Kis magyar könyvtártörténet 8/31/2009 Könyvtártörténet

A könyvtártörténet tárgya: A könyvtártörténeti vizsgálódások szintjei: - egyetemes: teljes fejlődési vonal - nemzeti vagy országos - helyi vagy lokális A könyvtártörténet tárgya: 1. Egy-egy könyvtár történetének feldolgozása (intézménytörténet) egy-egy nemzet, közösség életében különleges jelentőséggel bír 2. Egy-egy közösség, ország vagy a világ együttműködése: a könyvtári kultúra egészét vizsgálja, a könyvtári szakma egészét 3. A könyvtárakat, a könyvtárakban őrzött dokumentumok történetét is kutatja (sajtótörténet, írástörténet, médiatörténet is a része) Tágabban: kommunikáció fejlődésének egész folyamatát követi, ezen belül a könyvtárak fejlődését. 8/31/2009 Könyvtártörténet

8/31/2009 Könyvtártörténet

8/31/2009 Könyvtártörténet

Magyarországi könyvkultúra: Művelődéstörténet: Kézzel írott könyvek (agyagtáblák, bambuszkötegek, selyem-, papirusz- és pergamentekercsek, pergamen- és papírkódexek) Nyomtatott könyvek (1440 – Gutenberg: Biblia; 1472– első magyar nyomda: Hess András, Buda) Magyarországi könyvkultúra: Honfoglaló magyarság: írás ismerete (könyv Ø) rovásírás, törzsi élet, íb. ügyintézés Ø Keresztény térítés megindulása (11. sz.): könyvkultúra kezdete (Géza és István uralkodása)  Biblia megismertetéséhez írásbeli kultúra (latin nyelven)  térítő papsággal megjelennek a könyvek, könyvmásoló műhelyek (scriptorium), könyveket őrző könyvtárak (armarium), könyvírást, -olvasást, papképzést szolgáló iskolák Egyházi (káptalani, kolostori) gyűjtemények: első magyar iskola Szent Márton hegyén Pannonhalma (1001) (mai klasszicista épület: 1827) 8/31/2009 Könyvtártörténet

Szerzetesi élet előírása: Szent Benedek Regulája szerint – közösségi felolvasás, egyéni felolvasás (kezdetben külföldről hozott könyvekből, majd honi kolostori másolóműhelyekből) Mesélő könyvtárak 107. o., Könyv és könyvtár… 63. o. Legrégibb bencés apátsági könyvtár (1093 – vagyonleltár: 80 könyv) hiteles hely – oklevelek kiállítása Tihanyi alapítólevél – 1055: I. Endre kiváltságlevele (legrégibb hiteles nyelvemlékünk) 2. 11-12. sz.: kevés forrásadat, ok: tatárjárás, belső háborúk könyvjegyzékek (nem katalógusok, a ködex nevét v. számát tüntetik fel, de nem az összes benne lévő művet (első: 1093 - Pannonhalma) Kódexek: liturgikus könyvek szerkönyvek, prédikációgyűjtemények, Biblia, szerzetesi élet könyvei, orvosi könyvek, rendi szabályok 1182: ciszterci szerzetesrend telepítése Zirc (Bakony) Monostort és templomot emeltetett számukra III. Béla a ciszteci élet központja 19. sz-tól a magyar műveltség egyik központja: irodalmi, bölcseleti, teológiai, történelmi, természettudományi könyvek 8/31/2009 Könyvtártörténet

Világi társadalom – 12. sz. vége, III Világi társadalom – 12. sz. vége, III. Béla: királyi kancellária feladata: oklevelek kiállítása: királyi kancellária  jogi írásbeliség Világi célú könyvek: krónikák (Anonymus-kódex, Kézai, Képes) 13. sz.: lovagregények készítői is papok (felolvassák) 12. sz. közepe: egyetemek könyvszükségletét biztosító világi másolóműhelyek Európában Magyarország: Pécs, Pozsony, Óbuda (rövid életű, kis létszámú)igény Ø Külföldi egyetemeken végzettek: királyi kancellária – adminisztrációban kamatoztatták ismereteiket első szerény könyvgyűjtemények tulajdonosai 8/31/2009 Könyvtártörténet

