A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE ÉS A FÖLDRENGÉSEK

A Föld és főbb paraméterei Átlagos sugara (RF): 5.372 × 106 m Egyenlítői sugara: 5.378 × 106 m Naptól mért átlagos távolsága: 1,496 × 1011 m Tömege: 5,98 × 1024 kg Közepes sűrűsége: 5050 kg/m3 Keringési periódusideje: 365,25 nap Tengely körüli forgás periódusideje: 23 óra, 56 perc, 4 másodperc Egyenlítő és pályasík hajlásszöge: 23° 27' Egyenlítő nehézségi gyorsulás: 9,78 m/s2 Átlagos felszíni hőmérséklet: 15°C Átlagos felszíni nyomás: 105 Pa Mágneses tér indukciója a felszínen: 30,000- 60,000 nT

A Föld belső szerkezete kéreg köpeny külső mag belső mag

Módszerek és megfigyelések, melyekből a Föld anyagára és szerkezetére lehet következtetni Mélyfúrások Vulkáni tevékenység Meteoritok anyaga Föld átlagsűrűsége Föld mágneses tere Numerikus modellezés Szeizmológia

A földrengés A földrengések a szilárd földkéreg kisebb-nagyobb részének rövid időtartamú, gyors lefolyású, rugalmas alakváltozással járó mozgásjelenségei.

A földrengés keletkezése 1. Két kőzettömb nyugalomban 2. Deformáció a feszültség hatására 3. Hirtelen helyre ugrás 4. Új nyugalmi helyzet (ideiglenes)

A földrengés jellemzői A földrengés fészke (fókusza): HIPOCENTRUM felszíni vetülete: EPICENTRUM távolságuk: FÉSZEKMÉLYSÉG

A földrengések hatása: Felszíni elvetődés Izmit, Törökország, 1999. augusztus 17. – m=7,4

Rengéshullámok Rugalmas hullámok Térhullámok (~30000km/h): elsődleges (P) hullám, nyomási vagy longitudinális, gyorsabb; másodlagos (S) hullám, nyírási vagy transzverzális, lassabb Felületi hullámok: Love- és Rayleigh-féle hullám, amplitúdójuk a mélységgel csökken.

Rengéshullámok Térhullámok Felületi hullámok P (longitudinális) hullám Rayleigh hullám S (transzverzális) hullám Love hullám

A térhullámok tulajdonságai Két eltérő sűrűségű közeg határán a térhullámok 1. megtörnek, 2. visszaverődnek, 3. sebességük megváltozik 1. a térhullámok terjedési sebessége eltérő: vp ≈ 2vs 2. terjedési sebességük a közeg sűrűségétől függ 3. folyadékban nem terjed az S-hullám

Szeizmogram, szeizmográf

Mérési skálák Richter-skála: a földrengés erősségét egy logaritmikus skála szerint határozza meg. Mercalli-skála: ez a 12 fokozatú skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földren- gés által végzett pusztításból vezeti le. Európai makroszeizmikus-skála: a Mercalli-skála továbbfejlesztett és Európában használt változata.

A Richter-féle földrengés-erősségi magnitúdó a földrengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával egyenesen arányos, dimenzió nélküli viszonyszám. negatív szám is lehet; egy skálarésznyi növekedés 30-szoros energianövekedésnek felel meg.

Földrengések hatásának mérése: Intenzitás

A földrengések erősségének skálája Hatás Magnitúdó Előfordulás évente Világrengés 8-9 1 Katasztrofális rengés 7-7,9 18 Pusztító rengés 6-6,9 120 Veszélyes rengés 5-5,9 800 Kis rengés 4-4,9 6 200 Jól észlelhető rengés 3-3,9 49 000 Alig észlelhető rengés 2-2,9 300-500 000

Az 1811-es móri földrengés térképe (Kitaibel Pál) A földrengés erőssége, intenzitása: adott felszíni ponton mekkora a romboló hatás (változó). A földrengés mérete, magnitúdója (M): a rengés energiájával arányos, mérhető, állandó érték.

A történelem néhány híresebb földrengése 1556, Sanhszi, M=?; 830 000 áldozat 1976, Tangsan, M=7,6; 650 000 áldozat 1927, Nansan, M=8,3; 200 000 áldozat (a legalább 100 000 áldozatot követelő földrengések közül 6 Kínában, 2 Japánban, 1 Indiában volt!) 1755, Lisszabon, M=8,5; több mint 60 000 áldozat 1906, San Francisco, M=8,3; 700 áldozat (szemmel látható elmozdulások a Szt. András-vonal mentén)

A P és S hullámok terjedése Az epicentrumtól 103° és 143° ívtávolság között S-hullámok nem érkeznek be („árnyék-zóna”). Mivel az S hullámok folyadékban nem terjednek , így 2900 km alatt folyékony rétegnek kell lennie: folyékony (külső) mag.

