James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13 James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Cambridge (Anglia), 1879. november 5.), skót matematikus-fizikus. Maxwell volt az, aki egy összefoglaló egyenletrendszerbe írta le az elektromosság és a mágnesesség törvényeit, ezen kívül a nevéhez fűződik a Maxwell-eloszlás, a gázok mozgásának elmélete.
Maxwell korának legjobb matematikusa volt az elméleti fizikusok között Maxwell korának legjobb matematikusa volt az elméleti fizikusok között. A tizenkilencedik század megbecsült tudósa, akinek nagy befolyása volt a huszadik századi fizikára és hozzájárult a természet fizikai alapmodelljének elkészítéséhez. 1931-ben, Maxwell születésnapjának századik évfordulóján, Einstein ezt mondta a munkásságáról: „ A legalaposabb és legtermékenyebb fizikus volt Newton óta.
Apja földbirtokos volt, aki fiának igyekezett a legjobb nevelést és iskolai képzést biztosítani. Felsőfokú tanulmányait az edinburghi egyetemen kezdte 1847-ben, és folytatta 1850-ben, Cambridge-ben. Itt 1854-ben végzett. 1855-ben a Trinity College-ban tanított. 1856-ban Aberdeenben a Marshall College, majd a londoni King's College professzora lett.
1865-ben felhagyott az oktatással, hogy megírja a 'Tanulmány az elektromosságról és a mágnességről' című, 1873-ban megjelent híres könyvét. 1871-től Cambridge-ben a kísérleti fizika professzoraként adott elő, valamint megtervezte és kifejlesztette a híres cambridge-i Cavendish Laboratóriumot. 48 éves korában erejének teljében gyomorrákban hunyt el. 1855-ben az edinburghi, 1861-ben a londoni Royal Society választotta tagjai közé.
Maxwell-egyenletek James Clerk Maxwell 1864-ben írta le az elektromos és mágneses teret leíró, azok kölcsönhatásait megmutató egyenleteit, melyek amellett, hogy néhány igen fontos következménnyel jártak, pontot látszottak tenni a fény természetéről folytatott évszázadok óta elhúzódó fizikai hitvita végére. Az egyenletek egyenes következményének tekinthetjük a töltésmegmaradás elvét, továbbá fény hullámtermészetének pontos leírását.
Maxwell I. egyenlete / törvénye (Gauss tétele) Akárhogyan veszünk fel a térben egy zárt felületet, a ki- és belépő erővonalak számának különbsége mindenkor a felület által körülvett elektromos töltések algebrai összegének 1/e0-szorosát adja:
Maxwell II. egyenlete / törvénye (Faraday indukciós törvénye) Időben változó mágneses fluxust körülölelő bármely zárt görbére az elektromos mező örvényerőssége:
Maxwell III. egyenlet (Gauss mágneses törvénye) A mágneses mező forrásmentes (nincsenek mágneses töltések), vagyis bármely zárt felületen áthaladó teljes mágnese indukciófluxus zérus, azaz bármely térrész mágneses forráserőssége nulla:
Maxwell IV. egyenlete / törvénye (Ampére-féle gerjesztési törvény) Az elektromos mező időbeli változása örvényes mágneses mezőt kelt: eltolási áram ahol eltolási áram
Az utókor sem feledkezett meg róla: a cgs rendszerben a mágneses fluxust róla nevezték el maxwellnek (jele: Mw), hazájában több egyetemi épület és a legnagyobb csillagászati távcső viseli a nevét, a Cavendish Laboratóriumhoz a Maxwell út vezet. Ami a legérdekesebb: a Vénuszon egyetlen olyan természeti képződmény van, ami férfi nevét viseli: a Maxwell hegység. Mivel az általa megalkotott egyenletek a fény minden tulajdonságát leírják, sírkövére az Ótestamentum harmadik versének parafrázisa került – ahogy Károli Gáspár számunkra magyarította – „Ackor monda az Isten” – az idézet további része „Légyen világosság, és lőn világosság” helyett – Maxwell négy egyenlete. Ennél nagyobb megtiszteltés tudóst nem érhet. Az utókor véleménye a tudósról:
Készítette: Dudás Csenger Dávid 10. d. Források: Wikipédia ujszo.com Sulinet Források: Wikipédia ujszo.com Sulinet