11-13. sz.: a kolostorok a hordozói a könyvtári kultúrának székesegyházi, káptalani főpapi  könyvek királyi családi Királyi könyvtár létrejötte: Anjou Károly Róbert idején (14. sz.) Európa: 14-15. sz. – reneszánsz törekvése: nyilvánosságvilági könyvtárak, közkönyvtárak gondolata (első nyilvános könyvtár: Niccolo Niccoli firenzei gyűjteménye) ma Laurenziana Nálunk: egy évszázados eltolódás egyházi jelleg dominanciája! káptalani könyvtárak: egyházjogi munkák, jogi tevékenység plébániai könyvtárak: pásztori tevékenységhez sz. sz. könyvek püspökségi könyvtáraktörök pusztításFelvidékre menekítés 8/31/2009 Könyvtártörténet

Reneszánsz (15.sz.): főpapi könyvtárak (Janus Pannonius, Vitéz János) - kezdetben Mátyás hű emberei 1472: összeesküvés leleplezése, száműzés, könyvgyűjteményük a kir. kvtárba! Csúcsteljesítmény: Mátyás király könyvtára – Bibliotheca Corviniana – egyes darabjai a korvinák Gyűjteménye: kézzel írott kódexek, leveles kézirat, néhány nyomtatott könyv 2000-2500 kötet (3-4 mű/kötet) (Vatikán – 3000!, de korszerűbb) Díszítés: pompázatos: kötés – firenzei könyvkötő mesterek, gazdag díszítés (arany, bársony, selyem, bőr) Tematika, gyűjtőkör: görög-latin kettősség! klasszikus ókor szerzői kortárs humanista szerzők művei teljességgel! középkori irodalom válogatott darabjai legkiválóbbak! egyetemes jellegű, de egyre több nemzeti nyelvű mű! Elhelyezés: pultkönyvtár – 2 v. több pultsor, ezeken kódexek fektetve, előtte állványok sok helyen: láncos könyv (könyvszeretet? folio méret, hely biztosítása?) Kezelője: tudós könyvtáros eszménye – neves humanisták: Galeotto Marzio, Taddeo Ugoleto Mátyás halála után pusztulás (II. Ulászló, török megszállás, Szulejmán), 200-220 maradt fenn, 53 hazánkban Digitalizálásuk: Bibliotheca Corviniana Digitalis 8/31/2009 Könyvtártörténet

Az európai könyvtárak fejlődése a 16-18. sz.-ban: Forr. változás az információ rögzítésében: könyvnyomtatás→könyvek számának tetemes növekedése Reformáció: fontos ideológiai fegyver a könyv, a küzdelem eszköze protestantizmus: iskolai oktatás, iskolák mellett iskolai könyvtárak építése A jezsuiták is átveszik a módszert Jellegük: enciklopédikusság, melyet áttör a szakkönyvtárak létrejötte Állományuk: Könyv Kéziratok, ritkaságok, érmék, képzőművészeti alkotások, természettudományos tárgyak Könyvtár = múzeumi+könyvtári gyűjtemény a 20. századig! tudományosság műhelyei szórakozás mint könyvtári funkció megjelenése a korszak végén 8/31/2009 Könyvtártörténet

Új könyvtártípusok létrejötte: Városi könyvtárak (több fajta: ált. tud., közig.-hatósági, nyilvános) Iskolai könyvtárak: bentlakásos intézmények (többszintű iskolák) könyvtárai, az ún. kollégiumi könyvtárak Egyetemi gyűjtemények - Oxford: BodleyBodleiana teremkönyvtár angliai változata: a pultkönyvtár egyenes folytatása, falakra merőlegesen felállított polcokfülkék kialakításavégén pult, ahol olvasni lehet Egyházi könyvtárak: kolostori könyvtárak újjászerveződése+főpapi könyvtárak a fejlődés élvonalában teremkönyvtár olasz változata: barokk könyvtárak ezen változata terjed el (Milano: Ambrosiana) terem körbeállványozása, nagyság szerinti elhelyezés Magánkönyvtárak: tudósok, papok, főnemesi, köznemesi gyűjtemények Udvari könyvtárak (királyi, fejedelmi, hercegi): kormányzati feladatok, egyetemek segítése, reprezentáció - első köteles példányok! (I. Ferenc) XIV. Lajos kvtára nemzeti kvtár (1792) Bibliotheque Nationale 8/31/2009 Könyvtártörténet

