2. magyar hadsereg ..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A mai tízen- és huszonévesek értékeiről A közügyek fogyasztói konferencia február 17. Ságvári Bence.
Advertisements

II. Világ Háború Fegyverei és csatái
A krétai csata A Merkúr hadművelet.
GfK Custom ResearchTalpra, magyar! Bacher János2010/03/03 Talpra, magyar! Számokban a sport fogyasztásról Bacher János GfK Hungária.
Dupláz-e a Jobbik? Mérők Klubja, január 30. Előadó: Závecz Tibor.
A történelmi idő.
Az 1. világháború.
MAGYAR KATONÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
1956.Okt.23. Forradalom.
KÖNYVBEMUTATÓ. Könyvbemutató február óra Polgárok Háza 1089 Budapest, Visi Imre utca 6. Délvidéki Magyar Golgota című tanulmánykötet.
Egyszerűen hihetetlen Dwight D. Eisenhower tábor- noknak igaza volt, amikor elrendelte, hogy fényképez- zenek és filmen örökítsenek meg mindent, amit láttak.
Sztálingrádi csata.
A semlegességtől a doni katasztrófáig
Készítette: Nyírő Mátyás 8.b
Burai Béla Történelem Szakkör december 4.. Mi a szakkör? - iskolán (órákon) kívüli tevékenységi forma - más országokban már több évtizede működik.
Forradalom előzményei
A számítógép veszélyei és káros hatásai
EMLÉKEZZÜNK! Ismerd meg néped kultúráját, szeresd, tiszteld, ápold és őrizd meg, amit örökül kaptál!
Mellár János 8. óra Április 2. v
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
Matematika Eredete és története Kaszás Tamás.
A II. VILÁGHÁBORÚ Története Készítette: Orbán Balázs 9/A.
Társadalom – politika – média Komplex digitális tananyag- és taneszköz- fejlesztés a társadalomtudományi képzés számára (TÁMOP /1/A )
AZ OVERLORD-HADITERV.
Magyarország az első világháborúban
Párizsi kommün.
Óbarok Forrás: Saját képek.
1 A KBSZ BEMUTATÁSA év eseményei KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, március 31. Orosz Dalma főosztályvezető.
Tildy Zoltán.
Lengyel menekültek és magyar barátaik
1956. október 6. Műegyetem Október 23. Petőfi szobor Parlament Bem tér.
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Közösségi weboldalak és az alumni szervezetek DPR Szakmai Klub I. Hain Ferenc - DPR Szakmai Klub http./
6. Tárló Időszak: július 1. – július 30.
Március 13.- ai budapesti kirándulás
15 új digitális könyv 15 kortárs szerzőtől
Magyarország a II. világháborúban.
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
Kormányszóvivői tájékoztató Cselekedni most és mindenkiért Megbecsülést az idős embereknek! Adósságtörlesztés és méltányosság a nyugdíjemelésben 2002.
Ellenforradalom és konszolidáció
Pető Iván – Szakács Sándor A hazai gazdaság négy évtizedének története I. Az újjáépítés és a tervutasításos gazdálkodás időszaka A háborús.
Világháború, forradalom, terror, Trianon
A lengyel hadjárat előzményei augusztus 31-én történt gleiwitzi eset. Náci titkosszolgálat lengyel szabotőröknek álcázták magukat. Majd elfoglalták.
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
A II. világháború (2.) A keleti front
Magyarország a második világháborúban
Jegyzet Készítette: Nikli Károly 2013
A következőkben néhány képet láthatnak, amelyek bepillantást engednek a záró találkozó egyes eseményeibe, hangulatába, melyen 9 országból vettek részt.
A huszita típusú szekérvár megjelenése a magyar hadrendben
Extrák és használatuk Csatára vonatkoznakLépésre vonatkoznakKörre vonatkoznak Potenciált módosítjákÖsszértéket módosítják - Lövészárok - Tüzérség - (Ellátmány.
Kistelek községben 1927-re készült el az első világháborúban elesett hősök tiszteletére épült emlékmű. A településről 1933 férfi vonult ki a frontra az.
2013. június Az Élet Igéje „De ha jót cselekesztek és ugyanakkor türelmesen szenvedtek, ez értékes Isten előtt.” (1Pét 2,20)
Az i. Világháború hatása Szegedre
1Mózes2,16-17; Jób1,6-22 Ter 2, Az Úristen parancsot adott az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM 1918
Zene - The Shadows Meghívó Merzse-mocsár tanösvény Szombat Fotók: Internetről kerültek letöltésre és a bejáráson készültek. Telek György képei.
HÁBORÚS RÉSZVÉTEL.
A második világháború harc kocsijai Készítette: Dobi Gábor.
Mártély az I. világháborúb an. Főként a galíciai és az olasz fronton harcoltak és haltak hősi halált a mártélyiak, akik között voltak gazdák, bérlők,
Békéscsabai Központi Szakképző Iskola, Zwack József Tagintézménye Szuronyosok csapata: Annus Erik, Konyecsni Zoltán, Pákozdi Balázs.
Középszint Írásos források, térképek, képek és filmrészletek alapján a világháborús magyar katonai részvétel elemzése: a háborúba való belépés körülményei,
Szlovénia Készítette: Cseh Fanni.
A TANK A harcmező ura.
A „nagy háború” okai 36. lecke Készítette: Vezér Zalán.
Döbbenetes Siposhegyi Péter író, 2008-ban így emlékezett visz- sza a következőkre: „A győzelem ára című színdarabot 2001-ben írtam meg, ezt a darabot.
A világháború kezdete július 28. – november 11.
„Életre kelt” tárgyak, képek
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
A SEMLEGESSÉGTŐL A DONI KATASZTRÓFÁIG
A totális háború ( ) (Totális háború=kiterjedt minden földrészre, óceánra, országra, valamint a hátországokra is) Tankönyv oldal.
Előadás másolata:

2. magyar hadsereg .

70 éve történt Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, ahol pár napok alatt óriási veszteségeket szenvedett el a kétszázezres 2. magyar hadsereg. http://www.youtube.com/watch?v=JE7ZxtdIE20

Budapestet védő egységek 2. magyar hadsereg 1943.jan. 12-14 Jány Gusztáv Ország fegyverzetének fele 1. Magyar hadsereg Budapestet védő egységek Miért?

Sinkovics Ferenc: Mennyire volt perdöntő a későbbi katasztrófa szempontjából a magyar 2. hadsereg elhelyezkedése, mélységi tagolás nélküli védelme a Donnál? Szakály Sándor: - Meghatározó volt. Egy több mint 200 kilométeres arcvonalszakasz jutott Jány Gusztáv hadseregére, ami irreális volt, különösen ha hozzávesszük ehhez a fegyverzetben, különösen a harckocsikban és a páncéltörő ágyúkban mutatkozó hiányt. Ráadásul ezen az arcvonalszakaszon két jelentős - és néhány kisebb - hídfőt is a kezükben tartottak a szovjetek a Don innenső partján, később ezekből, konkrétan Urivból és Scsucsjéből indították a támadásukat január 12-én, illetve ja­nuár 14-én. Ne feledjük azt sem, hogy Sztálingrádtól északra helyezkedett el a magyar hadsereg, ott pedig sorra vereséget szenvednek a fegyvertárs országok, így a németek, az olaszok és a románok is. Itt tehát nem egyedül a magyar 2. hadsereg összeroppanásáról van szó. - S.inkovics Ferenc:.Ezt a vereséget egyenesen Mo­hács tragédiájához szokták hason­lítani… - Szakály Sándor S. Felesleges összehasonlításokat tenni. A doni magyar vereség csupán egy apró epizód volt a keleti hadműveleti területen, egy nagyobb szovjet támadási terv kisebb mozaikdarabja. Az már más kérdés, hogy a magyaroknak mit jelentett az, amikor elveszítették a legerősebb hadseregük negyven százalékát. De legalább ekkora veszteség érte később, 1944. nyarán a Kárpátok előterében a magyar 1. hadsereget, s ha a százalékokban kifejezhető arányokat tekintjük, akkor kimagas­lóan magasnak látjuk a Budapestet védő honvédegységek veszteségeit is! - Mégis mitől került akkor ennyire előtérbe a doni katasztrófa? - Furcsa, de attól, hogy a három magyar hadsereg közül csak Jány Gusztáv hadseregének maradtak meg az iratanyagai. Már az 1950-es években feldolgozták ezt az akkori történészek, de ezek alapján írta meg Nemeskürty István híressé vált könyvét 1972-ben. Így juthattunk el oda, hogy a magyar 2. hadsereg veszteségei jelképezik a magyar nép világháborús veszteségeit, s mélyen be is ivódott a köztudatba. - Ez az iratanyag tálcán kínálta magát a szocialista propagandának. - Abszolút. Ebben találták meg Jány elhíresült parancsát, amelyben azt írja, hogy a hadsereg elvesztette a becsületét. Ezt a parancsot aztán nemcsak Jány s nemcsak a magyar tisztikar, de az egész Horthy-rendszer erkölcsi lejáratására használta a szocialista propaganda. Függetlenül attól, hogy amint megismerte a hadsereg emberfeletti teljesítményét, vissza is vonta ezt a parancsot, megkövette katonáit. - Ez a parancs volt a legfőbb vád ellene, amikor 1946-ban perbe fogták? - Nem. Az volt a legfőbb vád, hogy el akarta pusztítani a hadseregét. Illetve azt a hadsereget, amelyet a pártállami idők felfogása szerint úgy válogattak össze, s azért dobtak oda a szovjet elleni háborúban, hogy a rendszer megszabaduljon a baloldali ellenállás tagjaitól s a szegényparasztságtól, amely potenciális támogatója és harcosa lehetett volna ennek az ellenállásnak. Valójában teljesen átlagos volt a magyar 2. hadsereg összetétele, minden ízében, eresztékében megfelelt az érvényes előírásoknak. Tény, hogy különösen a munkaszolgálatos alakulatokba bekerült néhány illegális kommunista és néhány szociál­demokrata ember is, mint ahogy az is tény, hogy a hadsereg legénységi állományában döntő volt a parasztság, a szegényparasztság aránya. Ez így volt mindenütt a világon. Egy képzett esztergályost mindig nehezebben nélkülöz egy