Az aerodinamika.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Folyadékok és gázok mechanikája
KÖZLEKEDŐEDÉNYEK HAJSZÁLCSÖVEK
Az időjárás.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
IV. fejezet Összefoglalás
Mini felderítő repülőgép készítése SolidWorks-szel
Közlekedéskinetika és -kinematika
A bolygók atmoszférája és ionoszférája
METSZŐDŐ ERŐK egyensúlya Fa.
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Egymáson gördülő kemény golyók
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
A hőátadás.
Egyszerű gépek lejtők.
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Levegőtisztaság-védelem 7. előadás
Mérnöki Fizika II előadás
1.feladat. Egy nyugalomban lévő m=3 kg tömegű, r=20 cm sugarú gömböt a súlypontjában (középpontjában) I=0,1 kgm/s impulzus éri t=0,1 ms idő alatt. Az.
Műszaki és környezeti áramlástan I.
1. Feladat Két gyerek ül egy 4,5m hosszú súlytalan mérleghinta két végén. Határozzuk meg azt az alátámasztási pontot, mely a hinta egyensúlyát biztosítja,
Táblázatok beillesztése, formázása dokumentumokban
Építőanyagok tulajdonságai
11. évfolyam A rezgő rendszer energiája
Aerosztatikai nyomás, LÉGNYOMÁS
SÚRLÓDÁSI ERŐ.
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
A nyomás összefoglalás
Összefoglalás Dinamika.
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
Légköri dinamika A légkörre ható erők - A centrifugális erő
Felhajtóerő.
FIZIKA A NYOMÁS.
Természetes áramlás.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A MOZGÁST BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK
Biológiai anyagok súrlódása
Levegőtisztaság-védelem
Levegő szerepe és működése
Villamos tér jelenségei
A repülés kultúra ÁRAMLÁS.
Az áramlástan szerepe az autóbusz karosszéria tervezésében Dr
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Munka.
Egyenes vonalú mozgások
Súrlódás, súrlódási erő
Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan TanszékVeszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék Hajtások.
Folyadékok és gázok mechanikája
Munka, energia teljesítmény.
Hidrosztatikai alapok (hidrosztatikai paradoxon)
Légellenállás 4. gyakorlat. A légellenállás az az ellenállás (fékezőerő), amellyel az áramló levegő a testre hat. A légellenállás olyan közegellenállás,
A Forma-1-es autók aerodiamikája Mayer Mihály 11. c Konzulens: Csajági Sándor.
A vízbe merülő és vízben mozgó testre ható erők
AZ ERŐ SEBESSÉGVÁLTOZTATÓ HATÁSA
Repülés és örvények.
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Szalai Ádám Jurisich Miklós Gimnázium KŐSZEG
Készítette: -Pribék Barnabás -Gombi-Nagy Máté
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Súrlódás és közegellenállás
Előadás másolata:

Az aerodinamika

A légáramlás és a levegőben történő mozgás tudománya A légáramlás és a levegőben történő mozgás tudománya. Más gázokra is alkalmazható, és része az általánosabb érvényű hidrodinamikának. Az aerodinamikai elvek megmagyarázzák a repülés jelenségét. A repülőgép szárnyának alakja és irányítottsága (görbült felső felület, lefelé döntött szárnyhelyzet) következtében a szárny fölötti levegő gyorsabban halad, és így alacsonyabb nyomású (a Bernoulli-törvény következtében). A nyomáskülönbség felhajtóerőt biztosít. Az így nyerhető felhajtóerő növekszik a szárny hosszúságával (fesztávolságával), de csökken a repülési magassággal. A repülőgép mozgása a levegőben olyan erőt kelt, ami fékezőleg hat. Ez a közegellenállás, ami függ a repülőgép méretétől és alakjától. A repülőgép felülete mentén a súrlódás hátráltatja a légáramlást; az így létrejövő fékezőhatás a súrlódási közegellenállás. Ez felmelegedést okoz, ami néha szélsőségesen nagy mértékű lehet, mint pl. az űrjárművek visszatérésénél. A súrlódásból eredő veszteségek növekednek a szárnyfelület és a sebesség növekedésével és csökkennek a repülési magasság növekedésével.

A hang terjedésisebessége (Ma=1, kb A hang terjedésisebessége (Ma=1, kb. 331,5 m/s) fölötti sebességeknél a levegőt már nem lehet összenyomhatatlannak tekinteni, és így más szabályok lépnek érvénybe, ezeket tárgyalja a szuperszonikus aerodinamika. A hangsebesség elérésekor a repülőgép átlépi a "hanghatárt", ami a közegellenállás rendkívüli növekedésével jár együtt. A szuperszonikus légellenállást csökkenteni lehet vékony, hátrafelé hajtott szárnyakkal, amely a katonai vadászgépekre jellemző. A hangsebesség átlépésekor a repülőgépek hangrobbanásokat keltenek; ezek a gépet körülvevő levegőben keletkező nagy sűrűségű lökéshullámok, amelyek azért jönnek létre, mert a repülőgép megelőzi saját hanghullámát, miközben új hanghullámokat is kelt.

A légi járművekre ható közegellenállás megnöveli az üzemanyag-fogyasztást. Az épületek és a hidak a szél hatására kilenghetnek. Ezek a hatások - amelyeket figyelembe kell venni a tervezéskor - minimalizálhatók a légáramlás felől nézett alak helyes kialakításával. A szélcsatornák lehetővé teszik, hogy a méretarányosan kicsinyített modelleket szimulált légköri jelenségeknek tegyék ki, és így a tervezett forma aerodinamikai tulajdonságai meghatározhatók. Különösen fontosak a rendellenes légáramlási jelenségek, pl. a turbulencia és az örvények.

Kísérletek

Egyensúlyozzunk ki mérlegen egy ferde helyzetű merev lapot, majd helyezzük vízszintes áramlásba (V.66. ábra)! (Megfelelő légáram létrehozására legalkalmasabb egy szélcsatorna, de próbálkozhatunk egy nagyobb teljesítményű porszívóval is.)    A mérleg egyensúlya a nyíl irányában megbomlik - jelezve ezzel, hogy a lapra emelőerő is hat. A lapot a vízszinteshez képest különböző  szögű helyzetbe állítva, a mérleg egyensúlyi helyzetének visszaállításával kimérhetjük, hogy hogyan függ az emelőerő a dőlésszögtől.

Végezzük el a kísérletet egy Zsukovszkij-profillal is (V. 67. ábra) Végezzük el a kísérletet egy Zsukovszkij-profillal is (V.67. ábra)! A kísérlet mutatja, hogy a Zsukovszkij-profilra sokkal nagyobb emelőerő hat, mint a sima lapra. Megállapítható az is, hogy a Zsukovszkij-profilra még kis negatív dőlésszögek esetén (-2, -5°) is hat emelőerő.

Az emelőerő és a közegellenállási erő együttes mérése A közegellenállási erő és a felhajtóerő viszonya fontos jellemzője a repülőgépeknek, ill. repülőgép szárnyaknak. Az V.68. ábrán látható ún. kétkomponensű mérleggel a két erőt egyszerre mérhetjük. A mérleg egy mind vízszintes, mind függőleges tengely körül könnyen elforduló rúdból, valamint az ehhez rögzített erőmérőkből áll.     A vizsgált testeket a tengelyhez pl. a 26.2. kísérletben leírt módon rögzíthetjük.     Az eszközzel végzett kísérletek mutatják, hogy az emelőerő/közegellenállási erő arány a Zsukovszkij- profilra vonatkozóan a legnagyobb