Szakkönyvtárak: 1735 - Hamburg kereskedőkönyvtár, hajózási könyvek, helyi vonatkozású könyvek első helyismereti gyűjtemény! Ún. nyilvános könyvtárak: bizonyos rétegek számára pénzért könyvkölcsönzés, egyesületi könyvtárak, olvasótermek, első mozgókönyvtárak (50 kötetes könyvtárak a falvakba szekéren) 1905 Nemzeti könyvtár: udvari vagy magánkönyvtárak az alapja - 1753: Sloan (a király orvosa) magángyűjteménye  British Museum (múzeum+könyvtár)  innen vált ki a British Library (része a régi királyi könyvtár is) - Párizs: Bibliotheque Nationale 8/31/2009 Könyvtártörténet

Református: Kollégiumi könyvtárak 16-18. sz.: Az ország három részre szakadása török fennhatóság: könyvtári kultúra megszűnik királyi Magyarország: lépést tart Európával A reformáció - ellenreformáció egymás elleni harca során jöttek létre a protestánsoknál és a katolikusoknál Mély, szigorú vallási világnézeti szellem hatotta át tananyagát a felekezeti hovatartozástól függően A humanista ismeretanyagot vallási tanításokat, filozófiai műveltséganyagot segítették, reneszánsz szellem továbbélése Református: Gyarapodás: adományok, külföldi ösztöndíjas diákok ajándéka, hagyatékok révén Mesélő könyvtárak 119. o. Debreceni Református Kollégium Könyvtára (1551), Sárospatak (1531) (Rákócziak) Gyulafehérvár (Bethlen Gábor alapító jól felszerelt könyvtári adománya) 8/31/2009 Könyvtártörténet

Debrecenben pl. Maróthi György (1715-1744) Funkciójuk: kezdetben iskolai könyvtárak, diákok munkájának segítése  később: átfogóbb tájékoztatás, tudományos kutatás céljából enciklopédikus teljességre törekvő tudományos könyvtárak Debrecenben pl. Maróthi György (1715-1744) Sárospatakon pedig Szombathy János (1749-1823) professzor kezdeményezésére a 18. században, 1783-tól indult meg az a könyvtárfejlesztő tevékenység, amelynek eredményeként a gyűjtemények enciklopédikus teljességre törekvő tudományos könyvtárakká váltak. (Fülöp Géza) A református kollégiumi könyvtárak nagyértékű régi állományukkal napjainkban a történeti, művelődéstörténeti kutatás fontos bázisai. A tárolás helye: református teremkönyvtár - kezelés, tárolás, használat egy térben 8/31/2009 Könyvtártörténet

Katolikus: Nagyszombat 1561 jezsuita rend alapítása - kollégium könyvtárral 1635: Pázmány Péter egyetemet alapított itt ennek könyvtára lesz – a későbbi Egyetemi Könyvtár alapja (1500 könyv) katolikus-humanista szellemű oktatás ügyét szolgálta kollégium  középiskolai  egyetemi oktatás segítése Gyarapodás: a jezsuita rend rendszeres évi jövedelmet rendel el A jezsuiták mindig nagyon nagy hangsúlyt fektettek, hogy megfelelő könyvekkel rendelkezzenek. A Ratio studiorum 1586. évi kiadása hangsúlyozta, hogy „a jezsuiták könyvek nélkül, olyanok, mint a fegyvertelen katonák”. 1770 körül: 15000 kötet egyházpolitikai intézmény  Mária Terézia: jezsuita rend feloszlatása  állami politikai célkitűzések magvalósítására alkalmas gyűjtemény (1773) 1777: Budára költözik, a várban nyílik meg 8/31/2009 Könyvtártörténet

Főpapi, főúri könyvtárak a 18. században: Török hódoltság utáni újjáépítéskatolikus egyház térhódítását szimbolizáló barokk épületek, századfordulótól: klasszicista főpapi rezidenciák, melyeknek része a klasszicista könyvtárterem Főpapi teremkönyvtár állománya: - enciklopédikus jellegű - összes ismeretterület, főképp teológia, filozófiai, történeti munkák, ókori klasszikusok, természettudományok, könyvritkaságok - 18. század vége: francia és európai felvilágosodás művei - hazai felvilágosodás: egyre több magyar nyelvű könyv (hungarica) Bécs ellenes nemzeti ellenállás programja Legjelentősebb papi könyvtárak: 1. Pécs: Klimó György pécsi püspök egyetemet kívánt alapítani, az itt folyó tudományos munka támogatására gyűjtött könyvtárat terve nem valósult meg, 8/31/2009 Könyvtártörténet

