A sebészet fejlődésének rövid története Prof. Dr. Damjanovich László Sebészeti Intézet

„A has , a mellkas és a koponya örökké zárva lesz a bölcs és humánus sebész előtt.” Sir John Ericksen, Surgeon Extraordinaire to Queen Victoria, 1837

„Today our colleagues perform an average of 80 „Today our colleagues perform an average of 80.000 operations each day (in the US), many in the abdomen, chest or brain” Daniel J. Riskin, UCLA, 2006

A sebészet korszakai Pre-modern korszak, jellemzői: Jelentősebb anatómiai, biológiai tudás hiánya Egy-egy kiemelkedő személyiség izolált tevékenysége lendítette előre a tudást Nagyobb háborúk során-sebesülések okozta szükség miatt-sok tapasztalat halmozódott fel Filozófiai, vallási dogmák uralták a tevékenységet (pl. boncolás tilalma)

Ókori sebészeti emlékek A több ezer éves egyiptomi gyógyítás legkorábbi írott emléke 1600-1500 i.e. között az Edwin Smith Egyiptomi papyrusz (1862-ben): -a sebészet mint jól körülhatárolt terület, fontos szerepe volt a korai medicinában -esettanulmányok leírása szerepel benne, logikai sorrendben -fontos volt a személyi és környezeti higiene -hadi sérülések ellátátsa anatómiai alapokon

A sebészi tevékenység tárgyköre Sebek ellátása Körülmetélés Gyulladások kezelése Törések kezelése Kőmetszés Aranyerek, fistulák kezelése Amputációk Foghúzás Sérvek kimetszése

Hippocrates „Az orvostudomány atyja” Belgy. és sebészet egy tudomány volt Nagy figyelem a részletekre Tisztaság, rendszeresség, tanultság, gyakorlat Corpus Hippocraticum

Ókori szövegek Ayur Veda (Az élet könyve) India, egészségmegőrz. életmódtanácsok Code of Hammurabi 2000 i.e. Mezopotámia (belgyógyászati, seb. mű) Alexandria: Herophilos, Erasistratos Római birodalom: Celsus, Galenus (8 kötetes írás, XV. sz-ig terjedő hatás) Arab periódus, Avicenna 1000i.u.: The Canon (a sebészet, mint szükséges gonosz, vándorol, humanista, gomba tenyészet a fertőzött sebekre. Bagdad, Kairó, Damaszkusz: kórházak alapítása.)

Sebészet a középkorban Gyógyítás imával, csodatévő szentek beavatkozásával A Galenus-i tanok dogmatikus merevsége, (a XV. századig, ókori anat, sebészet, filozófiai tudás anyag) A sebészet nagyon alacsony társadalmi státusza A tevékenységet vándor borbélyok végzik Az anatómiai ismeretek bővülését a boncolás egyházi tiltása hátráltatja A betegek ellátása egyházi intézményekben

A Salerno-i Iskola Az első hivatalos, egyháztól független, engedélyezett orvosi képző központ Az ókori tudásanyag felelevenítése Boncolás sertéseken Saját tapasztalat rendszerezése Nagy hangsúlyt kap a sebészet Roger of Salerno: Cyrurgia Rigerii 1170. Halála után Bologna-ba költözik az iskola

Mérföldkövek a középkorban Lanfranc 1315. Szép Fülöp személyi sebésze (Salernoban tanul) Párizsban dolgozik , a francia sebészetet alapozza meg. A „pus bonum et laudabile” helyett a sebek tisztán tartását tanította. Nem a seb tisztulását jelenti a gennyedés! IV. Sixtus pápa (1414-1484) humán boncolást engedélyez Leonardo da Vinci (779 rajz), Michelangelo, Dürer, Tititan Jacob Sylvius, Párizs, elnevezte az izmokat, (korábban számok!) Galenus tanait szentnek tekintette Andreas Vesalius, Leuven, Párizs: 23 évesen sebész professzor, De Humani Corporis fabrica (28 évesen) Paracelsus, Basel: gyakorlat és elmélet összhangjának kiemelése Foghúzás, hajvágás, érvágás, sebkötözés- a higiene teljes hiánya, a társadalom kirekesztése

