Követéses geolingvisztikai vizsgálat Moldvában BODÓ CSANÁD ELTE, Budapest

A nyelvi változások területisége A labovi szociolingvisztika látszólagos- és valóságosidő-vizsgálatai kevésbé vagy egyáltalán nem érvényesítik a területiség szempontjait A nyelvi változások geolingvisztikai összefüggéseinek elemzése eddig főként a hagyományos nyelvtörténeti módszerek és adatbázisok alapján történt Előadásomban a nyelvföldrajzi módszerek szociolingvisztikai kiterjesztésének a nyelvi változások vizsgálatában kimutatható lehetőségeiről számolok be Ezeket a moldvai csángó nyelvjárás atlaszának az 1950-es években gyűjtött anyaga és újabb felméré-sünk összehasonlító elemzésével szemléltetem

Áttekintés A valóságosidő-vizsgálatok típusai A moldvai követéses vizsgálat módszertani kérdései Kitérő: a beszélő atlasz megszólal Az sz-ezés változása Moldvában az 1950-es évek óta

A valóságosidő-vizsgálatok típusai Trend- vagy panelvizsgálat A trendvizsgálat célja egy korábban már vizsgált közösség tanulmányozása két eltérő időpontban vett különböző minta alapján – a megelőző vizsgálat módszereinek szoros alkalmazásával A panelvizsgálat azonos adatközlőkből kialakított mintának a valamilyen időtartamon keresztül történő ismételt felmérésére vállalkozik Mindkét típusú vizsgálat rétegzett mintavétel alkalmazásával valósul meg

Milyen típusba tartozik a moldvai követéses vizsgálat? A trend- és panelvizsgálatokban a nyelvi adatok az adatközlőhöz kapcsolódnak A MCsNyA. az adatokat nem adatközlőkhöz, hanem csak kutatópontokhoz kötötte Ez utóbbi abból az elvből következik, amely a „falu átlagos nyelvjárását“ néhány reprezentáns beszélő kikérdezésével megragadhatónak vélte A falu nyelvjárási átlaga olyan absztrakció, amely a változásvizsgálatok lehetőségeit jelentősen csökkenti: éppen azokat az ingadozásokat nem rögzíti a közös-ség szociológiai rétegzettségéhez kapcsolódóan, amelyek kezdetben megjelenítik a nyelvi változásokat

Milyen típusba tartozik a moldvai követéses vizsgálat? A MCsNyA. alapján csak olyan valóságosidő-vizsgálatokat lehet elvégezni, amelyekben elsődlegesen a kutatott beszélőközösségek azonossága adja az összehasonlítási alapot (az atlaszból csak annyit tudunk meg, hogy a felvett nyelvi jelenségeket az adott közösségben használták vagy ismerték a gyűjtés idején) A panel- és a trendvizsgálat mellett ennek a típusnak közösségi változásvizsgálat lehet a neve

Összefüggések a követéses vizsgálatok típusai és a nyelv vizsgálati egységei között Egyén Csoport Közösség Panelvizsgálat + Trendvizsgálat – Közösségi vizsgálat

Mire használhatók a közösségi változásvizsgálatok? Csak a közösségi szinten fellépő változások azonosítására De árnyalhatják a korábbi felmérés adatait: ha az új vizsgálatban valamely jelenség csak a csoport szintjén jelenik meg, feltehetjük, hogy ez a csoport korábban is így használta a nyelvet Az új vizsgálat később további trend- vagy panel-vizsgálatok kiindulópontja lehet Ennek feltétele a rétegzett és az egyénhez kötődően dokumentált mintavétel

Módszertani kérdések Mintavétel Terepmunkások A kérdőív tételei A multimédiás (beszélő) nyelvatlasz

Mintavétel A generációs megoszlás kialakítása: kvótamintás adatfelvétel I. generáció (60 évesek és idősebbek) II. generáció (26–59 évesek) III. generáció (25 és fiatalabbak) Korosztályonként hat-hat adatközlő, három-három férfi és nő Az adatközlők aktív magyar nyelvi kompetenciája

Terepmunkások Ha a megelőző és a későbbi vizsgálat terepmunkásai különböznek, a módszertani hasonlóságot úgy lehet fenntartani, hogy tekintettel vagyunk a gyűjtő és az adatközlő egymáshoz való viszonyára A két beszélő nyelvi alkalmazkodása (H. Giles) / a hallgatóságra mért tervezés (A. Bell) lényeges tényezője az adatgyűjtésnek és az előálló adatoknak Feladat: a MCsNyA. terepmunkájának megfelelő összetételű beszélői csoport kialakítása

Kérdőív A MCsNyA. I–III. 1054 nyelvi térképének kb. egyötödét kérdeztük ki újra Hangtani és alaktani-szintaktikai kérdések A kérdőív itt olvasható: http://geolingua.elte.hu A nyelvi kérdések mellett szociolingvisztikai modul is

A multimédiás (beszélő) nyelvatlasz A Bihalbocs dialektológiai szoftverrel készül Az atlasz adatainak ellenőrizhetősége: lejegyzés és eredeti hangfelvétel szoros kapcsolata Sok szempontú keresés (a statisztikai és térképezési elemzés lehetőségei) Példa: a moldvai sz-elés szociolingvisztikai vonatkozásai

Az sz-elés Moldvában Az sz-elés része a „szelypelés“-nek nevezett általánosabb jelenségnek kny. s : nyj. sz (sz-elés), pl. szó ‘só’, szok ‘sok’, kny. zs : nyj. z, pl. zák ‘zsák’ kny. cs : nyj. c, pl. lasszëckán ‘lassacskán’

