9. A nemzetközi pénzügyi rendszer Pénzügytan 9. A nemzetközi pénzügyi rendszer

Miről szól az előadás? A nemzetközi fizetési mérleg Devizagazdálkodás, konvertibilitás árfolyam meghatározása. A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése Napjaink nemzetközi pénzügyi rendszere Gazdasági és Monetáris Unió az EU-ban A pénzügyi világválság hatása az euró-övezetre Euró plusz paktum Az Európai Stabilitási Mechanizmus Jogalkotási csomag

A nemzetközi fizetési mérleg Egy nemzetgazdaság nemzetközi kapcsolatrendszerének pénzügyi folyamatait az ország nemzetközi fizetési mérlege tükrözi. A nemzetközi fizetési mérleg több mérlegből áll össze: Külkereskedelmi mérleg Egyéb folyó tételek mérlege Közvetlen tőkebefektetések mérlege Portfólió-befektetések mérlege Hosszú lejáratú hitelek mérlege Likviditási mérleg (rövidlejáratú hitelek és tőkemozgások) Nemzetközi valutatartalékok mérlege Az egyes mérlegek nincsenek egyensúlyban, hiányukat vagy többletüket a többi mérleg ellentételezi. A tartós egyensúlyhiány az ország nemzetközi tartalékainak csökkenésében, illetve eladósodásában ölt testet.

Folyó fizetési mérleg egyenlege Nemzetközi fizetési mérleg ábrája Aktív tételek (pénz bevétel) Passzív tételek (pénz kiadása) Folyó fizetési mérleg Exportbevételek Tényezőjövedelmek beáramlása (kamat, osztalék, munkabér) Egyoldalú átutalások (bevétel) Import kiadások Tényezőjövedelmek kiáramlása Egyoldalú átutalások (kiadás) Folyó fizetési mérleg egyenlege Aktívum Passzívum Tőkemérleg Működő tőke import Portfólió tőkeimport Hitelfelvétel, nyújtott hitel törlesztése Működő tőkeexport Portfólió tőkeexport Hitelnyújtás, felvett hitel törlesztése Aktívum Tőkemérleg egyenlege Passzívum Nemzetközi tartalékok növekedése Nemzetközi tartalékok csökkenése Mérleg egyenlege

A nemzetközi fizetési mérleget befolyásoló műveletek 1. Folyó műveletek Reáltranzakciókhoz kapcsolódó pénzmozgások: áruk és szolgáltatások exportjának, illetve importjának ellentételezése Tényezőjövedelem-transzferek: a külföldiek befektetése utáni kamat, osztalék kivitele az országból, a külföldi dolgozók munkabér hazautalásai (és a fordított irányú műveletek) Egyéb jövedelemáramlások: például nemzetközi segélyek, tagdíjak, kártérítések

A nemzetközi fizetési mérleget befolyásoló műveletek 2. Tőkeműveletek Közvetlen (működő tőke) befektetés: üzletrész felvásárlása (privatizáció), zöldmezős beruházás Portfólió-befektetések: pénzügyi befektetések állampapírokba, kötvényekbe, részvényekbe Hosszúlejáratú hitelek a magyar államnak, hazai kereskedelmi bankoknak, nagy vállalatoknak Rövidlejáratú hitelek, befektetések: célja az átmenetileg likvid eszközök lekötése, vagy likviditáshiány megszüntetése, illetve gyakran spekuláció (forró tőke).

Az euró-zóna tagállamai folyó fizetési mérlegének alakulása A fizetési mérleg egyenlegének átlaga 2002-2007 között a GDP százalékában Az euró-zónaországai Por.Gör.Szl.Spa.Íro.SzloOlo.Fra.Au.Be.Néo.Fi.Holl.Lux

A többi OECD tagállam folyó fizetési mérlegének alakulása A fizetési mérleg egyenlegének átlaga 2002-2007 között a GDP százalékában Egyéb OECD tagállamok Iz.Mao.ÚZL.AUS.USACse.Tör.Len.UK.Mex.Kan.Kor.Dán.Jap.Své.Csi.Nor.