hadban álló ország, mint egy bérest vagy aratómunkást. - A nyári, nagy veszteségekkel és nehezen megvívott hídfőcsaták nem hatottak figyelmeztető jelként a magyar vezetésre? - Hadtörténész kollégám, Szabó Péter, a Don-kanyar című kitűnő, több kiadást megért könyvében erről is részletesen írt. Szerinte itt nagyon komoly teljesítményt nyújtottak a magyar katonák, s itt fordult elő egyébként, hogy a munkaszolgálatos alakulat tagjai is fegyvert fogtak, s ők is harcoltak a szovjetek ellen. A kitűzött célt azonban nem érte el a hadsereg. Később, amikor a Honvéd Vezérkar főnöke és a honvédelmi miniszter is kint járt a fronton, Jány elmondta nekik a bajokat. Amikor látta, hogy semmi sem történik, még a felmentését is kérte, ám Nagy Vilmos honvédelmi miniszter nem továbbította ezt a kérelmet Horthy Miklós felé, mondván, nincs senki, aki Jányt pótolná. Jány nemcsak kiképzési és felszerelésbeli hiányosságokat említett, de fiatalabb katonákat is kért, mondván az idősebbek törődöttebbek, nem bírják a harccal járó megpróbáltatásokat, nehézségeket. Jány csataszerű, repülőkkel, harckocsikkal zajló kiképzést sürgetett. Nem véletlenül. Trianon miatt húsz éven át aludta Csipkerózsika-álmát a honvédség; az 1920-as években kereplőkkel helyettesítették a géppuskát a kiképzés során! - Meglepetésként érte a hadsereget a szovjet támadás? - Nem, Lajtos Árpád vezérkari százados felderítő repülést is végzett a támadás előtt, s látta az árulkodó jeleket odalent. Másfelől pedig a magyar egységek sok vállalkozást hajtottak végre, „nyelveket” hoztak odaátról, belőlük is ki lehetett szedni ezt-azt. Arról nem is beszélve, hogy a január 12. előtti napokban éjszakánként felerősödött a motorzaj a másik oldalon! Szállítások, átcsoportosítások… Bizonyos feltételezések szerint a szovjetek csak egy nagyobb felderítőakciót indítottak a magyar 2. hadsereg ellen, de látva a sikereket gyorsan általános támadássá fejlesztették azt. - Horthy hogyan reagált? - Hitler azt kérte tőle 1942. decemberében, hogy ha megindul a szovjet támadás, a végsőkig tartson ki a magyar 2. hadsereg. Horthy ezt tudomásul vette, Jány megkapta a parancsot. - Tehetséges ember volt? - Jó harcásznak tartották, tehát egy hadosztályt ügyesen elvezett volna, de hadseregparancsnoknak - ha a vereséget nézzük - nem vált be. Hogy mennyire volt tehetséges, azt nem lehet tudni. Nem kapott önálló döntési lehetőségeket, mindenben a német B hadseregcsoporttól függött, amikor ott még egy ezred mozgatásához is Hitler engedélyére volt szükség. - Miért nem értenek egyet a történészek a veszteségek mértékében? - Ma már a szakma egyetért ebben, de a politika mindig igazítani szeretne az adatokon, ahogy érdekei kívánják. Az 1950-es években 140 ezer főt is meghaladó veszteségekről is írtak, de még ma is sok laikus azt hiszi, hogy úgy, ahogy volt, odaveszett az egész hadsereg. A valóságban 96 016 fő hiányzott az 1943. január 1-jén regisztrált 204 334 fős létszámból az év áprilisában. Ebből 28 044 ezer fő volt a hazaszállított sebesültek száma. A szovjet rádió szerint 26 ezer hadifoglyot ejtett a Vörös Hadsereg, és 41 972 volt az elesettek és az eltűntek száma. A politika visszataszító játékot űzött ezekkel az emberekkel. De mára eljutottunk oda, hogy január 12-én hősként emlékezhetünk az elesett magyar honvédekre és munkaszolgálatosokra.   Jány Gusztáv Egy több mint 200 kilométeres arcvonalszakasz jutott Jány Gusztáv hadseregére, ami irreális volt, különösen ha hozzávesszük ehhez a fegyverzetben, különösen a harckocsikban és a páncéltörő ágyúkban mutatkozó hiányt. Ráadásul ezen az arcvonalszakaszon két jelentős - és néhány kisebb - hídfőt is a kezükben tartottak a szovjetek a Don innenső partján, később ezekből, konkrétan Urivból és Scsucsjéből indították a támadásukat január 12-én, illetve január 14-én. Szakály Sándor