Prognózis az sz-elés változásáról „[a]z átmeneti területen [a déli csángóban – B. Cs.], elsősorban éppen Bogdánfalván (Valea-Seacǎ), az sz, z, c használatának aránya még jobban eltolódott és egyre inkább eltolódik az irodalmi nyelvi használat irányában, főként székely nyelvjárási hatásra“ (Gálffy M. 1964. A moldvai csángó nyelvjárás mássalhangzó-rendszere. NyIrK. 8: 159)

A prognózis indokai Gálffy Mózes (az 1950-es évek tapasztalatai alapján): A moldvai székely nyelvjárások hatását a köznyelvvel való egyezéseik is erősítették az iskola, a sajtó és a rádió révén Geolingvisztikai szempont: az sz-elés a beszélői csoportok létszámát és területi elhelyezkedését illetően periferikus jelenség a jóval gyakoribb nem sz-elő moldvai nyelvjárásokhoz képest

Az sz-elés és a köznyelvi hatás Hipotézis: az 1950-es években sz-elő közösségek közül azokban, amelyekben jelentősebb magyar köznyelvi hatás érvényesül(t), ez a nyelvjárási jelenség napjainkban ritkábban fordul elő Az 1950-es években sz-elő, általunk vizsgált falvak, amelyek anyagát eddig feldolgoztuk: Szabófalva, Kelgyest, Bogdánfalva, Trunk, Gyoszény

Kitérő: A beszélő atlasz bemutatása Keresési lehetőségek a következő szempontok alapján: Nyelvi jelenségek Kutatópontok Az adatközlők szociológiai jellemzői Nyelvi adat és kísérő információi A beszélő atlasz megszólaltatása

A magyar köznyelvi hatás és az sz hang előfordulási gyakorisága A két térképen az sz előfordulási gyakorisága a legnagyobb ará-nyú sz hangot felmutató telepü-léshez (Szabófalva, 100%) százalékosan viszonyítva Az A térképen olyan adatközlők fonémagyakorisági mutatói láthatók, akik magyar köznyelvi beszélőkkel nem állnak és nem álltak kapcsolatban A B térképen olyan adatközlők fonémagyakorisági mutatói láthatók, akik kapcsolatban állnak/álltak magyar köznyelvi beszélőkkel (magyartanítás, magyarországi vagy erdélyi munka/tanulmányok) Szabófalva Szabófalva A B Kelgyest Trunk Trunk Bogdánfalva Bogdánfalva Gyoszény Gyoszény

Az sz-elés és a nyelvjárási érintkezés területiségének hatása Hipotézis: a Moldvában néhány falura korlátozódó sz-elés a többi nem sz-elő település nyelvi hatására szorul vissza – először azokban a falvakban, amelyek az sz-elő tömbök peremén helyezkednek el

Az sz-elés az 1950-es években Forrás: MCsNyA. I–III. Az sz hang előfordulása a legtöbb adatot felmutató településhez (Trunk) százalékosan viszonyítva Az sz-elés előfordulása: déli csángó (Bogdánfalva, Trunk) és északi csángó (Szabófalva, Kelgyest), valamint Gyoszény Szabófalva Kelgyest Bogdánfalva Trunk Gyoszény

Az sz-elés 2005–2007-ben Forrás: a MCsNyA. követéses vizsgálata Az sz hang előfordulása az arányaiban legtöbb adatot felmutató telepü-léshez (Szabófalva) százalékosan viszonyítva Az sz-elés előfordulása: északi csángó (Szabófalva és Kelgyest), valamint déli csángó (Bogdánfalva, Trunk), de Gyoszényben már nem Szabófalva Kelgyest Bogdánfalva Trunk Gyoszény

Az sz-elés változása 1950-es évek 2005–2007. Szabófalva Szabófalva Kelgyest Kelgyest Bogdánfalva Bogdánfalva Trunk Trunk Gyoszény Gyoszény

Az sz gyakorisága a 60 felettiek és alattiak körében Szabófalva 60 alattiak Szabófalva Kelgyest Kelgyest Bogdánfalva Bogdánfalva Trunk Trunk Gyoszény Gyoszény

Az sz gyakorisága a 60 év alatti férfiak és nők körében 60 alatti nők Bogdánfalva Trunk Bogdánfalva Trunk Gyoszény Gyoszény

Következtetések Az sz-elés az előfordulási gyakoriság mutatói szerint két településen változott jelentősen: Gyoszényban eltűnt, Trunkban visszaszorult A gyoszényi változás már az 1950-es években előrehaladott lehetett, a trunki ekkor még csak a fiatalabb korosztályok körében kezdődhetett meg A változás nem köznyelvi hatásra ment végbe, hanem nyelvjárások érintkezése váltotta ki (a gyoszényi változás hatással lehetett a Trunkon meginduló folyamatra) A trunki változásban a nők vezető szerepe

ÖSSZEFOGLALÁS A valóságosidő- és a látszólagosidő-vizsgálatok lehetősége a nyelvföldrajzban is jelen van A szociolingvisztikai alapokon álló geolingvisztikai megközelítés jogosultsága a nyelv területiségének és változásának vizsgálatában A napjainkban zajló vizsgálatok egy-két évtized múlva újabb valóságosidő-vizsgálatok forrásai lehetnek Ennek az a feltétele, hogy a mai felmérések rétegzett mintavétellel dolgozó látszólagosidő-vizsgálatok legyenek

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! A követéses moldvai vizsgálat része a Geolingvisztika című NKFP-pályázatnak (5/56/2004.) A vizsgálatról további információkat helyeztünk el a következő honlapon: http://geolingua.elte.hu Az előadáshoz nyújtott segítségért köszönet Kiss Jenőnek, Vargha Fruzsina Sárának és Vékás Domokosnak