A Klimó-könyvtár ma a pécsi egyetemi könyvtár különgyűjteménye de: 1774: 15000 kötetes gyűjteményét nyilvánossá tette, ezzel létrehozta Magyarország első nyilvános könyvtárát A Klimó-könyvtár ma a pécsi egyetemi könyvtár különgyűjteménye 2. Eger: Eszterházy Károly gróf egri püspök Mesélő könyvtárak 31. o. ugyancsak egyetem alapítását tervezte gyűjteményét az egyetem könyvtárának szánta királyi jóváhagyást nem kapott 1793: a 16000 kötetes állományt az egri Líceum díszes barokk könyvtártermében tette nyilvánossá 3. Gyulafehérvár : Batthyány Ignác gróf erdélyi püspök Batthyaneum: erdélyi történelemkutató társaság támogatására 4. Nagyvárad: Patachich Ádám nagyváradi püspök, kalocsai érsek 8/31/2009 Könyvtártörténet

18. századi újjáépítés: főúri, nemesi kastélyok, kúriák, városi paloták részük a díszes könyvtárterem tulajdonosaik művelt, nemzeti érzésű nemesek, (külföldön tanultakráébredtek a műveltség fontosságára  gazdag enciklopédikus könyvtárak létrehozása állományuk: korabeli külföldi és hazai könyvtermés, modern nemzeti és magyar nyelvű irodalom gazdagon képviselve közreadták a gyűjtemények katalógusait, később közkönyvtárrá alakultak. Fontos tudományos, művelődési funkció! Kiemelkedett: 1. Pécel: Ráday-könyvtár (Ráday Pál és Gedeon) (12000 kötet) ma: Pesten a Dunamelléki Ref. Egyh. Könyvtára 8/31/2009 Könyvtártörténet

4. Teleki József 30000-es gyűjteménye MTA Könyvtára alapja 2. Nagycenk (magyar kvtára), Sopron (külföldi kvtára): Széchényi Ferenc (17000 kötet) - könyv-, kézirat-, térkép-, metszet-, éremgyűjtemény magyar nemzeti könyvtár (OSZK) alapja 3. Marosvásárhely: Teleki Téka (40000 kötet) Teleki Sámuel adta át saját kvtárát a nyilvánosságnak 4. Teleki József 30000-es gyűjteménye MTA Könyvtára alapja 8/31/2009 Könyvtártörténet

A felvilágosodás olvasóközönsége: felvilágosult írók, radikális gondolkodású nemesi, polgári réteg (önművelésük érdekében olvasókörökbe, klubokba tömörülnek, titokban olvassák a francia forradalom lapját, világpolitikai tájékozottság, bizalmas politikai jelleg, titkos egyesülések! Könyvkereskedők kölcsönkönyvtárai, olvasószobái: minden réteg számára nyitva - csekély kölcsönzési díj ellenében kölcsönöznek német nyelvű állományukból A felvilágosodás idején e nemzeti irodalom támogatására olvasókabinetek Győrben, Pesten (nagy hatás1799: betiltás a Martinovics-mozgalom elfojtását követően iskolai irodalmi társaságok: fiatal olvasók nevelésében kiemelkedő szerep: magyar művek felolvasása, megvitatása, később közülük kerül ki számos későbbi kiváló író - Dayka Gábor, Kis János, Berzsenyi Dániel, Csokonai, Petőfi, Jókai ,Tompa Mihály 8/31/2009 Könyvtártörténet

Az Egyetemi Könyvtár: 1561: nagyszombati jezsuita kollégium alapítása, 1635: Pázmány Péter egyetemet alapít ugyanitt, a kollégium könyvtára az egyetemet szolgálta egyre nagyobb szerep az ország tudományos életében 1773: a nagyszombati egyetem könyvtára (15000 kötet) a jezsuita rend feloszlatása utánegyetlen állami közkönyvtár Mária Terézia rendelete: évi 500 Ft + az egyetemi nyomda jövedelme az állomány gyarapítására 1777: Budára költözött a királyi várba /Mária Terézia/ Ratio Educationis - a könyvtárak fontosságát hangsúlyozta 1779 Szervezeti szabályzata: „mindenkinek használatára van rendelve, ennyiben tehát nyilvános” Állománya hagyatékokból gyarapodott 1780-tól köteles példányt kap, nemzeti könyvtári feladatokat is ellát 1784: Pestre költözik a könyvtár (II. József rendeli) - ferences rendház 8/31/2009 Könyvtártörténet

