Oszkó Emese Nemzetgazdasági Minisztérium

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Civil forrásteremtés Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP
Advertisements

Úton a ‚zöld’ Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Széchenyi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Csongrád megye , a területi tervezés aktualitásai 2014
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
közötti uniós programozási időszak tervezése az egészségügy területén dr. Török Krisztina főigazgató.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Dr. Garai Péter helyettes államtitkár Budapest, november 12.
Városrehabilitációs konferencia Mosonyi Balázs – ROP Irányító Hatóság április 29.
területi tervezési és értékelési referens
Információs nap Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Támop /2 Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért.
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
Uniós források fogadása a bérlakásépítéseknél
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program december 10. Polomik Heléna területi tervezési és értékelési referens.
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
dr. Szaló Péter helyettes államtitkár szeptember 24.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály
Dr. Brebán Valéria főigazgató Dombóvár - Roma Fórum.
Foglalkoztatási Programok Osztálya – osztályvezető
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Bikal, október 18. Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Péti Márton NTH Október 28.
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Pécs Telep-programok Tenczer tamás EMMI SZÜTFFÁT.
Az integrált Szociális célú városrehabilitáció fejlesztéspolitiKAI tapasztalatai a közötti programozási időszakban Oszkó Emese Osztályvezető.
A Roma-Net Helyi Támogató Csoport lehetőségei a szociális városrehabilitáció tervezésében és végrehajtásában Mini-konferencia ,
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program
Bükk – Térségi LEADER Egyesület
A Terület- és Település- fejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztési irányai önkormányzatoknak Kovács Zoltán fejlesztési igazgató DDRFÜ Nkft.
Mitől innovatív egy vállalkozás? Pályázati lehetőségek önkormányzatok számára.
KEREPES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban tematikus konferencia
Gazdaságfejlesztési lehetőségek a Területi Operatív Programban ban Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása,
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
Szabályozási Főosztály
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Program és Projektfelügyeleti Főosztály
Program és Projektfelügyeleti Főosztály
„ A megújuló energia helye a Somogy megyei fejlesztési elképzelésekben” Budapest, március 30.
Az állam hozzájárulása az urbanisztikai elképzelések megvalósításához
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Nemzetgazdasági Minisztérium
TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) OLÁH GÁBOR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
Somogy megye Integrált Területi Programjának végrehajtása KAPOSVÁR DECEMBER 11.
LEROMLOTT VÁROSI TERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA TOP Nyíregyháza, január 08. Dr. Frankó Melinda.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A helyi identitás és kohézió erősítése TOP TOP
TOP vas megyei aktualitásai
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-5. 1
ELÉRHETŐ TOP FELHÍVÁSOK
Pályázati lehetőségek as programozási időszakban
SUMP - kérdés Magyarországon
Előadás másolata:

Városfejlesztés a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programban Oszkó Emese Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárság Stratégiai tervezési és értékelési főosztály osztályvezető

Bevezetés: Új szemlélet a 2014-2020 időszakban Városfejlesztés a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programban Bevezetés: Új szemlélet a 2014-2020 időszakban Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban Szociális városrehabilitáció tapasztalatai és új irányai 2014-2020-ban

Fenntartható városfejlesztés közösségi irányai 1301/2013/EU rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (…) (19) A fenntartható városfejlesztés keretén belül támogatni kell a városokat érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívásokra irányuló integrált intézkedéseket, figyelembe véve a város és a vidék közötti kapcsolatok fejlődését. Nemzeti szinten az ERFA-források legalább 5 %-át e célra kell fordítani

Integrált Területi Programok: Városfejlesztés a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programban Előzmények Településfejlesztési Koncepciók és Integrált Településfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata megtörtént az MJV-kben a 2007-2013 időszak zárásaként Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése és felülvizsgálata a kis- és középvárosokban folyamatban (koordináció: Belügyminisztérium) Integrált Területi Programok: Megyei jogú városok → saját területükre Megyei tervezés → megye területére, kivéve MJV

Megyei jogú városok: elkülönített prioritás MJV-k részére Városfejlesztés a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programban Megyei jogú városok: elkülönített prioritás MJV-k részére TOP 6. prioritás: tartalmazza a TOP megyei tükörintézkedéseit Megye többi városa: megye tervezi TOP 2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés TOP 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése (benne: szociális városrehabilitáció) A városfejlesztésre irányuló tevékenységeket ebben az esetben is a többi TOP intézkedés keretében megvalósítandó fejlesztésekkel integráltan szükséges tervezni.

