Pidzsin és kreol nyelvek lingua francák – pidginek – kreolok kevés történeti feljegyzés, sokáig érdektelen jelenségnek tartották őket marginális nyelveknek tekintik őket nyelvészeti szempontból elhanyagolhatónak (University of Buea, Kamerun )

Lingua francák Samarin (1968) „olyan nyelv, amelyet eltérő anyanyelvű emberek használnak szokásszerűen, hogy megkönnyítsék az egymás közötti kommunikációt” (UNESCO 1953) Samarin (1968) kereskedelmi nyelv (szuahéli Kelet-Afrikában) érintkezési nyelv (görög koiné az ókorban) nemzetközi nyelv (angol) segédnyelv (eszperantó, Basic English) a beszélő első vagy második nyelve, idegen nyelv is lehet

Pidzsin nyelvek senkinek sem az anyanyelve, többnyelvű helyzet terméke, érintkezési nyelv (~ learner varieties) létrehozásában legalább három nyelv szerepel, egy domináns jelnyelvek is (vö.: Pidgin Signed English) a pidzsinizált változatok: a megfelelő standard nyelveket nem beszélők saját szabályaik vannak különböző pidzsinekben sok hasonlóság lehetnek átmenetiek (Gastarbeiterdeutsch)

„redukált nyelv, közös nyelvvel nem rendelkező csoportok kiterjedt kapcsolatának eredménye; akkor alakul ki, ha e csoportoknak szükségük van talán a kereskedelem miatt valamilyen verbális kommunikációs eszközre, de társadalmi okokból – idetartozhat a bizalom vagy a szoros kapcsolat hiánya – egyik csoport sem tanulja meg egyetlen másiknak az anyanyelvét sem” (Holm 1988)

Kreolok, kreolizálódás a pidgin egy új beszélőgeneráció első nyelvévé vált gyorsan távolodik az „eredeti” nyelvtől jól szervezett rendszerré általában egyszerű tagmondatszerkezet: vonatkozói mellékmondat megjelenés haiti kreol: partikulák használata man ka palé- progresszív man té palé – befejezett man ké palé – jövő man sé palé – feltételes frusztráció: valamiféle „romlott” nyelvet beszélnek

Pidzsinizálódás Kreolizálódás egyszerűbb morfológia, szintaxis tolerálja a fonológiai változatokat csökken a funkciók száma helybeli nyelvekből szókölcsönzés gazdagodó morfológia, szintaxis szabályozott fonológia tudatosan növelik a nyelv funkcióinak számát szókészlet bővítése racionalizáltan történik

Pidzsin vagy kreol? elkülönítésük nehéz, de vannak „tiszta esetek” (DeCamp 1977) juba-arab pidzsin haiti kreol Hancock: 127 pidzsin és kreol

Eredetelméletek 1. idegeneknek/bébiknek szóló beszéd elmélet európai beszélők leegyszerűsítették a nyelvüket nem európaiak között használatosak pidzsin nyelvek közös tulajdonságai szubsztrátum-elmélet közös afrikai eredetű nyelv, afrikai rabszolgák hasonló szerkezetű, de eltérő lexikonú nyelvei haiti kreol: semmi köze afrikaiakhoz poligenezis-elmélet hasonló keletkezési körülmények protopidzsinek elmélete hasonlóan a latin – olasz, francia, spanyol kapcsolatához

Eredetelméletek 2. monogenezis-elméletek relexifikáció tengerészek nyelve, hajózási zsargon – hajózással kapcsolatos kifejezések figyelmen kívül a strukturális hasonlóságokat relexifikáció sabir eredet portugál relexifikáció más nyelvek is vannak ezt alátámasztó példák (pl.: saramacca – beszélők elszakadnak az angol nyelvtől, portugál relexifikáció) nyelv elsajátítása: külön grammatika és szókincs? bioprogram, univerzális nyelvelsajátítás-elmélet gyerekek: bioprogram, első nyelv, nincs „elnyomó nyelvtan”

Pidzsintől a kreolig kreolok korai stádiumában: pidzsin előzmény de nem mindig kreolizálódik egy pidzsin (vö.: Gastarbeiterdeutsch) tok pisin: idő, szám, szóképzési komponens, diskurzus strukturalizálására alkalmas eljárások, stilisztikai differenciálás, új kultúra szimbóluma – funkcióbővülés: közigazgatás, mezőgazdaság, vallás, média, repülés, felváltja a helyi nyelveket, sőt, az angolt is kreolok: nem szavanként beszélik őket (vö.: pidzsin), hasonulási és redukciós folyamatok (mamblomi), új, rövidebb változatok (man bilong pait - paitman), igeidőrendszer (bin – múltidő, bai – bambai ’idővel’) bonyolultabb mondatok, alárendelés (vonatkozói mellékmondat: we – where) kreol – standard nyelvvé válhat: bahasa indonéz, afrikaans, máltai, szuahéli

Posztkreol kontinuum1 dekreolizálódási folyamat kreolizált X nyelv (basilektus) és standardizált X nyelv (akrolektus) a kreol elkezd közeledni a standard felé, kialakulnak a mesolektusok (Jamaica) ha a társadalom erősen rétegzett (haiti társadalom), nincs átjárás a nyelvet használó társadalmi osztályok között: nincs kontinuum, diglosszia (haiti kreol – francia) 1 David DeCamp (1960, 1971), Bickerton (1973)

Hawaii Pidzsin 'OL KING KAM 'Ol King Kam He one funny 'ol man One funny 'ol man he waz He like fo kau kau At his bruddah's luau An kanikapila awl night Wit his kuz DA 'OL TUTU WEN LIVE IN ONE SLIPPAH Dere waz one ol Tutu Stay living in one slippah She get choke kids Planny braddahs one sistah She geev um lau lau But no mo da poi Den broke dere okoles And sent dem moi moi

Tok pisin kevesebb hang, egyszerűbbek a lehetséges elrendezések 5 mgh, kevesebb msh, mint az angolban (p – f: allofónok) it – eat, ship – sheep – chip, pin – fin duplikáció: sip – sipsip, talk - talktalk, look - looklook bonyolult kódolás: ma bilong mi – mamblomi, gras bilong het, gras bilong maus morfológiai variációk (type – typical, space – spacious, cats, dogs, boxes) nincsenek, de a kreolizálódott nyelvekben megjelennek főnevek, igék, melléknevek, határozók → nincsenek képzők, jelek, ragok kevés kötelező végződés -im; tranzitív igék -pela: többes szám, de egyes szám is (wanpela)

Meri i kamap ston Mi laik tok stori long wanpela meri, i bin wokim mumu bilong en long haus, na i brumim haus, na i rausim pipia na i putim long sikin bilong libung. I want to tell a story of a woman, who had been cooking at her house, and she swept the house, and she took out the rubbish and put it in a limbum flower’s heath. http://bilbo.ling.su.se/staff/evali/TokPisin/Meri_i_kamap_ston.html

Bibliográfia Wardhaugh, Roland (1995), Szociolingvisztika, Osiris, Budapest, 52—77. Peter L. Patrick: Out of Africa: Pidgins and Creoles http://courses.essex.ac.uk/lg/lg449/indexPC.htm tok pisin rádióadás: http://radioaustralia.net.au/tokpisin hawaii pidzsin angol szövegek: http://www.extreme-hawaii.com/pidgin/vocab