KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK VÁRHATÓ POZÍCIÓK, KILÁTÁSOK A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK KEZDETÉN 2014. SZEPTEMBER

Tartalom A 2014. év első nyolc hónapja gazdasági folyamatainak főbb jellemzői: a költségvetési folyamatok alakulása 2014-ben, az államadósság-szabály és a hiánycél betarthatósága 2014-ben. A 2015. évi költségvetés megvalósításának gazdasági környezete: a fő jellemzőkre vonatkozó prognózisok és teljesülésük hosszabb távon várható tendenciák.

Tartalom A 2014. év első nyolc hónapja gazdasági folyamatainak főbb jellemzői: a költségvetési folyamatok alakulása 2014-ben, az államadósság-szabály és a hiánycél betarthatósága 2014-ben. A 2015. évi költségvetés megvalósításának gazdasági környezete: a fő jellemzőkre vonatkozó prognózisok és teljesülésük hosszabb távon várható tendenciák.

A növekedés 2013 tavaszától gyorsul, a 2014 első félévi adatok alapján az idei növekedés túlszárnyalhatja az előzetes várakozásokat GDP növekedés (év/év, %) és hozzájárulás a GDP változásához (%-pont) 2014 I. félév 3,7% 2,3% Kormány 2014-es növekedési várakozása a Konvergencia Programban Forrás: KSH, KT Titkárság

Az exportdinamika gyorsulhat A 2014 kora nyári külhoni előrejelzések szerint a kelet-közép európai térségben javuló makrogazdasági környezet lesz az idei és a jövő évben a jellemző. Azóta a várakozásoknál jobb honi eredményekről és ugyanakkor az európai konjunktúra lassulásáról érkeznek hírek A növekedés erősödhet Az exportdinamika gyorsulhat 2013 2014 2015 Németország 0,4 1,8 2,0 Ausztria 1,6 Szlovénia -1,1 0,8 1,4 Szlovákia 0,9 2,2 3,1 Bulgária 1,7 Csehország -0,9 2,4 Horvátország -1,0 -0,6 0,7 Magyarország 1,1 2,3-3,1 2,1-2,5 Lengyelország 3,2 3,4 Románia 3,5 2,5 2,6 2013 2014 2015 Németország 0,8 5,0 5,6 Ausztria 2,8 4,4 5,9 Szlovénia 2,9 3,9 5,4 Szlovákia 4,5 6,4 Bulgária 8,9 4,9 6,5 Csehország 0,2 6,2 Horvátország -1,8 2,6 3,7 Magyarország 5,3 5,7 6,1 Lengyelország 4,6 6,0 Románia 13,5 Az infláció csökkenhet Ám a munkanélküliség magasan ragadhat 2013 2014 2015 Németország 1,6 1,1 1,4 Ausztria 2,1 1,7 Szlovénia 1,9 0,7 1,2 Szlovákia 1,5 0,4 Bulgária -0,8 Csehország 0,8 1,8 Horvátország 2,3 Magyarország 1,0 2,8 Lengyelország Románia 3,2 2,5 3,3 2013 2014 2015 Németország 5,3 5,1 Ausztria 4,9 4,8 4,7 Szlovénia 10,1 9,8 Szlovákia 14,2 13,6 12,9 Bulgária 13,0 12,8 12,5 Csehország 7,0 6,7 6,6 Horvátország 17,2 18,0 Magyarország 10,2 9,0 8,9 Lengyelország 10,3 9,9 9,5 Románia 7,3 7,2 7,1 Forrás: Az Európai Bizottság 2014 tavaszi (május) makrogazdasági előrejelzése; éves változás, %; a munkanélküliségre (%)

A 2014. évi költségvetés időarányos teljesülése (milliárd forint, %) Tervezett (Mrd Ft) I. félévi teljesítés (%) I-VII. havi teljesítés (Mrd Ft) I-VII. havi teljesítés (%) Központi alrendszer bevételei 15 983,7 48,5 9 204,0 57,6 Ebből: Gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, különadók stb.) 1 351,7 42,7 640,5 47,4 Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA stb.) 4 316,7 46,2 2 351,9 54,5 Lakosság befizetései (SZJA stb.) 1 700,0 50,7 1 022,2 60,1 Központi költségvetési szervek bevételei 2 903,6 46,4 1 650,9 56,9 Kamatbevételek 91,6 136,7 185,6 202,5 TB alapok bevételei (szoc. h. jár., kgv. tám. stb.) 4 848,8 51,8 2 947,5 60,8 Elkülönített alapok bevételei 437,6 52,8 270,0 61,7 Központi alrendszer kiadásai 16 968,3 50,5 10 055,7 59,3 Központi költségvetési szervek kiadásai 6 421,2 52,0 3 977,1 61,9 Helyi önkormányzatok támogatása 779,2 53,3 468,1 Kamatkiadások 1 165,0 58,4 765,6 65,7 TB alapok kiadásai 49,4 2 813,2 58,0 Elkülönített alapok kiadásai 460,9 41,8 224,4 48,7 Forrás: NGM, KT Titkárság