Állománya kb. 1,6 millió könyvtári egység 1785: II. József állománygyarapítási rendelete korlátozza általános gyűjtőkörét: „ tanárok megtalálják benne azt, amire szaktudomá-nyukban feltétlenül szükségük van” 1786: nyitás a nagyközönség előtt (15-16 ezres encikl.-kus gyűjt. 1875: jelenlegi épületében kap helyet (elsőként könyvtári célú épület) Jozefinista évtized: felvilágosult szellemiségű, természettudományos művek, egyetemi könyvtári funkció mellett nyilvános kvtárként segíti a tudományos kutatást Reformkorban: ezt a vonalat követte Toldy Ferenc igazgatása idején is Olvasóközönsége: egyetemek hallgatósága, professzorok, fővárosi értelmiség Állománya kb. 1,6 millió könyvtári egység Fő gyűjtőköre: filozófia, közép- és újkori történelem és segédtudományai vallás- és tudománytörténet szakkönyvtára Ritkaságai: ősnyomtatványok, régi könyvek, kéziratok, kódexek oklevelek - A könyvtár története 8/31/2009 Könyvtártörténet

Az első szakkönyvtárak létrejötte: - 1735 Selmec - Bányászati Akadémia: első szakoktatási intézmény könyvtára (ma: Miskolci Egyetem gondozásában) - 1763 Szenc - piarista Collegium Oeconomicum kvtára: bányászati, geometriai, térképészeti, mechanikai, kereskedelmi ismeretek közv. Helikon Könyvtár, Keszthely Az egyetlen, épségben fennmaradt főúri könyvtárunk alapja: 1763 - gróf Festetics Miklós 2000 kötetes gyűjteménye Országos hírű gyűjteménnyé a felvilágosodás és reformkor nagy hatású főura, Festetics György fejlesztette Létrehozta kastélyában Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont 1799-1801: külön szárnyban helyezi el a levéltárat és a könyvtárat Galériás klasszicista könyvtártermében mintegy 80 000 dokumentum kapott helyet: kódexek, ősnyomtatványok, jogi, földrajzi, történelmi, régi magyar irodalmi művek, a francia felvilágosodás irodalma, mezőgazdasági könyvek Sokat áldozott könyvei megóvására: legtöbb könyvét aranyozott bőrkötésbe foglalta 8/31/2009 Könyvtártörténet

Országos Széchényi Könyvtár: Magyarországi felvilágosodás, reformkor - főurak, költők politikusok felismerése: a műveltség és a kultúra terjesztése csak magyar nyelven lehetséges - magyar nyelv védelme érdekében egyre több magyar nyelvű könyv, újság jelenik meg - érdeklődés növekedése a magyar nemzeti múlt és a régi könyvek iránt Széchényi Ferenc 1802-i adománya révén jött létre nemzeti könyvtár, alapja: a nagycenki gyűjtemény (kb. 15000 kötet) Anyaga: magyar vagy magyar vonatkozású (nyomtatványok, kéziratok, térképek) Gyűjteményét a köznek szánta: 1. a könyvtár katalógusát magyar és külföldi magánszemélyeknek, intézményeknek küldte el (550 pld.) 2. élő művelődési intézménynek tekinti, nem múzeumnak. Alapítványát 1808-ban az ogy. törvénybe iktatta. 8/31/2009 Könyvtártörténet

A könyvtár útja: - 1803: Nagycenkről Pestre (pálos kolostor)1806 egyetem épülete - 1804: kötelespéldány-rendelet - 1805: Temesvárra és 1809: Nagyváradra menekítés - a napóleoni háborúk miatt - 1817-től a mai Múzeum-kertben lévő épületekben működött, 1846/47-ben költözött be a Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe együtt működött a könyvtár a Nemzeti Múzeummal 1949-ig, ettől kezdve önálló intézmény, Országos Széchényi Könyvtár a neve bár Hild József már 1807-ben tervet készített a könyvtár épülete számára, csak 1985-ben költözött a Budavári Palotába Gyarapodás: értékes állományrészekkel, kötelespéldány-szolgáltatással, ajándékok, vásárlások révén; (1817: az alapító külföldi gyűjteményét is az intézményre hagyja) az állomány 1848/49-ig 100 000 kötetre emelkedett 8/31/2009 Könyvtártörténet

