A LÉGZÉS ÉLETTANA

LÉGZŐRENDSZER SZEREPE Gázcsere Phonatio (hangadás) Emocionális megnyilvánulások sírás nevetés

NYUGALMI ÉRTÉKEK A tüdő vérátáramlása 5,0 - 5,5 l/perc Respirációs térfogat: 350 ml Légzésszám: 14-16/perc Alveolaris ventiláció: 5 l/perc Oxigénfelvétel: 240-280 ml/perc Széndioxid leadás: 190-220 ml/perc

A LÉGUTAK ELÁGAZÁSAI

A TÜDŐ ÉS A MELLKAS MECHANIKÁJA Vezető zóna (az első 16 oszlás) Kicserélődési zóna A felületi feszültség és a szöveti rugalmas-ság miatt a tüdőnek összeesési (kollapszus) tendenci-ája van A mellkasfalnak nyugalomban tágulási tendenciája van Az alveolusokat a transzmurális nyomás tartja nyitott állapotban

tüdő kollapszustendenciája kiegyensúlyozza a mellkasfal Nyugalmi állapotban a tüdő kollapszustendenciája kiegyensúlyozza a mellkasfal tágulási tendenciáját

MELLKASFAL ÉS A TÜDŐ A mellhártyák közötti rés a mellhártyaűr, („pleuraűr”). Nyugodt kilégzés után az itt mért nyomás (Ppl) a légköri nyomásnál 1-3vízcm-rel kisebb. A tüdőben uralkodó nyomás (Ppulm) azonos a légköri nyomással

A TÜDŐ ALAPSZERKEZETE

A LÉGHÓLYAGOK INTERDEPENDENCIÁJA

A LÉGHÓLYAGOKAT A TRANSZMURALIS NYOMÁS TARTJA NYITVA A léghólyagok falára a tüdőben uralkodó nyomás és a mellűri nyomás különbsége, a transzmuralis nyomás (Ptm) hat. Ptm= Ppulm – Ppl Transzmuralis nyomást mindig belülről kifelé értelmezzük!

MELLKASFAL ÉS A TÜDŐ A mellhártyák közötti rés a mellhártyaűr, („pleuraűr”). Nyugodt kilégzés után az itt mért nyomás (Ppl) a légköri nyomásnál 1-3vízcm-rel kisebb. A tüdőben uralkodó nyomás (Ppulm) azonos a légköri nyomással

LÉGZŐIZMOK

A TÜDŐ ÉS A MELLKAS MECHANIKÁJA A légutak áramlási ellenállása következté-ben a tüdőn belüli nyomás a légvételekkel ciklikusan változik Zárt hangrés melletti kilégzési kísérlet esetén a nyomás 100 vizcm-rel az atmoszférás nyomás fölé emelkedhet (tüsszentés, szülés, székelés) Cardivascularis következmények!!!

NYOMÁS-VÁLTOZÁSOK

A LÉGZŐMOZGÁSOK EREDETE ÉS SZABÁLYOZÁSA Az automatikus légzőmozgások eredete a kp.-i idegrendszerben az agytörzs Ventilációs ciklus Belégzési (inspirációs) szakasz Posztinspirációs szakasz Kilégzési (exspirációs) szakasz

BELÉGZÉS – KILÉGZÉS A belégzés aktív folyamat Transzpulmonalis nyomás növekszik Mellkas térfogata növekszik Belégzőizmok összehúzódnak Rekeszizom összehúzódik Külső bordaközi izmok összehúzódnak A belégzés aktív folyamat A kilégzés passzív folyamat

A LÉGZŐMOZGÁSOK EREDETE ÉS SZABÁLYOZÁSA A kémiai szabályozás szenzorai az agytörzsben és a glomusokban helyez-kednek el. Centrális kemoreceptorok CO2 tenzió változások Perifériás kemoreceptorok artériás vér O2 és CO2 tenzióinak változását érzékelik

AGYTÖRZSI LÉGZŐKÖZPONTOK

SPIROMETER

A TÜDŐ LÉGTEREI - 1. FRC – funkcionális reziduális kapacitás (a tüdő térfogata nyugodt kilégzés után) VT – áramlási (respirációs) térfogat TC – a tüdő térfogata maximális belégzés állapotában RV – a tüdő térfogata a maximális kilégzés állapotában VC – TC-RV VD – holttéri térfogat

A TÜDŐ LÉGTEREI - 2.

A TÜDŐ LÉGTEREI - 3.

FEV1 (forszírozott exspiratorikus volumen)

A LÉGTEREK VÁLTOZÁSAI KÜLÖNBÖZŐ BETEGSÉGEKBEN

GÁZCSERE HELYE

GÁZCSERE HELYE

KÜLSŐ LÉGZÉS – BELSŐ LÉGZÉS

A NYOMÁSVISZONYOK VÁLTOZÁSAI

A HAEMOGLOBIN OXIGÉN-TELÍTETTSÉGE KÜLÖNBÖZŐ NYOMÁSOK ESETÉN

OXYGÉN LEADÁS KÜLÖNBÖZŐ NYOMÁSVISZONYOKNÁL

OXYGÉN TELÍTETTSÉG KÜLÖNBÖZŐ ÁLLAPOTOKBAN

CO2 LEADÁS A TÜDŐBEN

GÁZOK SZÁLLÍTÁSA A VÉRBEN OXYGÉN vvt-k haemoglobinjához kötötten – 97% a plazmában, oldott állapotban – 3% CO2 bikarbonáttá alakulva a plazmában – 70% vvt-k haemoglobinjához kötötten – 23% a plazmában, oldott állapotban – 7%

EGY HAEMOGLOBIN MOLEKULA