A költségvetés makro-pályájában figyelembe vetthez képest nagyobb mértékében van növekedésben az egyszeri tényezőknek szerepe, ami a következő évek növekedési kilátásainak megítélésében óvatosságra int Hozzájárulás a 2014 első félévi 3,7%-os növekedéshez Faktor Hozzájárulás a GDP-hez Q1-ben Előretekintve Az építőipar év/év 23%-ot emelkedett, főként a kormányzati kereslet hatására 0,5%-pont (teljes építőipar) Az uniós finanszírozású állami beruházás kevéssé bővülhet tovább, a hazai finanszírozású állami építések viszont emelkedhetnek; a magánszektor beruházási aktivitása várhatóan továbbra is gyenge lesz A feldolgozóipar 11,1%-kal nőtt év/év alapon, elsősorban az autóipari beruházások beinduló termelésének köszönhetően 1,9%-pont (teljes feldolgozóipar) 2014 végén, 2015 elején kikerül a bázisból ez a kedvező hatás, a feldolgozóipar növekedése valószínűleg lelassul A téli közmunkaprogram hatására az első negyedévben 3,5%-kal emelkedett a közösségi fogyasztás 0,7%-pont (teljes kormányzati fogyasztás) 2014 végén, 2015 elején kikerül a bázisból ez a kedvező hatás, az állami fogyasztás növekedése valószínűleg lelassul Forrás: KT Titkárság

A foglalkoztatottság bővülése bizakodásra ad okot Munkaügyi adatok (LFS, szezonálisan igazított, ezer fő) Az eredmény még akkor is kedvező, ha nem zárható ki bizonyos mintavételi torzítás Forrás: KSH, KT Titkárság

Az infláció alacsony, értéke alulmúlja a legfrissebb előrejelzéseket is. Ez a kiváló fejlemény a költségvetési bevételekre nézve azonban negatív kockázat. Különböző inflációs mutatók (év/év, %) Kormány 2014-es inflációs várakozása a Konvergencia Programban 0,8% Forrás: KSH, KT Titkárság

A költségvetési bevételek jól teljesülnek, amiben valószínűleg szerepe van az on-line pénztárgépek bekötését követő fehéredésnek és az erőteljesebb ellenőrzésnek A fogyasztási adó (pl. ÁFA, jövedéki adó) bevételek (4 né. gördülő, milliárd forintban) Forrás: KSH, Konvergencia Program 2014. április, KT Titkárság

A költségvetés finanszírozása szempontjából kedvező fejlemény, hogy a felárak és a hozamok sokat estek A CDS-felár alakulása (bázispont) A 10 éves államkötvény hozama (%) Forrás: ÁKK, Reuters

A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését A CEE térség átlagos CDS- felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont) Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják

Tartalom A 2014. év első nyolc hónapja gazdasági folyamatainak főbb jellemzői: a költségvetési folyamatok alakulása 2014-ben, az államadósság-szabály és a hiánycél betarthatósága 2014-ben. A 2015. évi költségvetés megvalósításának gazdasági környezete: a fő jellemzőkre vonatkozó prognózisok és teljesülésük hosszabb távon várható tendenciák.

A növekedési képesség erősítésének kulcsszerepe van, mert a jelenlegi piaci várakozások szerint az elkövetkező években a magyarországi növekedés elmaradhat a régiós átlagtól. A GDP növekedése a KKE országokban (év/év, %) Piaci előrejelzés a jelenlegi feltételekkel, a növekedési képesség erősödése nélkül A kormány várakozása szerint a gazdasági növekedés egy évtized után először érheti el 2014-ben a többi régiós ország átlagát. Forrás: Focus Economics elemzői konszenzus, KKE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária

Determináció az államadósság, államadósság a GDP %-ában Rendszerváltási sokk Költségvetési kiigazítás és felzárkózás Fiskális lazítás majd sikertelen korrekciós kísérlet A pénzügyi válság hatá-sainak ered-ménytelen kezelése Fiskális stabilizáció Forrás: Eurostat, ÁKK, * Konvergencia Program

A konszolidált államadósság a GDP százalékában - az ENSZ régiós besorolása alapján - az EU országaiban 2000-2015 Forrás: EUROSTAT, Konvergencia Programok, Európai Bizottság * előrejelzés