Brüsszel, anatomia oktatás

Ambroise Paré 1510-1590 Boncolások-anatómia fejlődése Hadisebész Kezdetleges fertőtlenítés forró olaj helyett terpentinnel, rózsa olajjal és tojássárgával A vérző erek rutin lekötése Új sebészi eszközök, végtagprotézisek tervezése

XVIII. Felvilágosodás William és John Hunter A terhes uterus anatomiája Térdhajlati aneurysma miatt a. fem. superfic. lekötése 4 esetben sikeresen Angina pectoris leírása saját példáján

W J

A modern sebészet kezdete Modern korszak I. fázisa: az anesztézia bevezetése (az acut, fájdalmas szükség beavatkozásokból, tervezhető nyugodt körülmények között végzett sebészet) 1842. január: William E. Clarke foghúzást végzett éter narcosisban 1846 október 16: Dr.John C. Warren mandibula tumort távolított el a William T.G. Morton által biztosított éter narcosisban

Warren és Morton

A biológiai és orvosi-tudományok fejlődésnek indulnak Edward Jenner: 1749-1823 Vaccination Theodor Schwann: sejttípusok, pepsin Rudolf Virchow 1821-1902, cellularis pathologia, mikroszkópia Francois Magendie 1783-1855, nervous system anatomy, élveboncolás Claude Bernard 1813-1878, homeostasis, kísérletes tudomány

A modern sebészet II. fázisa: asepsis-antisepsis Louis Pasteur kémikus, az O2 és a rothadás összefüggésének feltárása. Lépfene, veszettség, baromfipestis elleni immunizálás, pasztörizálás. Joseph Lister: karbolsav a fertőtlenítésre, sebtoilette, fedés ólom-cink pasztával Semmelweis Ignácz, az anyák megmentője: hypochlóros sav Trendelenburg, Schimmelbusch: gőz-sterilizálás Steril gumikesztyű: Halsted 1891. Arcmaszk: Hunter 1900.

Az első orvosi Nobel-díj Theodor Kocher 1841-1917. Bern 1909: „…a pajzsmirigyen végzett élettani, pathológiai és sebészi munkájáért…”

A modernkori sebészet jellemzői Nagyfokú specializálódás (mellkas-, szív-, kéz-,colorectalis… sebészet) A „társszakmák” adta lehetőségek maximális kihasználása (rtg, UH, CT, MR, labor, endoszkópia…) Az információ széleskörű, gyors áramlása A fejlődés céltudatos, ellenőrzött (tudományosan és jogilag) keretek között zajló irányítása

A sebészetről levált, önálló diszciplínák Urológia Ortopédia Radiológia Traumatológia Mellkassebészet Szívsebészet Gyermeksebészet Kézsebészet Érsebészet Transzplantáció Idegsebészet Fül-orr-gége, fej-nyak sebészet Szemészet Plasztikaisebészet

A sebészet „társszakmái” „Klinikum” Aneszteziológia, ITO Képalkotók: UH, CT, MR, PET, nukleáris medicina Labordiagnosztika, mikrobiológiai labor Belgyógyászat (gasztro, endokrin, kardiol., nephrol…) Pathológia, szövettan „Elméleti tudományok” Anatómia, élettan, kémia, fizika Farmakológia Műszaki tudományok az eszközökben (sterilezés, világítás, altatógépek, laparoszkópia, endoszkópia, UH-os vágókészülékek, varrógépek, implantátumok Immunológia (transzfúzió, transzplantáció…) Genetika …

A DE orvosi fakultás történelmi pillanatai Református Koll a XVI.sz-tól 1750-től Hatvani István: Bázel, természettudományok oktatása 1906. Kenézy Gyula, teol., jogi, bölcsész és orvosi kar alakul meg 1912: gróf Tisza István 1914-1918. Tudományegyetem, Korb Flóris tervei alapján épül 1923: a Klinikák átadása A háború alatt 15-ből 4 professzor marad Debrecenben 1951-ben önálló Egyetemmé alakul az Orvosi Kar - DOTE 1977-ben Fogorvosi Szak indul 1987-től angol nyelvű oktatás kezdődik 1998-ban Debreceni Egyetemi Szövetség: DATE, DOTE, KLTE, KFRTF, LFZFDK, ATOMKI, DRHE 2000-TŐL DEOEC: 4000 munkatárs, 100.000 fekvő-, 1.5 M járóbeteg