A települések és a városodás folyamata FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2017.04.07.

A falu az emberiség legősibb és legelterjedtebb településformája Az emberi kultúra legmaradandóbb látható elemei a települések. A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén – a neolit korban – jöttek létre, és az ipari forradalomig a világnépesség nagyobbik része falvakban élt. Elsősorban mezőgazdasági funkciójuk volt, de mára ez megváltozott  ipari-, szolgáltató-, üdülőfalvak stb.

A falusi települések típusai A falusi településeket méretük és népességszámuk alapján osztályozhatjuk: Magányos szórványtelepülések: 1-10 fő közötti lélekszám. Tanya, farm, major. Tanyabokrok: 10-100 fő közötti lélekszám. A Nyírségre jellemző. Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági szerep mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be.

Tanyatípusok alaprajz szerint:

Zárt, csoportos falusi települések: Törpefalvak: 100-500 fő. Közép- és Ny-Európa. Kisfalvak: 500-2 000 fő. Közép- és Ny-Európa. Nagyfalvak: 2 000-10 000 fő. Kelet- és Dél-Európa, Afrika, Latin-Amerika. Óriásfalvak: 10 000-40 000 fő. Kelet-Ázsia.

Falutípusok alaprajz szerint:

A város időben és térben Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt. Elsősorban a XX. század eleje óta. Ma a világnépesség 46%-a városokban él.

Városodás és városiasodás Városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. (Belgium, Kuvait 97%) Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, a dezurbanizáció, az "ellenvárosodás". Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

A városalapításban szerepet játszó természeti és társadalmi tényezők (Tankönyv 248. oldal 193. ábra)

A városodás dinamikája: taszítás és vonzás A városodást két irányból fellépő gazdasági és társadalmi erő fokozta. A falusi térségekben megjelenő „taszítóerők”: földhiány gépesítés  csökkenő munkaerőigény a fejletlen társadalmakban élelmiszerhiány, társadalmi konfliktusok, háborúk, stb.

2. A városokban felerősödő „vonzóerők”: ipar munkaerőigénye, magasabb jövedelem, városi életmód, Az urbanizáció hulláma az Egyenlítő felé vonul. A városodási folyamat az északi és déli szélesség 30o között a legintenzívebb, ezzel szemben a mérsékelt övben csillapodik.

Az urbanizáció következményei Népesség tömeges városba özönlése.  Többmilliós városok kialakulása. A túlnépesedett városokból megkezdődik a lakosság kiáramlása.  Elővárosodás folyamata (agglomeráció). Pl. USA A sűrűbben elhelyezkedő nagyvárosok elővárosaik révén összenőnek.  Városhalmazok (megapoliszok) alakulnak ki.

Megapoliszok USA atlanti partján a Boston – Washington Megapolisz. Atlasz: 92. old. USA atlanti partján a Boston – Washington Megapolisz. (700 km hosszú és 80 millió lakos)

Városszerkezet Városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:

Városszerkezet: belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák

belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal

külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak

külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

Városok típusai funkciók alapján világváros (metropolisz): pl.: New York, Párizs, London, Tokió. országos jelentőségű város: pl.: San Francisco, München. kereskedelmi és közlekedési központ: pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille. ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.

Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: a) bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. b) alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.