Gyűjtőköre: első osztályú tudományos könyvtár, országos feladatkörű szakkönyvtár minden magyar vonatkozású könyv és folyóirat, finnugor és szomszéd népek irodalmára, történelmére, műveltségére vonatkozó alapvető irodalom, könyv- és könyvtártörténeti dokumentumok A könyvtár alapítása, működése, gyűjtemények: 8/31/2009 Könyvtártörténet

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: Akadémia életre hívója: gróf Széchenyi István 1825: egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság később: Magyar Tudományos Akadémia létrehozására itt működik hazánk legfontosabb tudományos könyvtára - gyarapodása: ajándékok, hagyatékok útján nagyrészt 1826: gróf Teleki József 30 000 kötetes magángyűjteményét az Akadémiának adományozta 1831: az Akadémia megkezdi működését, de a Teleki-könyvtárat helyhiány miatt csak az 1840-es években tudta átvenni Állománygyarapítás módjai: ajándék, vásárlás, előfizetés, csere A cserekapcsolatok különösen jelentősek: a külföldi akadémiák nagy értékű tudományos kiadványainak birtokaiba jutott az MTA, bekapcsolódott a világ tudományos vérkeringésébe A könyvtár átvétele után Toldy Ferenc jeles könyvtári szakember nevéhez fűződik. Ő vette át a Teleki-gyűjteményt, és dolgozta fel az egész állományt egyetlen írnok segítségével 1844. december 23-án nyílt meg az 50-60 000 kötetből álló könyvtár 8/31/2009 Könyvtártörténet

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban c Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban c. verse ez alkalomból született meg, miután a költő megtekintette maga is a könyvtárat A könyvtárat - alapítólevél intenciójától eltérően helyhiány miatt (Trattner-Károlyi ház) - csak elismert tudósok, akadémiai tagok használhatták elnöki engedéllel Az Akadémia önálló székháza 1865-ben nemzeti közadakozásból készült el 1988-ban költözött könyvtári célra átalakított akadémiai bérházba 8/31/2009 Könyvtártörténet

Gyűjtőköre: - nyelv- és irodalomtudományi, ókortörténeti és irodalmi, - tudományszervezési, tudománytörténeti, - orientalisztikai (keleti) művek: arab, török, héber, perzsa kéziratok - magyar tudósok, írók kéziratai - kiadványcsere útján külföldi akadémiák kiadványai - közel félmilliós kézirattár: Vörösmarty, Csokonai, Arany kéziratai Az ország legfontosabb enciklopédikus jellegű tudományos gyűjteménye! Európa - 19. sz. 1816: Leopoldo della Santa - hármas tagoltságú könyvtárépület váltja fel az egyterű könyvtárépületet: megjelennek a könyvnek, könyvtárosnak, olvasónak szánt különálló terek 8/31/2009 Könyvtártörténet

Magyarországi könyvtárügy a polgárosodás korában 1. M.o. igazodott az európai fejlődéshez, az anyanyelvi műveltség színvonalának emelése, polgári fejlődés Lehetővé tették: felajánlások, adományok 1802: Széchényi Ferenc adománya – OSZK alapja 1826: Teleki József – MTA Könyvtár alapja 2. 1867: kiegyezésbelső nemzeti önállóság hazai tőkefelhalmozás ipari, mezőgazdasági fejlődés, kapitalizálódás nagy mennyiségű, tartalmilag, minőségileg változatos kiadványtermés 3. Polgári fejlődés következménye: ipar, mezőgazdaság fejlődése mezőgazdasági könyvtárak (Georgikon) egyesületi és más szakkönyvtárak 8/31/2009 Könyvtártörténet