Az euró-zóna országai nettó külföldi adósságának mértéke Nettó külföldi adósság a GDP százalékában Az euró-zónaországai Po.Sp.Gör.Íro.Szl.Olo.Fra.EZ.Au.Fi.SléHoll.NéBe.Lux

Devizagazdálkodás, konvertibilitás A külfölddel szembeni fizetési kötelezettség teljesítéséhez általában külföldi fizető eszközre: idegen valutára, devizára van szükség. Ezt a devizagazdálkodás rendszere biztosítja a gazdasági szereplők számára. Devizagazdálkodás: a törvényes fizető eszköz átváltásának és átutalásának szabályozása Konvertibilitás: a törvényes fizetőeszközök, illetve az ezekre szóló követelések szabad átválthatósága és átutalhatósága. A nemzetközi fizetési mérleg különböző tételeire a hazai valuta más-más átválthatóságú lehet. Ilyenkor beszélünk részleges konvertibilitásról. Például: A különböző tőkemozgások esetében nincs szabad átválthatóság, Magánszemélyek nem élhetnek a szabad átváltás lehetőségével.

Árfolyam, árfolyamrendszerek Devizaárfolyam: egy törvényes fizető-eszköz, vagy arra szóló követelés más törvényes fizetőeszközben kifejezett ára. Létezik vételi, eladási és középárfolyam. Árfolyamrendszer: a valuták aranyhoz, vagy más valutákhoz viszonyított értéke alakulásának szabályozási eszközei, eljárásai. Az árfolyamrendszer függ a fizetőeszközök konvertibilitásától, valamint az áru és tényezőpiacok liberalizáltságától. A teljes konvertibilitás esetében egységes árfolyam van. Az árfolyamrendszer másik vetülete, hogy az mennyire enged szabad teret a kereslet-kínálati viszonyok érvényesülésének.

Fix árfolyamrendszer A monetáris hatóság kötelezettséget vállal arra, hogy a hazai fizetőeszköz egy adott valutához vagy valutakosárhoz viszonyított árfolyamát előre kijelölt pályán (egy meghatározott szinten vagy egy szűk sávban) tartja devizapiaci intervenciók (devizavásárlás, illetve -eladás) segítségével. Előnye egyszerűség, átláthatóság. Hátrányai, a kereslet-kínálat változásához időszaki (jelentős) le- vagy felértékelésekkel kell alkalmazkodni, a köztes időszakban az árfolyam „fixen” tartásához állandó intervencióra lehet szükség, amely nagy mennyiségű külföldi devizatartalék felhalmozását igényli. a van szükség, amely nagy költségekkel jár, nehéz fenntartani a rögzített árfolyam hitelességét, ami a valutával szembeni spekulációhoz vezethet.

Lebegő árfolyam rendszerek A szabadon lebegő árfolyamrendszerben a jegybank nem rendelkezik célkitűzéssel az árfolyam szintjére vonatkozóan, így az a mindenkori piaci kereslet és kínálat függvényében, mindenféle beavatkozás (intervenció) nélkül szabadon alakulhat. Ilyen rendszer csak a kiegyensúlyozott fizetési mérleg pozícióval rendelkező országok valutájával képzelhető el. A sávos árfolyamrendszerekben az árfolyam egy előre deklarált, +/- százalékban meghatározott intervallumban mozog. A keskeny sáv alkalmazása esetén nehezebb a sávon belül tartani az árfolyamot, míg a túl széles sáv növeli az árfolyam-ingadozás kockázatát. A sávszél elérése esetén a jegybank interveniál, azaz devizatartalékai terhére hazai fizetőeszközt vásárol, illetve ad el.

