér: képzés nélkül: MP0 és w0 képzés után: wt = MPt (mindenhol) képzés alatt: MP0k<MP0,  w0k = ? Bevétel Kiadás

A vállalat nem tud MP1-nél kisebb bért fizetni. A költségeket az egyén állja: a bér csökken a képzési költségekkel, majd MP1-re nő MP1 MP0 haszon ráfordítás A vállalat nem tud MP1-nél kisebb bért fizetni. Ha ő állta a költségeket  veszteség

(a) 100 80 120 (b) 100 100 100 (c) 100 100 120 (d) Vagy (a) vagy (b) Melyik számsorozat írja le tartalmilag hűen a speciális munka közbeni képzésben részesült dolgozó bérének alakulását a képzés előtt, alatt és után? (a) 100 80 120 (b) 100 100 100 (c) 100 100 120 (d) Vagy (a) vagy (b)

(a) 100 80 120 (b) 100 100 100 (c) 100 100 120 (d) Vagy (a) vagy (b) Melyik számsorozat írja le tartalmilag hűen a speciális munka közbeni képzésben részesült dolgozó bérének alakulását a képzes előtt, alatt és után? (a) 100 80 120 (b) 100 100 100 (c) 100 100 120 (d) Vagy (a) vagy (b)

Speciális képzés A költségeket az egyén nem vállalja, mert Kezdeti, 0. időszak, közvetlen költség: c0k Termelékenység: képzés nélkül: MP0 képzés után MPtk (a képző vállalatnál) képzés után MP0 (másutt) képzés alatt: MP0k<MP0 A költségeket az egyén nem vállalja, mert nem tudná kikényszeríteni a költségeit megtérítő magasabb bért !

A vállalat fizetné ... de: bizonytalanság Bevétel ??? Többletbevétel (MP1>w) W=MP0 Elveszített output Közvetlen költség idő

Költségmegosztás a munkaerő-forgalomtól függő mértékben Bevétel, bér ??? Többletbevétel (MP1>w) w MP0 Elveszített output Közvetlen költség idő

(d) Nem állapítható meg Sanyi és Aranka az egyetemen tanulnak. Sanyi tanulmányi ösztöndíjban részesül. Hogyan változik Sanyi képzésének társadalmi megtérülése Arankáéhoz képest? (a) Nő (b) Csökken (c) Nem változik (d) Nem állapítható meg

(d) Nem állapítható meg Sanyi és Aranka az egyetemen tanulnak. Sanyi tanulmányi ösztöndíjban részesül. Hogyan változik Sanyi képzésének társadalmi megtérülése Arankáéhoz képest? (a) Nő (b) Csökken (c) Nem változik (d) Nem állapítható meg

Egyéni és társadalmi költségek Az oktatás társadalmi költsége nem függ attól, hogy a költségeket ki állja