Babits Mihály (1883-1941)
Babits a sokoldalú író Szekszárdon született. Tanulmányait Pesten, Pécsett végezte, majd a Pázmány Péter TE BTK magyar-francia (majd latin) szakosa Négyesy László híres stílusgyakorlat óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel.
Babits a sokoldalú író Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével együtt érthetetlennek találták. Az induló Nyugat állandó munkatársa lesz, majd Itáliába utazik, ahol elhatározza az Isteni színjáték lefordítását.
a kötött formák szépsége társakra vágyódik Vidéki tanár magányos pesszimista Vigasz: a kötött formák szépsége
A politikus Adyval szemben Babits hangsúlyozottan elhúzódik a politikától. A formájában újat teremtő Ady mellett Babits formavilága benne gyökeredzik az évezredek hagyományaiban. Ady az életnek rendeli alá a költészetet, Babitsnál az élet alkalom a költészetre.
Eredetiben olvasta az európai irodalmat: francia, latin, görög, angol, német stb. A világháború végén eltanácsolják a tanári állásból. Felesége: Tanner Ilona (Török Sophie álnéven ír) A XX. századi Kazinczy Ferenc – irodalomszervező tevékenység Ha vannak jó értelemben vett diktátorok, akkor ő az volt: 1929-től megbízzák a Baumgarten-díj kuratóriumi elnökségével és döntőhozói tisztségével. Osvát Ernő halála után a Nyugat szerkesztője haláláig.
Babits a sokoldalú író 1909-ben első verseskötetével - Levelek Iris Koszorújából - az új magyar költészet első vonalába lép. Korai verseiben - egészen az első világháborúig - sok a szecessziós túldíszítés, nemegyszer fontosabb a forma, mint a tartalom.
Babits… a regényíró a tanulmányíró a költő – Én-költészet a műfordító Gólyakalifa Halálfiai Elza, a pilóta Tímár Virgil fia Petőfi és Arany Az európai irodalom története a költő – Én-költészet A lírikus epilógja Fekete ország Ősz és tavasz között Jónás könyve- elbeszélő költemény a műfordító Dante: Isteni színjáték Baudelaire: A romlás virágai
A lírikus epilógja Előre megírta a kötete „utószavát”… Nem összefoglalója a kötetnek – egy újabb filozófiai–ismeretelméleti probléma megragadása: Mi van akkor, ha egybeesik a megismerő alany és a megismerés tárgya, azaz az alany és a tárgy?
A lírikus epilógja Útkereső vers a világ ábrázolásáról. A vers filozofikus jellegét erősítik a közismert toposzok: Schopenhauertől veszi át a bűvös kör, a vak dió metaforáját Nietzsche Zarathustrájából való a vágy nyila és az ómega és alfa. Az önmagábazártság problémájához adott a versforma, a szonett.
A lírikus epilógja A hagyományos, zárt forma évszázadokra nyúlik vissza – Babits előszeretettel alkalmazza a klasszikus verselési formákat. A tartalom modern életérzés, újszerű gondolat. A költő maga, a költészet, az esztétikai minőség válik a vers tárgyává. Ars poetica.
WEÖRES SÁNDOR: BABITS EMLÉKE Száz esztendeje már, hogy a költőnk megszületett és Sárból kelt rózsát égi magasba emelt. Kezdeti éneke könnyed volt, ámbár sose könnyű, Szélben hullámzás, isteni lengedezés. Csak később fordúlt komorabbra, alakja szobor lett, Csapzott, elkínzott kőszobor, ám eleven. Két nagy háború közt kínját lengette az égig, Mégis az Úristen vissza nem integetett. (1983)
Köszönöm a figyelmet!