Köztes árfolyamrendszerek Kulcsvalutához vagy valutakosárhoz és a kosárvalutához rögzített, de kiigazítható árfolyamrendszer: az adott ország külgazdasági kapcsolataiban meghatározó szerepet betöltő valuta árfolyamához vagy valamely tartalékvalutaként is használatos fizetőeszköz árfolyamához kötődik az árfolyam; a konvertibilitás nem feltétel, de elképzelhető. Csúszó leértékelési rendszer: a jegybank (6-12 hónapra) előre meghatározza, mikor, milyen mértékben értékeli le a hazai fizetőeszközt. Jellemzően korlátozottan konvertibilis valuták esetében alkalmazzák, makrogazdasági kiigazítások végrehajtásához. A cél az ország versenyképességének növelése. Előnye: A kiszámítható árfolyammozgások révén megnyugtatja a piaci szereplőket. Hátránya: a periódus kezdetén csak nagy bizonytalansággal becsülhetők meg a jövőben várható változások és tendenciák, azaz a periódusban előre haladva nő a váratlan események bekövetkezési valószínűsége.

Mi határozza meg a deviza-árfolyamokat? Hosszú távon a következő tényezők határozzák meg: a valuták vásárlóerő-paritása, az adott ország nemzetközi fizetési mérleg pozíciója, az egyes nemzetgazdaságokban érvényesülő reálkamatláb, makrogazdasági és politikai stabilitás/instabilitás. Rövidtávon a globális gazdaságban a gazdasági erőközpontok valutaárfolyamainak és árfolyam-rendszereinek egymásra hatásaként működik a devizaátváltások piaca. A piac meghatározó szereplői a globális méretekben működő hitelintézetek. A tőzsdék szerepe növekvő. A nemzeti monetáris hatóságok egyre inkább veszítenek a jelentőségükből.

Nemzetközi pénzügyi rendszer „fejlődése” Az arany(pénz) a nemzetközi fizetési eszköz Aranystandard rendszer: az aranyra váltható nemzeti valuták nemzetközi fizetésre is felhasználhatók. 1870-1931 Aranydeviza-standard rendszer: egy ország valutája tölti be a kulcsvaluta (minden ország által elfogadott fizetési eszköz) szerepét.(1946-1971) Rendszernélküliség (1971-1979) Konvertibilis valuták globális rendszere. A nemzeti valuták egymás közötti átválthatósága és a nemzetközi pénzpiac biztosítja a kölcsönös elfogadást. Minden konvertibilis valuta nemzetközi fizetési eszköz, de vannak privilegizált helyzetű valuták (tartalékvaluták, menekülő valuták, kulcsvaluták). (Napjaink)

Az aranystandard-rendszer 1870-től az I. világháborúig, majd a háború végétől 1931-ig nemzetközi pénzrendszer az aranystandard: a résztvevő országok valutájuk értékét az aranyhoz rögzítették. Egy valuta aranyparitása, azt az aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani. A valuták egymáshoz viszonyított árfolyama stabil volt: az alsó és felső aranypont között ingadozott. Felső vagy kiviteli aranypont: az adott valuta azon legalacsonyabb árfolyama, amelyen túl már érdemes az aranyat az országból kiszállítani és az üzleti partner országa jegybankjának eladni.

Felső és alsó aranypontok

Az aranystandard rendszer stabilitását biztosító tényezők Az aranyba vetett bizalom tükröződött a pénzbe vetett bizalomban is, mivel a bankjegyeket szabadon át lehetett váltani aranyra. Az aranyat akadálytalanul ki lehetett vinni az országból.(Nem volt nagy tőkemozgás, így az arany kivitelét a külkereskedelem kiegyensúlyozatlansága okozta.) A bankjegy-kibocsátás szigorú szabályozása. (Kétszintű bankrendszer létrejötte, a bankjegy-kibocsátás a jegybank monopóliuma.)

