Vaisnava irodalom Második előadás

Az óra tervezett témái I. Az alkotó II. A mű III. A befogadó

Az alkotóval szemben támasztott követelmények I. Az alkotó Az alkotóval szemben támasztott követelmények Emberi szempontok Vallási szempontok (hitelesség kérdése) Irodalmi szempontok

1. Emberi szempontok – a bhakta 26 tulajdonsága Kedves Békés Igazmondó Páratlan Hibátlan Nagylelkű Jámbor Tiszta Nincs birtokló hajlama Mindenki jóakarója Barátságos Csendes Ügyes Elégedett Meghódolt Krisnának Vágy nélküli Egyszerű Szilárd Önfegyelmezett Mértékletes az evésben Józan Tisztelettudó Mentes a büszkeségtől Komoly Megértő Költői

2. A hitelesség kérdése A 4 legfontosabb elv e kérdésben: Hiteles tanítványi lánchoz való tartozás Vaisnava szabályzó elvek követése A guru és a vaisnavák felhatalmazása és a szádhu-guru-sásztra elv követése

2. A hitelesség kérdése – Ki a hiteles alkotó? Az alkotó minősége: siksa-guru A vaisnava vallási elvek ismerete és követése Az alkotásához el kell nyernie Krisna és a hiteles lelki tanítómesterek kegyét Megvalósítottságánál fogva képes Krisna kedvteléseibe betekinteni, és mindezt a valóságnak megfelelően visszaadni

2. A hitelesség kérdése – Ki a hiteles alkotó? A vaisnavizmusban hiteltelennek számítanak azok, akik megváltoztatják a tanítások (siddhánta) lényegét A közönség azt várja az írótól, hogy a már ismert igazságokat részletesebben kibontsa vagy új megvilágításba helyezze (Ez nem mindig van így…) Krisnadása Kavirája pl. így vall a Caitanya Caritámritáról: „A Srí Caitanya Caritámrita valójában nem az én művem, hanem Srí Madana-mohana tollba mondott szavai…”

3. Irodalmi szempontok Mindig elsődleges szempont a hitelesség kérdése Emellett azonban nagyon fontos a költőiség (a nyelvezet, az esztétikai értékek és a poétikai szabályok) Miért fontos a költőiség? Krisna lakóhelye, Goloka Vrindávana a művészet tökéletességét testesíti meg, ahol „minden szó egy ének, minden lépés egy tánc” (Brahmá-samhitá, 56. vers)

3. Irodalmi szempontok Krisna egyik neve Uttamaslóka: az, akit válogatott költemények dicsőítenek Tehát a téma, azaz Krisna transzcendentális kedvtelései megkívánják az emelkedett hangulatot

A három legjelentősebb vaisnava klasszis Rúpa Gosvámí (1489-1568) Caitanya kortársa és hűséges tanítványa 16 kötetes vaisnava életműve több mint százezer versből áll Legfontosabb munkái: Bhakti-raszámrita-szindhu: az odaadó szolgálat különböző szintjeinek bemutatása, ill. a raszák ismertetése Lalitá-mádhava és Vidagdha-mádhava: Krisna kedvteléseit tárgyalja bennük Nátaka-candriká: drámaelméleti munkája

A három legjelentősebb vaisnava klasszis 2. Krisnadása Kavirája (16-17. sz. fordulója) Életéről nagyon keveset tudunk Jíva Gosvámítól kapta a Kavirája címet (= a költők királya) Legjelentősebb munkája a Caitanya Caritámrita, melyet 90 éves kora után írt Bár hét jelentős Caitanya életrajzot ismerünk, mégis ez a legfontosabb

A három legjelentősebb vaisnava klasszis 3. Bhaktivinoda Thákura 1838-ban született Govindapurban Nyugati műveltségre is szert tett Legjelentősebb munkái: Sajjana Tosaní c. folyóirat Saranágati c. munka: az Isten előtti meghódolásról szól Jaiva Dharma: filozófiai regény, mely Voltaire Candide-jának mintájára végigutaztatja a jívát a gondolkodás állomásain

II. A mű A mű értéke leginkább az alkotó önmegvalósításának mértékétől függ A fenti megállapításból következik, hogy két alkotói csoport van: Tökéletesen önmegvalósított személyek: ihletük misztikus tudatállapotból táplálkozik „Haladók”: ‘csak’ kibontják mások írásainak lényegét

II. A mű Példák misztikus tudatállapot hatására született alkotásokra: 1. Vjásza, miután Nárada eltávozott „…rögzítette elméjét, teljesen összekapcsolódva az odaadó szolgálattal (bhakti-yogával), az anyagi vágyak leghalványabb árnyalata nélkül, majd megpillantotta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét külső energiájával együtt, amely teljes ellenőzése alatt állott.” (S.Bhág. 1.7.4.)