Magasabb igényű olvasó közönség 4. Eötvös József kultuszminiszter kezdeményezése: 1868: ún. népoktatási törvény 6-12 éves korig mindenkinek elemi iskola ha középszinten nem tanul tovább ún. ismétlő iskola } kötelező! Magasabb igényű olvasó közönség első munkáskönyvtárak – 1866: nyomdászok – 500 kötet gyarapodás: eleinte ajándékok később 1870-től rendszeres költségvetés állomány: külföldi és hazai klasszikusok (Boccaccio, Hugo, Vörösmarty) modern szerzők (A. France, Gorkij, Mikszáth) ism.terjesztő, pol.-fil. Irodalom szakkönyvek, folyóiratok 1910: 41 jól felszerelt könyvtár két világháború között: szakszervezeti könyvtárak a politikai nevelés fontos intézményei 8/31/2009 Könyvtártörténet

Különböző foglalkozású társadalmi rétegek (ped., ért., hivat., munkás) 5. ”népkör”, „munkáskör”, olvasó népkör”, „olvasóegylet”, „önképző egylet” Politikai, társadalmi, művelődési szervezetek +agrárproletariátus közművelődési könyvtárai fenntartás: tagdíjakból – közös mulatságok, előfizetett sajtótermékek, vásárolt és ajándékba kapott könyvek Politikai hatásuk jelentős: innen indulnak a földmunkás bérharcok, aratósztrájkok  1951: feloszlatás 6. Városi olvasók  városi könyvtárak (korábban csak tudósok, értelmiségiek ellátása) Intenzív polgárosodás, ipari fejlődés  hazai nagyvárosok kialakulása 1873: Budapest (Pest, Buda, Óbuda) Különböző foglalkozású társadalmi rétegek (ped., ért., hivat., munkás) 1825-26: Festetics László sikertelen kezdeményezése megyei könyvtárak alapítására, de Korszerű városi intézmények létrejötte (dualizmus: kb. 25 db): Nagyvárad, Arad, Győr, Szombathely, Debrecen Állomány: szakembereknek szakirodalom, átlagolvasó: önművelődéshez ism. terjesztő művek, szórakozás: szépirod., időszerű: sajtótermékek Helyben olvasás + kölcsönzés 8/31/2009 Könyvtártörténet

Leggazdagabb városi könyvtár: Somogyi Könyvtár – Szeged Alapítás: Somogyi Károly esztergomi kanonok (a nagy árvíz után) a szellemi, művelődési megújítás érdekében 43 000 kötetes könyvtárának odaajándékozása a szegedieknek Állomány: társadalomtudományok, ősnyomtatványok, sőt Engels, Hegel (egyházi személy!) Kikötése: KÖLCSÖNÖZNI NEM SZABAD!, csak helyben használat: tudósoknak, szakembereknek Gyűjtemény méltó kezelésére: könyvtáros állás + palotát emeltet a város vezetése (1896) könyvtár + városi múzeum 1984: új épület a Dóm téren 20. század jeles vezetői: Tömörkény István, Móra Ferenc a közművelődési funkcióért sokat tettek Móra Ferenc: „Az intézménynek szolgálnia kell az egész városi lakosság ügyét!” 8/31/2009 Könyvtártörténet

Fővárosi Nyilvános Könyvtár Legsikeresebb a Somogyi Könyvtár mellett a Fővárosi Nyilvános Könyvtár Megalapítás: Szabó Ervin - korábban gyakorlat az Országgyűlési Könyvtárban - Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában - elsőként alkalmazza a Tizedes Osztályozási rendszert (TO) 1904: a Fővárosi Könyvtár igazgatója európai szintű társadalomtudományi, szociológiai, közigazgatási, urbanisztikai, Budapest-történeti nagy nyilvános könyvtár létrehozása 1911-től fiókkönyvtárak létrehozása – a könyvtárat az egész főváros közművelődési intézményévé kívánja tenni - példa: public library (nyilvános könyvtár) – angolszász minta, mellette műv.házat is akart - olvasók száma: 1904: 238 1909: 8079 - ma 8/31/2009 Könyvtártörténet