Szakály Sándor „A doni magyar vereség csupán egy apró epizód volt a keleti hadműveleti területen, egy nagyobb szovjet támadási terv kisebb mozaikdarabja. Az már más kérdés, hogy a magyaroknak mit jelentett az, amikor elveszítették a legerősebb hadseregük negyven százalékát. De legalább ekkora veszteség érte később, 1944. nyarán a Kárpátok előterében a magyar 1. hadsereget, s ha a százalékokban kifejezhető arányokat tekintjük, akkor kimagaslóan magasnak látjuk a Budapestet védő honvédegységek veszteségeit is!” „Ott a messzi Donnál” / MTV videótár/ http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/01/12/17/_Ott_a_messzi_Donnal____2013_.aspx

- „Ma már a szakma egyetért ebben, de a politika mindig igazítani szeretne az adatokon, ahogy érdekei kívánják. Az 1950-es években 140 ezer főt is meghaladó veszteségekről is írtak, de még ma is sok laikus azt hiszi, hogy úgy, ahogy volt, odaveszett az egész hadsereg. A valóságban 96 016 fő hiányzott az 1943. január 1-jén regisztrált 204 334 fős létszámból az év áprilisában. Ebből 28 044 ezer fő volt a hazaszállított sebesültek száma. A szovjet rádió szerint 26 ezer hadifoglyot ejtett a Vörös Hadsereg, és 41 972 volt az elesettek és az eltűntek száma. A politika visszataszító játékot űzött ezekkel az emberekkel. De mára eljutottunk oda, hogy január 12-én hősként emlékezhetünk az elesett magyar honvédekre és munkaszolgálatosokra.”   Szakály Sándor

Mítoszok a Don-kanyarról http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/ Mítoszok a Don-kanyarról Ungváry Krisztián

