Hermann von Helmholtz Kerekes Evelin 11.c
Hermann Ludwig von Helmholtz augusztus 31.-én Potsdamban született szeptember 8.-án Charlottenburgban halt meg Édesanyja Caroline Penn Édesapja, Ferdinand Helmholtz a potsdami Gymnasiumban filozófiát oktatott Nemzetisége: német Foglalkozása: orvos, fizikus, fiziológus Fontosabb munkái: Energia megmaradás törvénye, szemfenék tükör feltalálása, idegimpulzusok sebességmérése, elektrodinamikai, termodinamikai kutatások, és a termodinamika mechanikai megalapozása
Tanulmányai Eleinte édesapja oktatta otthon, ám tanulmányaival nem haladt jól, de ez pusztán gondolati függetlenségének tudható be. Apja orvosi pályára szánta, viszont Helmholtzot inkább a természettudományok érdekelték. Jelentkezett a Gimnáziumba, mert úgy döntött, fizikus lesz. Ez a vágya anyagi okok miatt nem teljesülhetett, így végül 1837-ben állami ösztöndíjat kapott, hogy orvosnak tanuljon a berlini orvosi intézetben.
Későbbi évei Cserébe nyolc évig tábori sebészként kellett szolgálnia, ám emellett folytatta matematikai és fizikai tanulmányait is. Az energia megmaradásról szóló elméletei ráébresztették környezetét arra, hogy Helmholtz helye nem a hadseregnél, hanem sokkal inkább az akadémián lenne től hét éven át a Königsbergi egyetem fiziológia-professzora volt. Ezután hasonló posztot látott el Bonnban, majd Heidelbergben, ahol egészen 1871-ig élt. Utolsó munkahelye a berlini egyetemen volt fizika-professzorként.
Energia megmaradás 1847-ben a Fizikai Társaság előtt olvasta fel az energia megmaradásról szóló művét. Ez az elmélet materialista nézőpontot sugall, hiszen lényege, hogy minden fizikai változásnak fizikai oka van. Helmholtz azt vizsgálta az izmok anyagcseréjének tanulmányozása közben, hogy az élő szervezetben hogyan alakul át egymásba a hő és a munka. Felbuzdulva azon, hogy élő erő nem volt szükséges az izom működtetéséhez, megpróbálta bebizonyítani, hogy nem vész el energia az izomműködés során. Ő volt az első, aki megkülönböztette egymástól a "szabad" és a "kötött" energiát. Ő definiálta a szabadenergiát: F = U - TS.
Idegimpulzusok terjedési sebességének mérése Helmholtz a motoros idegeknél kimográf segítségével mérte a terjedési sebességet, eredményként pedig megkapta, hogy a terjedési sebesség 30 méter másodpercenként. A szenzoros idegeknél elektromos ingerléssel a távolság függvényében végzett elemzéseket, a sebesség itt méter/másodperc volt. Ezek az eredmények nagy hatással voltak a tudomány haladására, a reakcióidő-mérés hátterét jelentették.
Szemfenék tükör (oftalmoszkóp) A szemfenék tükörrel, ezzel a forradalmian új eszközzel (1851) közvetlenül, beavatkozás nélkül vizsgálhatták a retinát, mely a központi idegrendszer része. Eme találmány Helmholtzot világhírűvé tette.
Három szín-elmélet Thomas Young 1802-es feltevése szerint a szemben háromféle receptor helyezkedik el, és ezek ingerlési mintázatának eredményeképp jön létre a színérzékelés. Ezt az elméletet nagyrészt figyelmen kívül hagyták, ám 50 évvel később Helmholtz kicsit módosította és behozta a köztudatba, így Young- Helmholtz-elméletként vált ismertté. Helmholtz elméletének az alapja, hogy a szemben háromféle szövet található, melyek külön-külön ingerelve különböző színérzetet váltanak ki (vörös, zöld és ibolya). Ha a három alapszíntől eltérő szín ingerli a szöveteket, akkor nemcsak az egyik fog működésbe lépni, hanem kettő vagy három is valamilyen kombinációban.
Köszönöm a figyelmet