II. A mű 2. Jayadéva Gosvámí, miközben a híres Gítá-govindát írta, egy részhez érkezett, ahol ezt kellett volna írnia: „Krisna leborul, hogy megérintse Rádhá lótuszlábát”. Probléma: mivel mindez megkérdőjelezné Krisna isteni voltát, ill. még korábban senki nem írta le, zavarba jött, bár misztikusként így látta a kedvtelést Megoldás: Krisna megjelent, és beleírta a valóságot a műbe

A műfajok meghatározásának nehézségei a vaisnava irodalomban Gyakran a lírai, drámai és epikai műnemek egybefolynak, sokszor csak a kutatók számára érdekes a merev kategóriák felállítása Az ún. nagyepikai műfajok (pl. novella, regény) jelenléte nem jellemző a vaisnava irodalomban, bár előfordul. Ilyen például a már említett Bhaktivinoda Thákura által írt Jaiva Dharma

Néhány műfaj… Dúta-kávya: rövidebb lélegzetvételű költői alkotás, mely a hosszabb mahá kávyával ellentétben egyetlen témát ír le tárgya: szerelmi kedvtelés (mádhurya-rasa) vagy vallási kérdések - jellegzetességei: hírvivő személye, útleírás, az üzenet átadása

Néhány műfaj… 2. Biográfiák és hagiográfiák: Caitanya eltávozása után több ilyen mű is született, pl.: Murári Gupta által írt Srí Krisna Caitanya Caritámrita A legjelentősebb Krisnadása Caitanya Caritámritája

Krisnadása – Caitanya Caritámrita Bengáli nyelven íródott, azonban számos szanszkrit idézetet tartalmaz, főleg a Bhágavatamból Legkésőbb keletkezett biográfia Krisnadásza sosem találkozott személyesen Caitanyával (földi kedvtelései során…) A vaisnava hagyományon belül mégis ez a legjelentősebb biográfia

Krisnadása – Caitanya Caritámrita Kérdés: Miért ez a legjelentősebb biográfia Caitanyáról? Válaszok: Nem irodalmi megformáltsága miatt jelentős elsősorban Skolasztikus jellegű: a Mester életén keresztül mutatja be a gaudíya vaisnavizmus filozófiáját a gyakorlatban Ekkorra már érett filozófiával és teológiával rendelkezik a vaisvavizmus, ami kiemeli a többi munka közül

Krisnadása – Caitanya Caritámrita A Caitanya Caritámrita felosztása: Ádi-lílá: Caitanya gyermek- és ifjúkorát mutatja be Madhya-lílá: Caitanya későbbi cselekedeteit, zarándoklatait tárja fel Antya-lílá: Caitanya Puríban, eksztázisban töltött éveiről szól

Néhány szó a drámáról… Brahmá hívta életre, hogy a félisteneket oktatásban, tanításban és szórakozásban részesítse A hagyomány szerint az első színházi előadást Indra udvarában tartották Mindez jól mutatja, milyen fontos a dráma India történetében A legteljesebb művészi formának tartják, hiszen a vers, a zene, a vizuális hatások mind-mind részei

Néhány szó a drámáról… Követelmények a drámával szemben: Vallásos érzület Témája lehet bármi, ami az univerzumban előfordul, de a hagyomány tiltja az olyan elemek feldolgozását, melyek a közönség lelki épülését akadályozzák (pl. gyilkosság)

Néhány szó a drámáról… A Nátya-sástrában Bharata Muni a drámaelőadást 4 fő kategóriára osztja: Váciká: Hangképzés, intonáció és a beszédtechnika Angiká: a test és a végtagok mozgása, gesztusok Áhárya és nepathyaga: az arcfestés, jelmezek, díszletek Sattviká: a színész tudata

Néhány szó a drámáról… A Nátya-sásztra szerint a hős 4 féle lehet: Nemes Játékos Békés Erőszakos Ezek a jellemvonások mind megtalálhatók Krisnában is.

Néhány szó a drámáról… A dráma cselekménye 5 stádiumon keresztül bontakozik ki, melynek során a hős eléri célját: Prárambha: a hős kinyilvánítja célját Prayatna: a hős lépéseket tesz célja felé Prapytása: a hős nehézségekkel találja szembe magát Niyapápí: a hős sikeres lépései a nehézségek felszámolására Phalágama: a hőst siker koronázza

A befogadó A bhakti irodalom tökéletes befogadója a tökéletes bhakta Ebből adódóan szükséges a megértéshez a megfelelő attitűd kialakítása Módszertani teizmus elve: az olvasó, még ha nem is vaisnava, legalább átmenetileg elfogadja a szentírások igazságait A legtöbb vaisnava irodalmi alkotás invokációval kezdődik, melyben kijelöli az alkotó, hogy milyen feltételek mellett értheti meg a művet legjobban az olvasó (alázat, hit)

Konklúzió A vaisnava irodalom központi témája Krisna Célja nem csupán a szórakoztatás, hanem a tudat felemelése az odaadó szolgálat szintjére Tárgya az Úr és bhaktái cselekedeteinek bemutatása

Köszönöm a figyelmet!