Óidő (542 millió-251millió év)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A BIOSZFÉRA EVOLÚCIÓJA
Advertisements

Evolúció.
DINOSZAURUSZOK „RETTENETES GYÍKOK”.
A puhatestűek törzse.
Béres Csilla II. környezetvédelem
AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA
Bioszférával rendelkező égitestek.
A tengerek világa.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
1. A tudományos őslénytan története
Földtörténet Összefoglalás.
A gerincesek törzse.
A zuzmók, a mohák és a harasztok törzse
A parton és partközelben
A Föld, ahol élünk.
A mohák.
A Föld nevű bolygó Bolygónk különlegesen kedvező naprendszerbeli helyzete lehetővé tette, hogy rajta 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt az élet megjelenjen.
A FÖLD RÖVID TÖRTÉNETE I. Prekambrium.
1. Földünk kora. Földünk kb. 4,6 milliárd éve keletkezett. mai nap
Vegetáció- és tájtörténet I.
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
A világ szubtrópusi monszun területei
Növények országa. Moszatok törzsei.
A nyílt vizeken.
Környezetvédelem alapjai 4
Ősnövénytan 4. Az első erdők.
Tajga.
A harasztok törzse.
A nyitvatermők.
A nyitvatermők Bíró Viktor.
A harasztok és a nyitvatermők
Mirtusz.
Az állatvilág sokszínűsége (32)
A harasztok és a nyitvatermők
Növényrendszertan Moha és páfrány…..
A) baktériumok B) moszatok C) mindkettő D) egyik sem
ÉLET A TUNDRÁN.
A leghidegebb mérsékelt öv
Trópusi sivatagok.
A három dimenziós övezetesség
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
A növények országa Az egyszerűbbek.
A földrajzi övezetesség
Középidő (250 millió-66millió) Triász Jura Kréta
A HARASZTOK RENDSZEREZÉSE
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
AKIK ELTÉRNEK AZ EVOLÚCIÓTÓL AZ ÉLŐ KÖVÜLETEK
Ízeltlábúak törzse.
A Latiméria.
faj Osztály törzs ország
A globális melegedés hatása Európa állatvilágára Striczky Levente2015. április 23. Klimatológia.
A víz mint élettér. Vizes élőhely típusok 1. Édesvíz (folyók, tavak, mocsarak, lápok), sós víz (tenger, óceán, sós tavak) 2. Felszínközeli (sekély) vizek.
Geológia 11. előadás. A paleozoikum ősföldrajza Paleozoikum = „óállatidő” vagy földtörténeti óidő PALEOZOIKUM ÓPALEOZOIKUM Devon Szilur Ordovicium Kambrium.
Geológia 9. előadás.
GEOLÓGIA.
Nyílt és mélytengerek.
A tüskésbőrűek, az előgerinchúrosok és a fejgerinchúrosok
15. lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek
A tüskésbőrűek, az előgerinchúrosok és a fejgerinchúrosok
Mohák törzse.
A földtörténet évmilliárdjai nyomában I.
Földtörténet.
Földtörténet.
Európa földtörténete, felszíne
7. A FÖLDKÉREG GEOLÓGIAI FEJLŐDÉSE.
Középidő és Újidő.
Harasztok törzse.
Amerika éghajlata.
Előgerinchúrosok törzse
Előadás másolata:

Óidő (542 millió-251millió év) Kambrium Ordovicium Szilur Devon Karbon Perm

Kambrium 1.Felszín: őspajzsok a felszínen a D-i félgömbön (az É-in ősóceán) 2.Éghajlat, légkör: felmelegedés az oxigén szint növekszik – ózon is 3.Növényvilág: moszatok adaptív szétterjedése (minden ma is élő törzs kialakul) 4.Állatvilág: Egymással párhuzamosan több gerinctelen törzsben kialakul a SZILÁRD VÁZ (szivacs, csalánozó, férgek, puhatestűek, rákok, tüskésbőrűek)