Az aranystandard felbomlása A nagy világgazdasági válság miatt a nemzeti valutákat sorozatosan értékelték le („versengő leértékelés”). Az egyes országok nem közös, hanem egyéni válaszokat adtak a problémákra – lemondtak az aranyparitásról. Akkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy az aranystandardnál rugalmasabb megoldás kell, mivel az aranytartalékok nem állnak összhangban az ipari teljesítménnyel.

Aranydeviza rendszer ( Bretton Woods-i rendszer ) Aranydeviza rendszer (arany-dollár standard): egy deviza, az amerikai dollár váltható csak át aranyra. Aranyparitása rögzített: 1 uncia arany ára = 35 USD A többi valuta árát az USD-hez rögzítették, kis lebegési sávval (a dollár világpénz lett). Egyes országok valutáit rendszeresen fel- vagy le kellett értékelni. E folyamat felett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) őrködött. Az IMF biztosított hitelt a tartósan deficites országok fizetési problémáinak áthidalására.

Az aranydeviza rendszer felbomlása Dollár, mint világpénz az 1960-as évek végén már nem volt tartható (állandó leértékelési nyomás, az USA aranytartalékai 25 milliárd dollárról 1970-re 10 milliárd dollárra olvadtak). Az USA óriási külkereskedelmi hiányt, Japán és a gyorsan fejlődő európai országok nagy többletet halmoztak fel. Nemzetközi pénz: SDR (Special Drawing Rights, Különleges Lehívási Jogok) létrehozása1970-ben nem oldotta meg a problémát. A csak a központi bankok elszámolása során használható SDR nem tudta a dollárt a világpénz szerepben helyettesíteni. Az USA 1971-ben felmondta a dollár aranyra válthatóságát. A rögzített árfolyamrendszer 1971-ben az olajválság miatt összeomlott.

Rendszer nélküli nemzetközi pénzügyi rendszer 1972 és 1979 között lebegtetett árfolyamok alakultak ki (az árfolyamok viszonylag szűk sávban változtak). Jelenleg az IMF tagországai maguk dönthetik el milyen árfolyamrendszert alkalmaznak. Világgazdasági szinten a nemzeti valuták árfolyamát a kereslet-kínálat befolyásolja. Jogi értelemben nincs kulcsvaluta, de kialakultak ún. tartalékvaluták. Tartalékvaluta: Az a valuta, amelyet más országok szívesen halmoznak fel. A valutatartalékolás célja, hogy az adott ország nemzetközi likviditását meg tudja őrizni, szükség esetén (árfolyamát erősítendő) saját valutája iránt pótlólagos keresletet tudjon támasztani a devizapiacokon.

Háttér-információk Bretton-Woods-ban (USA) tartották 1944. júliusában, 44 ország nemzetközi pénzügyi konferenciáját. Itt döntöttek az új nemzetközi pénzügyi rendszer létrehozásáról. SDR: Jelenleg értékét a dollár, az angol font, az euró és a yen valutakosárhoz rögzítik.

Napjaink nemzetközi pénzügyi rendszerének jellemzői 1. A gazdaság, ezen belül is döntően, a pénzügyi rendszer teljes liberalizációja és deregulációja. A teljes konvertibilitás lehetővé teszi, hogy a spekuláció tárgyai legyenek nemzeti valuták, a deregulációnak köszönhetően korábban elszigetelt pénzügyi piacok (bankpiac, biztosítási piac, értékpapír piac) összekapcsolódjanak, megsokszorozva ezzel a pénzzel együtt járó kockázatokat. A liberalizáció kinyitotta az országok belső piacait, megnehezítve azok védelmét a hagyományos monetáris eszközökkel (pl. árfolyam szabályozása)

Napjaink nemzetközi pénzügyi rendszerének jellemzői 2. A mikroelektronika és a telematika fejlődésével a nemzetközi pénzmozgások másodpercek alatt lebonyolíthatók, valódi globális pénzpiacok alakultak ki. Az itt zajló spekulációk rendre pénzügyi buborékok keletkezéséhez és azok kipukkadásához vezetnek. Az 1970-es évek végén kialakult nemzetközi adósságválság, az egyre gyakrabban fellépő pénzügyi válságok a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását és a globális felügyeletet követelték meg. 1982 és 2002 között 90 pénzügyi- és bankválság zajlott le. Az 1990-es évek végének fejleményei újra a reguláció, a pénzügyi ellenőrzési rendszerre alapozott nemzetek feletti szabályozás előtérbe kerülését eredményezték. Újra megerősödött a Bretton Woods-i intézmények (IMF, Világbank) és a Nemzetközi Fizetések bankja szerepe.