Fenntartható Városfejlesztés a megyei jogú városokban Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városok részére (TOP 6. prioritás) 4 tematikus célhoz való hozzájárulás TC4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása TC6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása TC8:A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása TC9: A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 2 alap finanszírozása: ERFA és ESZA

Intézkedések (TOP 6. prioritás) I. Gazdaságfejlesztés: Üzleti infrastruktúra Helyi gazdaságszervezési funkciójú önkormányzati gazdaságfejlesztési tevékenységek Turizmusfejlesztés A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés II. Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése: bölcsőde, óvoda, családi napközi

Intézkedések (TOP 6. prioritás) II. III. Városfejlesztés Integrált funkcióbővítő városrehabilitáció Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések: belterületi csapadékvíz elvezetés, hulladék Szemléletformáló akciók IV. Közlekedésfejlesztés Fenntartható városi közlekedésfejlesztés: környezetbarát közlekedési módok, kerékpáros települések, P+R, B+R, stb. V. Önkormányzati energetikai fejlesztések

Intézkedések (TOP 6. prioritás) III. VI. Közszolgáltatások fejlesztése Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése VII. Szociális városrehabilitáció (ld. később) VIII. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés IX. Társadalmi kohéziót célzó helyi programok Szociális városrehabilitáció ESZA Helyi identitás és kohézió erősítése

Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban Operatív Programok közötti lehatárolás: TOP: városi jogállású települések EFOP: nem városi jogállású települések Azokban a városrészekben kell elsősorban megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony iskolázottság, az alacsony gazdasági aktivitás, a tartós munkanélküliség magas szintje, az alacsony társadalmi státusz, az erősen leromlott környezet ezt indokolja. 3 típusú akcióterület: Ipari technológiával épült lakótelepek Hagyományos beépítésű, jellemzően városszövetbe ágyazott leszakadással veszélyeztetett területek Városi szövetbe ágyazott vagy a településtesttől elkülönült jellemzően hagyományos építésű leszakadó területek (telepek), ahol a marginalizált közösségek élnek.

Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban A programok Marginalizált közösségeket céloznak Komplex programok keretében és Integrációs céllal valósulnak meg. Az infrastrukturális beavatkozásokat a társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, közösségfejlesztési, antidiszkriminációs és közbiztonsági programok egészítik ki → ESZA finanszírozza

Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban - Tevékenységek Lakófunkciót erősítő tevékenységek: társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonának fejlesztése, szociális bérlakások kialakítása, komfortosítása Közösségi funkciókat szolgáló terek fejlesztése: célzottan az alacsony társadalmi státuszú lakosság felzárkóztatása, beilleszkedésének segítése, készségfejlesztése érdekében Közbiztonsági funkció: közbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek Foglalkoztatást elősegítő funkció: kizárólag az AT-n élő HH lakosság és marginalizált közösségek munka világába visszavezetését szolgáló kisléptékű tevékenységek

ITS → Anti-szegregációs terv, Helyi Esélyegyenlőségi Program Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban – szakmai feltételek ITS → Akcióterület: kizárólag az ITS-ben nevesített akcióterület beavatkozásai támogathatóak ITS → Anti-szegregációs terv, Helyi Esélyegyenlőségi Program Komplex tevékenységek, integrált, szinergikus hatások által segítve a társadalmi kohéziót A projekteknek minden esetben reagálniuk szükséges az akcióterületen beazonosított problémákra A projekteket meg kell, hogy előzze: Igényfelmérés Kihasználtsági terv elkészítése Legalább egy év megelőző „szoft” tevékenység / szociális munka az akcióterületen, hogy felkészüljön a lakosság a változásokra