Háromkaréjú ősrák Szintjelző fosszília. Átlagosan 10 cm.-es, szelvényezett tengeri ragadozó Nagy fajszám és egyedszám Evolúciósan gyors változás Perm végén kihalt

Ordovicium 1.Az őskontinens É felé vándorol 2.Száraz, meleg klíma 3.A moszatok virágkora – Zöldmoszatok !!! 4.A zátonyképző korallok ált. elterjedése Lebegő törmeléket fogyasztók virágkora Szivacs, csalánozó, kagyló, gerinchúros (előgerinchúrosokban valódi belső! meszes váz) A sekély tengerekben állkapocs nélküli őshalak

Szilur 1. A kontinensek vándorlása Kaledóniai hegységképződés (É-Amerika-Európa) 2. A légköri oxigéntartalom a mai kb. 10 %-a Elegendő ózonvastagság (Az első szárazföldre lépő telepes barnamoszatok kihaltak) Ősharasztok – kicsi, levéltelen, villás elágazó tengerparti mocsarakban

Devon 1. A kontinensek parti mocsaras zónája fontos 2. Szárazföldre lépés biztonságos Ózon réteg védelmet nyújt (!) 3. Első növények a parti nedves élőhelyeken ŐSHARASZTOK – zsurló, korpafű, páfrány fejlettebb változatai 4. Növényevő,majd húsevő ízeltlábúak Tengerben és édesvízben is az ŐSHALAK kialakulása és szétterjedése (Páncélos őshalak)

Szárazföld táplálékbőség – növényevő férgek, majd ragadozók a szárazföldön (csótányok, százlábúak) Első kétéltűek!

Tengeri liliom nyéltöredékek

Páncélos őshalak Porcos halak Csontos halak Bojtosúszós halak Ősi kétéltűek

Ötujjú végtag

Karbon 1. Pangea – őskontinens létrejötte (Egyenlítő közelében) Panthalassza – ősóceán (Urali és Variszkuszi hegységképződés) Intenzív vulkanizmus – sok CO2 2. Egyenlítő felé meleg , nedves klíma (talaj ionokban gazdag + mocsarak Sarkokon eljegesedés Oxigén és széndioxid szint is magas (fotoszintézis ill. vulkánosság miatt)

Karbon folyt. 3.Mocsárerdők – harasztokból áll, szintezett 30 m-es fák – Pikkelyfa Pecsétfák Zsurlófák (5-6 méter) Cserje- és gyepszint - páfrányokból Mohaszint – ősi lombos- és májmohák Hűvösebb, szárazabb helyeken Nyitvatermők ősei – cserje méretű Magvaspáfrányok (Kőszén – viharokban elpusztult növényekből, mocsárban betemetett, meleg, nedves éghajlaton szénült)

Pecsétfa kérge

Zsurlófa lenyomat

Karbon folyt. 4. Az állatvilág meghódítja a szárazföldet Óriás szitakötők, százlábúak, csótányok Kétéltűek virágkora (nagy méret, szétterjedés) Megjelentek az első hüllők (még nem jelentősek!)

Perm 1. Mocsaras területek kiszáradása, feltöltődése 2. Meleg, száraz (néhol sivatagos éghajlat) 3. Harasztok nagy tömegű kihalása Nyitvatermő előretörés PÁFRÁNYFENYŐ – Gingko biloba (élő kövület) 4. Kétéltűek nagy részének kihalása (családok 4/5-e) Hüllők elterjedése (az egységes kontinensen gyors) Hidegebb területeken – emlősszerű hüllők

Perm végi kihalás Okai kérdésesek: Kontinensek mozgása miatt a sekélytengerek csökkenése Tenger sótartalmának csökkenése Szibériai vulkanizmus max. Tengeri gerinctelen fajok 90% Őshalak nagy része Óriási haraszterdők, magvas páfrányok kihaltak