Az árnyékzóna nem teljesen mentes a P hullámoktól , amelyek visszaverődnek egy belsőbb, szilárd rétegről: belső mag.

Földrengések Magyarországon Azt, hogy a fr nem ismeretlen jelenség Mo-on, már régóta tudjuk. Már az V. századból, a római időkből maradtak feljegyzések arról, hogy Savariát (a mai Szombathely) egy földrengés romba döntötte. További említésre méltó rengések, a teljesség igénye nélkül.

Földrengések Magyarországon Időpont Hely Magnitudó I0 456. szeptember 7. Savaria 6,6 (?) ? 1763. június 28. Komárom 6,3 IX 1783. április 22. 5,2 VII-VIII 1806. szept. 22. 4,6 VI-VII 1810. január 14. Mór 5,4 VIII 1810. május 27. 4,9 VII 1829. július 1. Érmellék 1834. október 15. 1851. július 1. 1868. június 21. Jászberény 1908. május 28. Kecskemét 4,4 1911. július 8. 5,6 1925. január 31. Eger 5,0 1956. január 12. Dunaharaszti 1985. augusztus 15. Berhida Azt, hogy a fr nem ismeretlen jelenség Mo-on, már régóta tudjuk. Már az V. századból, a római időkből maradtak feljegyzések arról, hogy Savariát (a mai Szombathely) egy földrengés romba döntötte. További említésre méltó rengések, a teljesség igénye nélkül.

Földrengések a nagyvilágban TOP földrengések

Tengerrengés (Cunami) Földrengés következtében kialakuló árhullám. A hullámok hossza 400-900 km Sebességük 150-200 km/h 10-20 m magas vízözönárral zúdul a szárazföldre

Földrengések hatása Cunami

Látogatás a Földtani Intézetben (OFGA)

Természetvédelmi tanösvény bejárása

Ajánlott irodalom Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998 Karátson D. (szerk.): Magyarország földje, kitekintéssel a Kárpát-medence egészére, Magyar Könyvklub, Bp. 2002

Ajánlott irodalom Török Ákos: Geológia mérnököknek, Műegyetemi Kiadó Paturi F.R.: A Föld krónikája, Officina Nova, Bp. 1991

További ajánlott irodalom A Föld csodálatos története, Reader’s Digest, 2004. Báldi Tamás : A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó Butzer K.W.: A földfelszín formakincse, Gondolat, Bp. 1986 Douglas Palmer: A történelem előtti világ atlasza, Discovery Channel, Gabo Könyvkiadó, 2000. Gianluca Ranzini: Az Univerzum atlasza, Kossuth kiadó, Bp. 2002 Jantsky Béla (szerk.): Ásványtelepeink földtana, Műszaki Kiadó 1966 John Gribbin (szerk.): A természettudomány rövid története, Gabo, Bp. 2005 Juhász Árpád : Évmilliók emlékei, Gondolat, Bp. 1984 Mészáros Ernő : A Föld rövid története, Vince Kiadó, Bp. 2001 Mészáros Ernő: A környezettudomány alapjai, Akadémiai Kiadó, Bp. 2001 Molnár Béla : A Föld és az élet fejlődése, Tankönyvkiadó Némedi Varga Zoltán : Általános és szerkezeti földtan, Tankönyvkiadó Papp Zoltán: Geotechnika I. Földtan-vízföldtan-mérnökgeológia, Tankönyvkiadó Pálfy J.: Kihaltak és túlélők, Vince Kiadó 2002 Szakáll Sándor : Ásványrendszertan, Miskolci Egyetemi Kiadó 2005 Teremtő erők, pusztító elemek. Reader’s Digest Válogatás, Bp. 1998.

Felhasznált előadásanyagok Kis Károly egyetemi docens és Lenkey László tudományos főmunkatárs (MTA-ELTE Geológiai és Geofizikai Kutatócsoport) előadása az MFPI tanártovábbképzésén Dr. Cserny Tibor egyetemi docens Földtani ismeretek című előadása Természetismeret 6. előadás Készítette: Póta Mária (MFPI és OFI)