Edzés hatására kialakuló Mikrosérülés markerek vizsgálata a haráncsíkolt izomban Heckel Zoltán

Az izomműködés élettana Kreatin kinase (CK) ADP + CP ATP + C

Előzmények Szokatlan edzés hatására izomláz és azt okozó mikrosérülések alakulnak ki az izomban. - Safran és mtsi. 1989 A fájdalom 24-48 óra elteltével tetőzik majd 5-7 nap elteltével megszűnik. - Clarkson és mtsi. Sorozatos terhelésnél a második edzést követően kisebb lesz a mikrosérülés mutatók jelenléte. - Nosaka és Clarkson 1995 Időseknél nagyobb mértékben alakulnak ki mikrosérülések.- Ploutz-Snyder és mtsi. 2001 Az idősek izomzata lassabban regenerálódik. - Ferri és mtsi. 2010

Hipotézisek 1. Az első edzés a térdfeszítőkben mikrosérüléseket okoz, mely indirekt mutatókkal mérhető. 2. Az átmeneti erődeficit ellenére a további edzések mellett gyors regenerálódás, az edzésprogram végére pedig az izommechanikai mutatókban növekedés következik be. 3. A regenerációs folyamatok alatt fokozódik a quadriceps femoris izom elektromos aktivitása.

Vizsgálati személyek A kutatásban tíz fizikailag aktív idős személy (életkor: 64,5±5,5 év, testmagasság: 176,2±8,8 cm, testsúly: 80,3±10 kg), valamint tíz fiatal személyből álló kontroll csoport (életkor: 25,1±4,9 év, testmagasság: 176±9 cm, testsúly: 72,4±17,6 kg) vett részt.

Vizsgálati protokoll 1.n 2.N 3.n 4.n 5.n 6.n 7.n Vér(0h) Mérés 1.Edzés Vér(1w) Mérés 4.Edzés 5.Edzés 6.Edzés 15.n Vér(2w) Mérés

Edzés protokoll Bemelegítést követően 4x15 excentrikus-koncentrikus kontrakciót (térdnyújtást) végeznek maximális erőkifejtéssel 20-80 fokos ízületi szögtartományban Sorozatok közti pihenőidő 2 min. Multicont II. dinamométer

Teszt protokoll (Mechanikai változók) Maximális izometriás erőkifejtés 70 fokos szöghelyzetben Nm

Teszt protokoll Szérum CK (ref. érték: 45-135 IU/L) Nosaka és mtsai (2001) Nosaka & Clarkson (1995, 1996) Brown és mtsai (1997) Muramaya és mtsai (2000) Szubjektív izomfájdalom (0-50mm-es skálán) Mair és mtsai (1995)

Teszt protokoll (EMG) 200 ms

Maximális izometriás forgatónyomaték Eredmények Maximális izometriás forgatónyomaték * * * Az idő faktor szignifikáns hatással volt az MVC változására. (F4,15=20,03 P=0,000) A csoport és az idő interakció nem volt szignifikáns. * Szignifikánsan különbözik az első értéktől (p<0,05) (post hoc analízis ANOVA-t követően)

Eredmények CK koncentráció * * * Az idő faktor szignifikáns hatással volt az CK változására (F4,14=4,34 P=0,017) A csoport és az idő interakció nem volt szignifikáns. * Szignifikánsan különbözik az első értéktől (p<0,05) (post-hoc analízis ANOVA-t követően)

Szubjektív izomfájdalom Eredmények Szubjektív izomfájdalom * * * Az idő faktor szignifikáns hatással volt az izomfájdalom kialakulására (F4,15=15,06 P=0,000) A csoport és az idő interakció nem volt szignifikáns. * Szignifikánsan különbözik az első értéktől (p<0,05) (post-hoc analízis ANOVA-t követően)

Eredmények Edzéskontrakciók alatt kifejtett csúcs nyomatékok átlaga Nem volt szignifikáns eltérés egyik változóban sem.

Eredmények EMG

Következtetések Mindkét csoportnál mikrosérülés alakult ki az edzés hatására, ezt támasztotta alá az MVC csökkenése és a CK emelkedése valamint a fájdalomérzet kialakulása az első edzést követő 24 és 48 órában. Mindkét csoport 1 hét elteltével regenerálódott, viszont adaptáció nem alakult ki a vizsgálat végére. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a két csoport közel azonosan reagált mind a mikrosérülések kialakulása és a regeneráció időbeli lefolyása tekintetében a vizsgálat során. Az EMG mérés eddigi értékelése érdekes és új kérdéseket vet fel, amelyek megválaszolásához az elemzések folytatása szükséges.

Köszönöm a figyelmet!