Requiem egy hadseregért http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/ Ungváry Krisztián: Mítoszok a Don-kanyarról Az első mítosz megteremtése Nemeskürty István nevéhez fűződik. Nemeskürty „Requiem egy hadseregért” című könyvének komoly érdemei vannak abban, hogy a II. világháború magyar áldozatait meg lehetett egyáltalán siratni. 1945 után egészen műve 1972-es megjelenéséig a háború magyar halottai nem szerepelhettek a mindennapi emlékezetkultúrában. Csak az „antifasiszta” áldozatokat lehetett megsiratni, mindenki más egy bűnös fasiszta rendszer segédjének, tehát bűntettesnek számított, akiről jó esetben hallgatni lehet, rosszabb esetben pedig megbélyegzésükről írt a propaganda. Nemeskürty az MSZMP kultúrpolitikusainak támogatásával szakíthatott ezzel a szemlélettel, amennyiben kimondhatta: a magyar katonákat is el kell siratni, mert zömükben áldozatok voltak és tragédiájuk valójában egy második Mohács. Nemeskürty műve első megjelenése óta jelentős példányszámban hat kiadásban jelent meg (legutoljára 1999-ben), ezért mind a mai napig befolyásolja a témáról folytatott közbeszédet. Mindezt azért is ki kell emelni, mert a progresszív mondanivaló mellett Nemeskürty sok valótlanságot is elterjesztett és ezekből mind a mai napig semmit sem vont vissza. Furcsa ez, mert a legendák születésükkor nyilvánvalóan azért kellettek, hogy a könyvet egyáltalán kiadhatóvá tegyék. Nemeskürty ugyanis azon az áron emelte fel a második magyar hadsereg halottait, hogy cserébe a Horthy-rendszerről megsemmisítő és igazságtalan bírálatot mondott. Ő terjesztette el a köztudatban azt a legendát, hogy azt a hadsereget szándékosan meghalni küldték a Donhoz, hogy a katonák mindenből csak a legrosszabb felszerelést kapták meg. Hiába cáfolták ezeket az állításokat már 1972-ben is többen (például azzal hogy az ország teljes fegyverkészletének felét ez a hadsereg kapta), a kritikusok nem kaphattak nagy nyilvánosságot. „Nemeskürty Istvánnak komoly érdemei vannak abban, hogy a II. világháború magyar áldozatait meg lehetett egyáltalán siratni.” Requiem egy hadseregért http://mek.oszk.hu/08500/08575/08575.htm „Nemeskürty műve első megjelenése óta jelentős példányszámban hat kiadásban jelent meg (legutoljára 1999-ben), ezért mind a mai napig befolyásolja a témáról folytatott közbeszédet. Mindezt azért is ki kell emelni, mert a progresszív mondanivaló mellett Nemeskürty sok valótlanságot is elterjesztett és ezekből mind a mai napig semmit sem vont vissza” Ungváry Krisztián Ungváry Krisztián – Mítoszok a Don-kanyarról http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/