Mobilitási tervek készítése (leszakadó területek): Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban – szakmai feltételek Kötelező partnerség: Konzorciumi szinten Nem konzorciumi szinten is: ún. támogatói csoportok által Mobilitási tervek készítése (leszakadó területek): Nem legális lakhatással rendelkezők státuszának rendezése Projektben résztvevők bevételeinek és kiadásainak tervezése megoldási lehetőségekkel → hogyan lesz képes a célcsoport a megnövekedett kiadásait fenntarthatóan rendezni? Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása (leszakadó területek) Kiegészítő „szoft” elemek minden esetben: Közösségfejlesztő programok a helyi közösség kohéziójáért Nagyaranyú alacsony státuszú népesség esetén jelenléten alapuló szociális munka

Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban – „szoft” elemek közösségfejlesztést célzó programok az érintett lakosság bevonását, a beilleszkedést segítő programok, akciók az akcióterület lakosságának társadalmi integrációját segítő programok a tervezett fejlesztéseket elfogadtató programok mediációs és antidiszkriminációs programok munkaerő piaci beilleszkedést segítő tevékenységek (kivéve képzési, oktatási programok) családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése, bővítése a helyszínen, valamint a kötelező önkormányzati feladatellátáson túli szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása egészségügyi programok (beleértve a prevenciós, mentálhigiénés programokat) hozzáférés biztosítása a preventív jellegű szolgáltatásokhoz folyamatos (settlement típusú) szociális munka a gyerekek iskolai felzárkózását segítő kiegészítő oktatási és készségfejlesztési programok pénzügyi, családszervezési és életvezetési tanácsadások egyéni fejlesztési terv készítése, megvalósítása és folyamatos felülvizsgálata

Tapasztalatok a 2007-2013 időszak fényében Jellemzően a társadalmi/szociális célrendszer helyett presztízsjellegű közterület-fejlesztések voltak hangsúlyosabbak a benyújtott projektekben. A „szoft” tevékenységekhez rendelt források aránya alacsony volt a célrendszerhez mérten, azonban sok kedvezményezett számára így is kihívást jelentett a kötelező „szoft” keretek megfelelő tartalommal való feltöltése. Megfelelő partnerség hiánya, a társadalmi elfogadtatásért nem elegendő a „szoft” tevékenységeket a megvalósításkor elkezdeni. Nem kísérte folyamatos szociális munka a megvalósítást.

A szociális városrehabilitáció feltételrendszerének szemléletbeli változásai A projektfejlesztés során, legalább 1 évvel a projektindítást megelőzően a „szoft” típusú tevékenységek elindítása/biztosítása szükséges. Elsősorban a lakófunkció fejlesztését és a „szoft” tevékenységeket szükséges támogatni → ezek a tevékenységek biztosítják a célcsoport valódi felzárkóztatását, az életszínvonal emelkedése ezek által tetten érhető Közterület-fejlesztés kizárólag kiegészítő jelleggel valósulhat meg a projektekben, amennyiben megfelelőek a felzárkóztatásra, integrációra vonatkozó intézkedések A célcsoport fejlesztését, bevonását folyamatosan biztosítani szükséges Szociális munka folyamatos biztosítása szükséges

A költöztetés/mozgatás lépcsőzetesen is megvalósulhat A szociális városrehabilitáció feltételrendszerének szemléletbeli változásai Nem valósíthatóak meg olyan beruházások, amelyek nem a célcsoport befogadását, esélyteremtését szolgálják (pl. olyan intézmények fejlesztése, ahonnan kiszorul a célcsoport) Elfogadható azon telepek szűkítése, ahol hosszú távon nem biztosíthatóak a felzárkózáshoz szükséges körülmények Ebben az esetben a célcsoportot minden esetben integrált környezetbe szükséges költöztetni A költöztetés/mozgatás lépcsőzetesen is megvalósulhat Új zárványok létrehozása továbbra sem támogatható [Előzmény: Pilot projektek a Dél-dunántúli régióban]

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!