A gazdasági és monetáris unió kialakulása 1. 1969. döntés a gazdasági és monetáris unióról 1979. Az első Európai Monetáris Rendszer (ERM I.) létrejötte 1989. Delors-terv a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítására 1990. A Gazdasági és Monetáris Unió első szakaszának kezdete: a tőkemozgások teljes liberalizálásának ütemezése 1992. A Gazdasági és Monetáris Unió szabályainak belefoglalása a Maastrichti szerződésbe

A gazdasági és monetáris unió kialakulása 2. 1994. A Gazdasági és Monetáris Unió második szakaszának kezdete: a konvergencia-kritériumok teljesítése, a monetáris politika kereteinek összehangolása 1994. Az Európai Monetáris Intézet felállítása 1998. A Európai Központi Bank megalapítása 11 ország teljesíti a euró bevezetésének feltételeit 1999. A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának kezdete: a tagországok nemzeti valutái átváltási arányainak rögzítése az euróhoz képest. A második Európai Monetáris Rendszer (EMS-2) létrejötte. Az euró, mint számlapénz 2002. Gazdasági és Monetáris Unió 12 tagország részére: az euró, mint fizetési eszköz Jelenleg 17 tagállam tartozik az euró-övezetbe.

Euróövezet Azok a tagállamok, amelyek az egységes valutát alkalmazzák. Az EU Szerződés szerint valamennyi uniós tagállamnak csatlakoznia kell hozzá, amint teljesítette a szükséges feltételeket, kivételt képez Dánia és az Egyesült Királyság. Svédország még nem teljesített, az újak közül tag: Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Észtország

A GMU elemei A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása A költségvetési politikák összehangolása az államadósság és az államháztartási hiány korlátozásával Független monetáris politika, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) működtet Egységes valuta- és euróövezet

A közös pénz stabilitásának előfeltételei Alacsony infláció Finanszírozható államadósság Egyensúly közeli költségvetés A tagállamok közötti csekély eltérések a fentiek tekintetében

Felkészülés az euró bevezetésére Túlzott deficit és „konvergencia-kritériumok (maastrichti kritériumok): költségvetési deficit a GDP 3 %-a alatt államadósság legfeljebb a GDP 60 %-a infláció nem magasabb 1,5 százalékponttal többel az euróövezet legjobb három tagjának átlagánál államadósság kamata nem magasabb 2 százalékponttal többel az euróövezet legjobb három tagjának átlagánál. A jogi konvergencia (monetáris függetlenség) Gyakorlati előkészületet (készpénzforgalom, árazás stb.)

Az Európai Monetáris Rendszer(ERM II) Az euró árfolyam mechanizmusa Az euró bevezetését megelőzően legalább két éven keresztül be kell tartania az ERM II. árfolyam-mechanizmus szabályait: Rögzíteni kell az adott ország valutájának árfolyamát az euróhoz. Az árfolyamnak a normál ingadozási sávokon belül kell maradnia, az euróval szemben leértékelésre nem kerülhet sor.

Stabilitási és konvergencia programok Az euróövezeti tagállamok éves stabilitási programokat, az eurózónán kívül eső országok pedig konvergencia programokat készítenek, és azokat a Bizottságnak és a Tanácsnak rendszerint minden év december 1-jéig benyújtják. A cél a szigorúbb költségvetési fegyelem biztosítása az euróövezeti és azon kívüli tagállamok költségvetési politikáinak felügyelete és koordinálása révén.