Krónika a Második magyar hadseregről bevezető „Az az érdem, hogy a 2. magyar hadsereg szenvedéstörténete generációk számára kézzel foghatóvá is vált, Sára Sándoré és munkatársaié, akik közül a rövidség kedvéért most csak Csoóri Sándort, Hanák Gábort és Marx Józsefet említem. Krónika című 1982-es huszonöt részes tévésorozatukat már az első néhány rész levetítése után is cenzúrázták, majd a tizenötödik rész után betiltották. Sára Sándor Krónika a Második magyar hadseregről bevezető http://www.youtube.com/watch?v=ECjf54VGXv4 „….. a legtöbb visszaemlékező harci élményeit eltorzítva, csonkán adta elő és elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hadsereg felbomlását, az özönlésszerű visszavonulást mutassa be. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg az eseményeket, nyilvánvalóvá válik, hogy ez a kép a valóságnak egy felnagyított szelete csupán. Ha a magyar katonák csakugyan komolyabb harc nélkül özönlöttek hátra, akkor hogyan lehetséges, hogy a támadás első három napja alatt az urivi hídfőből támadó 132 szovjet harckocsiból 83 megsemmisült? Ha nem volt néven nevezhető ellenállás, akkor egyáltalán miért menekült meg bárki is a hadsereg katonái közül?” http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/ Ungváry Krisztián: Mítoszok a Don-kanyarról …A második legenda elterjedésének több oka is van. A pártállami történetírás számára sokáig eleve tabu volt bármi jót írni a magyar katonákról, tehát sikeres ellenállásukról sem eshetett szó. Nem forszírozhatta ezt a témát Nemeskürty sem, hiszen ha arról értekezett volna, hogy a Vörös Hadseregnek a magyar katonák milyen veszteségeket okoztak, azzal a „baráti” Szovjetunióval szemben követett volna el megengedhetetlen illojalitást. Az az érdem, hogy a 2. magyar hadsereg szenvedéstörténete generációk számára kézzel foghatóvá is vált, Sára Sándoré és munkatársaié, akik közül a rövidség kedvéért most csak Csoóri Sándort, Hanák Gábort és Marx Józsefet említem. Krónika című 1982-es huszonöt részes tévésorozatukat már az első néhány rész levetítése után is cenzúrázták, majd a tizenötödik rész után betiltották. Ennek több oka is volt: az MSZMP kultúrpolitikusai megengedhetetlennek tartották, hogy egyáltalán szó legyen a magyar katonai bátorságról (ami több interjúban, amelyekben az érintett harcélményeit beszélte el, megjelent), másrészt elfogadhatatlan volt, ahogyan egy „horthysta katona” és egy „szovjet elvtársnő” intim viszonya a filmben megjelent. Sára művét különböző változatokban a rendszerváltás óta többször is vetítették, sőt egy rövidített változatot kötetben is kiadtak. Az abban megszólalók emlékezései ebből adódóan „hivatalos emlékezetté” váltak. Amellett hogy felerősítették a „második Mohács” mítoszát, olyan történeteket mondtak el a kamerának, amelyeken erősen érezhetőek a pártállami rendszer több évtizedes elvárásai. Az után, amit az interjúban megszólalók 1945-től kezdve átéltek, egyikük sem gondolhatta, hogy 1979-ben, amikor a film felvételei kezdődtek, teljesen szabadon nyilatkozhatnak élményeikről. Ráadásul emlékezésüket alapvetően befolyásolták a rögzítés körülményei is. Az interjúalanyok meg kívántak felelni azoknak a vélt kimondatlan elvárásoknak, amelyeket Sáráról és társairól feltételeztek, például a Nemeskürty által kanonizált történelemképnek, amelyet egyikük sem kritizált az interjúban. A megszólalók közül Lajtos Árpád vezérkari őrnagy vagy Kádár Gyula vezérkari ezredes pontosan tisztában volt ugyan ennek tarthatatlanságával, de mivel az ÁVH illetve a Gulág legmélyebb bugyrain is keresztülmentek, sőt Kádárt a III/III be is szervezte, jobbnak látták, ha a Kádár-korszak felkent kultúrpápáját nem hazudtolják meg. A torzításokra példa az is, hogy a megkérdezett kb. 50 fő közül többen különböző elismerésekben részesültek a harcok során tanúsított magatartásukért, de erről egyetlen érintett sem számolt be. Nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanabban az időszakban a BM III/III-as csoportfőnöksége még több akciót szervezett volt ludovikás tisztek bajtársi találkozóinak ellehetetlenítésére is, háborús hőstettek bevallása tehát egyenlő lett volna az önfeljelentéssel. A magyar katonák hőstetteiről a korszakban lehetetlen volt beszélni, mivel hivatalosan hősök csak az antifasiszta oldalon létezhettek. Néha ezt ki is mondták is az interjúalanyok, amikor egy-egy „rázósnak” érzett résznél visszakérdeztek az operatőrnek, hogy „ezt elmondjam”? Ez vezetett oda, hogy a legtöbb visszaemlékező harci élményeit eltorzítva, csonkán adta elő és elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hadsereg felbomlását, az özönlésszerű visszavonulást mutassa be. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg az eseményeket, nyilvánvalóvá válik, hogy ez a kép a valóságnak egy felnagyított szelete csupán. Ha a magyar katonák csakugyan komolyabb harc nélkül özönlöttek hátra, akkor hogyan lehetséges, hogy a támadás első három napja alatt az urivi hídfőből támadó 132 szovjet harckocsiból 83 megsemmisült? Ha nem volt néven nevezhető ellenállás, akkor egyáltalán miért menekült meg bárki is a hadsereg katonái közül? Ungváry Krisztián

Miért? Veiszer Alinda Ungváry Krisztián Szakály Sándor Miért? – 2. magyar hadsereg http://www.youtube.com/watch?v=4PI2rYrI4IQ

A doni áttörés 70. évfordulóján konferenciát tartottak Még mindig kerülnek elő új források Szakály Sándor Kovács Vilmos, Fodor Pál Szita Szabolcs Magyar légvédelmi alakulat egy orosz város szélén 1942-ben (fotó: Konok Tamás őrnagy, http://tortenelemportal.hu/2013/01/don-kanyar-szakaly-illesfalvi

Cseh Tamás http://www.youtube.com/watch?v=fZJ1WEp-2gs

Budapestet védő egységek 2. magyar hadsereg 1943.jan. 12-14 Jány Gusztáv Ország fegyverzetének fele 1. Magyar hadsereg Budapestet védő egységek Miért?