Az államadósság pályája a következő néhány évben várhatóan stagnál, a belátható távlatban azonban az atomerőmű beruházás befejezéséhez közeledve erőteljesen csökkenhet Államadósság a GDP arányában (%) Feltételezések GDP*: 2014: 2,6% 2015-17: 2,2% 2018-: 2,3% EUR/HUF árfolyam: 308 Forint adósság aránya hosszú távon: 2/3 Forint reálkamat hosszú távon: 2,8% Deviza reálkamat: hosszú távon: 2,2% Elsődleges egyenleg: +1,5% A Tanács a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvény tervezetéhez fűzött Véleményének 7. pontjában már felhívta a figyelmet, hogy „indokoltnak látja a Stabilitási törvény 2015-ben hatályba lépő előírásaiból következő feszültségek megvizsgálását annak érdekében, hogy a szabály teljesüléséhez szükségesnek látszó – a gazdasági növekedés ellen ható – erőteljes költségvetési kiigazítás elkerülhetővé váljon”. Ugyanis a Stabilitási törvény államadósság csökkentésének ütemére vonatkozó rendelkezése szerint 2015-től kezdődően (első ízben a 2016. év költségvetésére vonatkozóan) a központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetés egyenlegét oly módon kell meghatározni, hogy annak alapján az államadósság megelőző évhez viszonyított növekedése ne haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció, valamint a bruttó hazai termék volumen növekedési üteme felének a különbségét. Ez a jelenlegi újrainduló gazdasági növekedés és alacsony infláció mellett jelentős költségvetési kiigazítást tesz szükségessé, ami érzékenyen érintené a válságból kilábaló magyar gazdaságot. A 2013-as és a 2014-es makrogazdasági folyamatok (növekedés, infláció) és az erre épülő kilátások alapján úgy látja a KT, hogy indokolt a Kormány figyelmét ismét felhívni ennek a helyzetnek az értékelésére. Forrás: KT Titkárság, *Focus Economics elemzői konszenzus, az alternatív pályákban a növekedésen kívül minden paraméter változatlan

Az elmúlt néhány évben az állam tulajdonosi részesedése a GDP 3,6%-ával gyarapodott Tulajdonosi részesedések kumulált változása* a GDP arányában (%) +3,6 Forrás: MNB Pénzügyi Számlák, KT Titkárság, *kumulált tranzakciók 1996 első negyedévétől a befektetési jegyek nélkül a 4 negyedéves gördülő %-ában

Üzleti értékelés: a bruttó államadósság és a likvid pénzügyi eszközökkel nettósított államadósság várható GDP arányos alakulása 2015 végéig Forrás: MNB, banki elemzők, KT Titkárság

Felszabaduló forrás a gazdaság-fejlesztésre Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. Felszabaduló forrás a gazdaság-fejlesztésre A növekedési képesség erősítése A beruházási ráta emelése, a hitelezési aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozó-képességének fejlesztése. Fenntartható GDP-arányos államadósság-csökkentés A K+F tevékenység további erősítése. A GDP fenntartható növekedése További befektetés a humán tőkébe, képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása. Stabil, forrásaiban javuló költségvetés A versenyképesség javítása az üzleti bizalom további erősítésével, a szabályozás kiszámíthatóságának növelésével Forrás: KT Titkárság

Van mit tennünk: strukturális probléma I, hogy a beruházási ráta – bár az állami beruházásoknak köszönhetően javul – nálunk a legalacsonyabb a régióban A beruházások* a GDP-arányában (%) Forrás: KT Titkárság, Eurostat; *szezonálisan igazított negyedéves adatok, KKE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária

Strukturális probléma, Magyarországon változatlanul magas az államháztartás összes kiadása, különösen régiós összevetésben A konszolidált államháztartás kiadási főösszege (a GDP %-ában) Forrás: EUROSTAT

A WEF megítélése szerint a magyar versenyképesség tizenkét oszlopa 2008-2014, szembetűnő, hogy az ún. „hard” mutatókban egyértelmű javulás, a kérdőíves felmérésekre épülő ún. „soft” mutatókban stagnálás és romlás – szubjektivitás és késleltetés a megítélésben Forrás: World Economic Forum

IMD összevont versenyképességi rangszám, 2008-2014 Magyarország 2008-tól lemaradt a visegrádi országcsoporttól, utóbbi évben szerény felzárkózás, Magyarország helyzete a mediterrán országokhoz hasonló, mögött olyan országok vannak, mint Brazília, Szlovénia, Dél Afrika, Görögország, Románia, Bulgária, stb. 2017. április 7.

IMD Kormányzati hatékonyság, 2000-2013 2014 A kormányzás átalakításának időszaka, Az első év, amikor az új szerkezet kifejtheti hatásait és a 2015-ös adatokban jelenhet ez meg Az adatfelvételek átfutási ideje torzítja az adott évre megjelenő adatokat, mintegy másfél évnyi a késleltetés!! A Közép-kelet és a Dél-európai országok gyenge versenyképességében tükröződnek a társadalmi teljesítmények és a válságkezelésben a kormányzati hatékonyság is. Meghatározó szerepe lehet azonban 2014-től az igazgatási rendszerek működésében bekövetkezett változásoknak, kérdés, a tett intézkedések hatása miben, mikor és hol fordulhat „termőre”! 2017. április 7.

A középtávú kormányzati előrejelzés szerint az elkövetkező években gyorsul a növekedés A Kormány makrogazdasági alappályája (%: éves változás %-ban, *: a GDP %-ában) Kérdéses és bizonytalan ennek mértéke. Ahhoz, hogy az államadósság szabály – a az államháztartás jelenlegi szerkezetét feltételezve – teljesüljön, 3 % körüli növekedésre volna szükség, a lényegi elmozduláshoz ennél többre. * Forrás: NGM, Konvergencia Program 2014

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!