A pénzügyi világválság hatása Az államháztartási hiány 2009-10-ben jelentősen megnőtt Az államadósság ugrásszerűen megnövekedett, egyes országokban (Görögország, Portugália) piaci alapon finanszírozhatatlanná vált Az államcsődök megelőzése érdekében az EU (az euróövezet gazdag tagállamai) pénzügyi intervencióra kényszerültek.

A GDP arányos államadósság alakulása az euró-övezetben

Az államháztartási hiányok összeadódása az euró-övezetben

A pénzügyi válságba került országok kisegítése Jogi alap EUMSZ 122. cikk (2) bekezdés „Ha egy tagállam természeti csapások vagy általa nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállamnak bizonyos feltételek mellett uniós pénzügyi támogatást nyújthat.” Ennek finanszírozására hozták létre átmeneti (2013-ig tartó) megoldásként az „európai pénzügyi stabilizációs eszközt (EFSF) és mechanizmus (EFSM).

A gazdasági kormányzás megerősítése A Bizottság 2010. áprilisában közzétett jogalkotási javaslatcsomagjának elemei: az államadósság mértékének ellenőrzése, a tagállami költségvetési keretek erősítése a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése és korrekciója komolyabb intézkedések a szabályok érvényre juttatása érdekében.

A tagállami költségvetési keretek erősítése Következetes elszámolás, a tagállami költségvetési szabályok hozzá igazítása az EU-Szerződés követelményeihez, Áttérés a többéves költségvetés-tervezésre, Gondoskodniuk kell arról, hogy a költségvetési keretrendszer a teljes államháztartásra kiterjedjen.

A makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése és korrekciója A Bizottság rendszeres értékeléseket és riasztási mechanizmust kíván bevezetni. Az értékelésben a tagállamok is részt vesznek. A Bizottság, ha riasztás érkezik majd hozzá, ország-specifikus vizsgálatot indít, és ajánlást nyújt be a Tanácsnak arról, hogyan lehet az egyensúlyhiányt kezelni. A Bizottság egyúttal az országot is figyelmezteti majd a problémára. A különösen súlyos esetekben a Bizottság javasolhatja majd, hogy a "túlzott egyensúlyhiánnyal rendelkező" tagállam kerüljön szigorúbb felügyeleti, illetve korrekciós eljárás alá.

Komolyabb intézkedések a szabályok érvényre juttatása érdekében Többlépcsős szankcionálási rendszer bevezetése a szabályokat be nem tartó tagállamok fenyítésére. nem kamatozó letét elhelyezése, ha a tagállamok nem változtatnak magatartásukon, a letét bírsággá alakul át.

Európai szemeszter Minden év tavaszán megvizsgálják, hogy a tagállamok költségvetési elgondolásai stabil makrogazdasági feltételrendszerre épülnek-e. A tagállamok februárban benyújtják a 3 éves makrogazdasági, költségvetési programjukat (többéves konszolidációs tervüket), A Bizottság értékeli és országspecifikus ajánlásokat tesz. Ezeket a Tanács elfogadja az Európai Tanács pedig júniusi ülésén jóváhagyja.

Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozása 1. Jogi alapja az EUM szerződés 136. cikkének új (3) bekezdéssel történő kiegészítése: ”(3) Azon tagállamok, amelyeknek hivatalos pénzneme az euró, feltétlenül szükséges esetben működésbe hozható stabilizációs mechanizmust hoznak létre az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. A mechanizmus keretében igényelt segítségnyújtásra szigorú feltételek vonatkoznak.”

Az ESM létrehozása 2. 2013 júniusától működik, felváltja a EFSF-t és az EFSM-t. A tagállamok kölcsönös megállapodás alapján (nincs ellenszavazat) hozzák működésbe. 500 milliárd euró összegű tényleges hitelezési kapacitással rendelkezik majd. 700 milliárd jegyzett tőke (80 milliárd tényleges befizetés+ lehívható tőke és garancia) Kormányközi szervezetként működik (Kormányzótanács, Igazgatótanács, ügyvezető igazgató).