1913: első fiókkönyvtár nyitása az Almássy téren Eredmények: - könyvtári munkában is jártas képzett munkatársak alkalmazása (Madzsar József – orvos, Dienes László – közgazdász) - első könyvtárosnők (Pikler Blanka, Várady Irma) 1913: első fiókkönyvtár nyitása az Almássy téren 1919-ig 7 fiókkönyvtár, a két világháború között újabb 5 1931: mai helyére költözik a Wenckheim-palotába (bár nem könyvtári célú épület, raktári, munkahelyi, olvasótermi körülményei javulnak), ’98-2001: rekonstrukció - funkcióiban, szolgáltatásaiban is korszerű 7. →Iskolai, ifjúsági könyvtárak Az iskolarendszer kiszélesedésével fokozatosan gyarapodnak 1777: Ratio Educationis nyomán – felsőbb szintű tanintézetek könyvtárai színvonalas könyvállománnyal rendelkezzenek 1850: osztrák Leo Thun /közokt. min./: Entwurf – gimnáziumi, középiskolai könyvtárak szervezése 1868: ún. népiskolai törvény nyomán a tanítók → olvasókörök 1870-től a vallás és közokt. min. rendelete: iskolai könyvtárak létesítése minden minden állami és községi iskolában (fedezet is) 8/31/2009 Könyvtártörténet

1. világháború: a fejlődés megszakad 1902: a népiskolai könyvtárügy irányítására Népiskolai Ifjúsági Könyvtárakat Intéző Bizottság (NIKIB) → 1909-ig 3284 új kvtár 1. világháború: a fejlődés megszakad 1922-31: Klebelsberg Kunó közokt. min.: tanyai és falusi iskolák hálózatának kiépítése, az iskolákat könyvtárakkal látta el 8. →Közművelődési könyvtárak Nagyobb lemaradás, a public library nem terjed el, a városi könyvtárak mellett rétegkönyvtárak létrejötte: (1898-tól a Múzeumok Könyvtárak Országos Felügyelősége hozza létre) falusi (agrárszocialista) olvasókörök, népkönyvtárak a nagyvárosok külső kerületeiben (kis állomány, csere ⃠, kifullad), gazdakönyvtárak (1904: mg, háziipar), legénységi könyvtárak (honvéd), egyházak, ifjúsági egyesületek, népi írók könyvtárai, szakszervezeti stb. 1918-19: könyvtárügy irányítása: Közoktatásügyi Népbiztosság végrehajtás: Országos Könyvtárügyi Tanács első könyvtárosképző tanfolyamok 8/31/2009 Könyvtártörténet

A 20. század könyvtártörténete Jellemzői: - az ismeretanyag és az inf.hordozók mennyisége megnő - a könyvtár feladata a dokumentumok gyűjtése, rendelkezésre bocsátása mellett a dokumentáció (eredetit pótló tömörítvények létrehozása, teljes szöveg mellett részekhez hozzáférés biztosítása - mind konkrétabb információszolgáltatás! - a hagyományos nyomtatott dokumentumok mellett új inf.hordozók befogadása: kutatási jelentések, CD,DVD, elektronikus folyóiratok, adatbázisok Könyvtártípusok: - új könyvtártípus nem jött létre, az elektronikus könyvtár nem típus, csak a hozzáférés új lehetősége - szakkönyvtár mutációja: dokumentációs központok, információs intézmények - iskolai könyvtár: az ott folyó tevékenység szakkönyvtárai megszűnik a tanári, tanulói különállás információs forrásközpontok - tanulás, önképzés, kutatás helyszínei? (anyagi fedezet) - felsőoktatási könyvtárak: tanulás, használók képzésének, tudományos munkának helyszínei 8/31/2009 Könyvtártörténet

Nemzeti könyvtár és a nyilvános közkönyvtár „akklimatizálódik”:  új kihívások: - élethossziglan tartó tanulás, könyvtárlátogatók változásai, digitális forradalom új feladatok: - információszolgáltatás, használók képzése, közszolgálat (közérdekű, köznapi és lokális információk szolgáltatása könyvtárépület: a hármas tagoltságú épület révén könyv, könyvtáros, olvasó egysége hátrányt szenved  moduláris könyvtár (falak helyett oszlopokkal tagolt szintek) 2. világháború után: könyvtárak együttműködésének felerősödése az IFLA a motorja  Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel programja (UBC) Következményei: számítógépes adatrögzítés, könyvtári adatbázisok egyesítése, virtuális nemzetközi együttműködés Egyetemi, főiskolai könyvtárosképzés - nálunk: 1948-49: egyetemi könyvtárszak 1989: informatikus könyvtárosok képzése TESZT 2. 8/31/2009 Könyvtártörténet