A FÖLD, A KÉK BOLYGÓ A FÖLD FORGÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A FÖLD KERINGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A Föld gömb alakú égitest A Föld gömb alakú égitest. Északi és déli pólusánál enyhén lapult, ezért az alakja külön nevet kapott: geoid Sugara 6371 km Egyenlítő hossza 40076 km Forgástengelye a keringés síkjával 66,5°-ot zár be.

A Föld belső szerkezete földkéreg földköpeny földmag (belső mag, külső mag) Földkéreg – Földünk legkülső, szilárd gömbhéja. Földmag – a belső mag szilárd, a külső mag folyékony. A Föld mágneses terét a folyékony mag áramlásai okozhatják.

A Föld gömbhéjai Belső: belső mag külső mag köpeny kéreg Külső: vízburok (hidroszféra) légkör (atmoszféra) bioszféra

A Föld gömbhéjas szerkezete a forgás és a gravitációs hatás következménye. A Földünk belső hőmérséklete a földmag irányába növekszik. Ez a hőmérséklet radioaktív bomlás eredménye. A Föld belseje felé haladva a nyomás és a sűrűség is növekszik.

A Föld mozgásai a Naprendszerben Forog a tengelye körül (1 nap = 24 óra) A Holddal együtt kering a Nap körül (1 év = 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc)

A Föld forgása Helyi idő – A Föld forgásához mért időt helyi időnek nevezzük. A Nap két egymást követő delelése között eltelt idő. 24 óra alatt 360°-ot fordul a Föld, tehát óránként 15°-ot. (Fokonként 4 perc) Ezek alapján 24 időzónát hoztak létre, amik 15 fokonként követik egymást.

Zónaidő – az azonos időzónában használt egységesített idő A ZÓNAIDŐ Zónaidő – az azonos időzónában használt egységesített idő

A Föld keringése

A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. Napközelben gyorsabban, Naptávolban lassabban kering. Keringési ideje – 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. E miatt lett bevezetve a szökőév, illetve pontosítás miatt a 100-zal oszthatók nem, a 400-zal oszthatók viszont szökőévek. A tengelyferdeség és a keringés következménye az évszakok váltakozása.

Az évszakok Március 21. – Csillagászati tavasz kezdete A Nap sugarai az Egyenlítő fölött 90°-on delelnek. Az északi és a déli félgömb egyenletesen van megvilágítva. A nappalok és éjszakák az egész Földön egyenlő hosszúságúak. Ekkor kezdődik az északi félgömbön a tavasz, a déli félgömbön az ősz. Ez az északi félgömbön a tavaszi napéjegyenlőség.

Június 22. – Csillagászati nyár kezdete A Nap sugarai a Ráktérítő fölött 90°-on delelnek. Az északi félgömbön most a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge, ekkor a leghosszabb a nappal. Ekkor kezdődik az északi félgömbön a nyár, a déli félgömbön a tél. Ez az északi félgömbön a nyári napforduló ideje.

Szeptember 23. – Csillagászati ősz kezdete A Nap sugarai az Egyenlítő fölött 90°-on delelnek. Az északi és a déli félgömb egyenletesen van megvilágítva. A nappalok és éjszakák az egész Földön egyenlő hosszúságúak. Ekkor kezdődik az északi félgömbön az ősz, a déli félgömbön a tavasz. Ez az északi félgömbön az őszi napéjegyenlőség.

December 22. – Csillagászati tél kezdete A Nap sugarai a Baktérítő fölött 90°-on delelnek. Az északi félgömbön most a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, ekkor a legrövidebb a nappal. Ekkor kezdődik az északi félgömbön a tél, a déli félgömbön a nyár. Ez az északi félgömbön a téli napforduló ideje.

A HOLD, A FÖLD MELLÉKBOLYGÓJA 384 000 km-re van a Földtől Átmérője a Földének ¼-e Tömege a Föld tömegének 81-ed része. Nincs légköre A felszínén a sötét részek (medencék) tengerek, a világosabbak fennsíkok. Felszínét számtalan lávatakaró és kráter borítja.

A HOLD MOZGÁSAI ÉS FÉNYVÁLTOZÁSAI A Föld körüli keringés ideje: 27,3 nap. A saját tengelye körüli forgás ideje megegyezik a keringési idővel (27,3 nap), ezt kötött tengelyforgásnak nevezzük, melynek következménye, hogy a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. A holdkorong formája 29,5 napos periódusú, jellegzetes változást mutat, melynek során a telihold fokozatosan C betű formájú sarlóvá csökken, majd eltűnik (újhold), később D alakúra dagadva nő újra teljes koronggá.

A fényváltozás a Nap, a Föld és a Hold változó elhelyezkedéséből adódik. Ha a Hold a Nap és a Föld között van, akkor a Föld felé eső fele árnyékban van, tehát nem látható, ekkor újhold van. Ha a Föld van a Hold és a Nap között, akkor a Föld felé néző oldalát teljesen megvilágítja a Nap, ekkor telihold van.

Holdfogyatkozás A Hold a Föld árnyékkúpjába kerül. Ez csak holdtöltekor lehetséges. teljes: a Hold egészében belép a Föld teljes árnyékába részleges: a Hold csak egy részével lép be a teljes földárnyékba félárnyékos: a Hold csak a Föld ún. félárnyékába lép be

Napfogyatkozás A Hold részlegesen vagy teljesen eltakarja a Napot. Ez csak újholdkor lehetséges. A Hold teljes árnyékában teljes napfogyatkozás vagy gyűrűs napfogyatkozás, félárnyékában részleges napfogyatkozás jön létre.