Az ESM létrehozása 3. Eszközök. Rövid vagy középtávú hitelek nyújtása, állampapírok felvásárlása az elsődleges adósságpiacon. A stabilitási támogatás feltétele: egy adekvát szakpolitikai feltételekhez kötött makrogazdasági kiigazítási program. Az ESM az IMF-fel szoros együttműködésben nyújt pénzügyi segítséget

Az ESM létrehozása 4. Eljárási rend Tagállam kéri A Bizottság az IMF-fel és az EKB-val közösen megvizsgálja a helyzetet. Egyetértési megállapodás megkötése a makrogazdasági kiigazítási programról Segítségnyújtás A kiigazítási programban előírt szakpolitikai feltételek betartásának ellenőrzése.

Euró plusz paktum 1. Célja: fokozottabb gazdaságpolitikai koordináció a versenyképesség és a konvergencia jegyében. Négy alapelv: Az EU jelenlegi gazdasági kormányzását erősíti. A versenyképesség és a konvergencia szempontjából kulcsfontosságú szakpolitikai területekre irányul. Közös célok elfogadása állam-kormányfői szinten. Éves nemzeti vállalások állam-, kormányfői szinten. A vállalások teljesítésének politikai (állam-, kormányfői) szintű ellenőrzése. A paktum maradéktalanul tiszteletben tartja az egységes piac integritását.

Most elfogadott célok: Euró plusz paktum 2. Most elfogadott célok: versenyképesség előmozdítása, foglalkoztatottság növelése, további lépések az államháztartás fenntarthatóságának fokozása érdekében, pénzügyi stabilitás megerősítése.

Jogalkotási csomag 2011-ben a költségvetési szigor fokozására Alapszerződés módosítása Stabilitási és Növekedési Paktum reformja, Nemzeti költségvetési keretrendszerekre vonatkozó új irányelv Makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletének új eszköze

Az euró-válság elmélyülése 2011. közepétől valós veszély a görög államcsőd, de veszélyes helyzetbe került Portugália, Spanyolország, Olaszország és Írország is. A hosszabb távú megoldást a tagállamok szigorúbb költségvetési politikájától várják, de rövidtávon az euró-övezeti tagállamok államai fizetőképességének fenntartása a sürgető feladat. 17 (27) tagállam egyidejű adósságcsökkentése viszont az európai térség növekedésének stagnálásához, vagy visszaeséséhez vezethet, ami tovább nehezíti a költségvetési konszolidációt.

Vizsgakérdések 1. Ismertesse a nemzetközi fizetési mérleg aktív/passzív tételeit! Sorolja fel a nemzetközi pénzügyi folyó/tőkeműveleteket! Mit értünk konvertibilitás alatt, melyek a fokozatai? Mi az az árfolyamrendszer? Ismertesse a fix/lebegő/köztes árfolyamrendszerek főbb jellemzőit! Sorolja fel a nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődésének fő állomásait! Mi határozza meg a valuták árfolyamait? Ismertesse az aranystandard/ az aranydeviza-standard/ /napjaink pénzügyi rendszerének fő jellemzőit!

Vizsgakérdések 2. Ismertesse a gazdasági és monetáris unió létrejöttének fontosabb állomásait! Melyek a túlzott deficit és „konvergencia-kritériumok? Milyen hatással volt a 2008-2009. évi pénzügyi világválság az euró-övezetre? Milyen célokat tűzött ki az Euró plusz paktum Mi a lényege az Európai Stabilitási Mechanizmusnak? Milyen jogalkotási csomaggal próbálták 2011-ben erősíteni az EU-tagállamok költségvetési politikájának szigorodását és áttekinthetővé tételét?

Köszönöm a figyelmet!