A termodinamika II. főtétele

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A halmazállapot-változások
Advertisements

Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
Gázok.
Stacionárius és instacionárius áramlás
A hőterjedés differenciál egyenlete
Egyensúlyi állapotábrák
MIÉRT KELL MEGISMERNI ÉS MEGISMERTETNI AZ EXERGIÁT?
MUNKA, ENERGIA.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Hőszivattyú.
Termodinamika.
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Békéscsaba, Dr. Pálfalvi László PTE-TTK Fizikai Intézet PTE, Kísérleti Fizika Tanszék Fizikai mennyiségek mérése harmónikus mozgásegyenlet.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A szubsztancia részecskés felépítése és
 Vizsgajegy két részvizsga (írásbeli+szóbeli) alapján  írásbeli: 40%-os súly (150 perces, 4 számpélda)  szóbeli: 60%-os súly (kiadott tételsor szerint,
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
Operációkutatás szeptember 18 –október 2.
Kolloidok, felületek Kolloid rendszerek:
Hősugárzás.
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
Egyszerű állapotváltozások
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Hőtan (termodinamika)
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Mérnöki Fizika II előadás
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
1 Szimmetriával rendelkező mechanikai rendszerek Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Október 18.
11. évfolyam A rezgő rendszer energiája
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
II. főtétel általánosan és egységesen? Stabilitás és folyamatok
Termodinamikai alapok, energiaátalakítás
Hőtan (termodinamika)
9.ea.
EGYFOKOZATÚ KOMPRESSZOROS HÜTŐKÖRFOLYAMAT
- Vázolja fel a hűtőkompresszor jelleggörbéit!
Dh=dq-dw t =dq+v*dpM16/1 dp=0 esetben dh=dq mivel dq =c p (T)dT (ideális gáz esetén c p =c p (T) ) 1 2 dh= 1 2 c p dT h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) h 2 =c.
ELEKTROSZTATIKA 2. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Julius Robert Mayer élete
1 Vektorok, mátrixok.
Hő és áram kapcsolata.
P-V diagramm.
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hő- és Áramlástan Gépei
Hőszivattyú.
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
GRÁFOK Definíció: Gráfnak nevezzük véges vagy megszámlálhatóan végtelen sok pont és azokat összekötő szintén véges vagy megszámlálhatóan végtelen sok.
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
A negyedik halmazállapot: A Plazma halmazállapot
Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin) augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus.
William Thomson Lord Kelvin
Antal Tamás 11.c.  Definíció  Történelme  Érdekességek  Első főtétel.
Hő és az áram kapcsolata
Lendület, lendületmegmaradás
Gay-Lussac I. törvénye.
E, H, S, G  állapotfüggvények
Munka, energia teljesítmény.
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
A mértékegységet James Prescott Joule angol fizikus tiszteletére nevezték el. A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek.
A termodinamika II. és III. főtétele Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet.
Energia: Egy test vagy mező állapotváltoztató képességének mértéke. Egy testnek annyi energiája van, amennyi munkát képes végezni egy másik testen,
Stacionárius és instacionárius áramlás
Hősugárzás.
A termodinamika második főtétele
Termokémia.
Munkagazdaságtani feladatok 3
Előadás másolata:

A termodinamika II. főtétele Turcsán Attila 11.c

Tartalomjegyzék Általános megfogalmazás Clausius-féle megfogalmazás Planck-féle megfogalmazás Reverzibilis Irreverzibilis Képlet Koordinátarendszer

Általános megfogalmazás A termodinamika második főtétele, az egyik általános szemléletű megfogalmazás szerint, azt mondja ki, hogy egy elszigetelt rendszer állapota időben termikus egyensúly felé halad. A tétel egyik következménye, hogy nem létezik másodfajú örökmozgó.

Clausius-féle megfogalmazás A hőmennyiség alacsonyabb hőmérsékletű helytől magasabb hőmérsékletű helyre magától nem megy át. Ez csak külső munka árán, tehát egy, a környezetben létrejövő más változás árán hozható létre.

Planck féle megfogalmazás Nem lehet olyan periodikusan működő készüléket szerkeszteni, melynek működése kizárólag abból állna, hogy a hőtartály hőtartalmát teljes egészében mechanikai munkává alakítja át.

Reverzibilis Reverzibilis folyamatok vagy megfordítható folyamatok lefolytatása után a rendszerrel a folyamatot ellenkező irányba hajtva végre, visszaáll az eredeti állapot , azaz sem a rendszerben sem a környezetben nem jöttek létre az eredeti állapothoz képest változások.

Irreverzibilis Irreverzibilisnek vagy meg nem fordíthatónak nevezünk egy olyan folyamatot , melynek lefolytatása után a rendszert eredeti állapotába nem tudjuk úgy visszavinni , hogy a rendszerben vagy környezetében ne jöjjön létre az eredeti állapothoz képest változás

Képlet A képlet egy zárt adiabatikus rendszerben

Ábrázolva U-V koordináta rendszeben: 1-2 görbe veszteségmentes (reverzibilis). Az U 1-U 2 végpontokhoz tartozó munka a maximális munka.   Az adiabatikus irreverzibilis rendszerben a súrlódás a belső energia rovására keletkezik. Az irreverzibilis munkát úgy modellezhetjük, hogy az 1-2 reverzibilis munkához hozzáadjuk a súrlódásból keletkező hőt ami egy koncentrál, 2-3 úton   történt felmelegedésben ábrázolható. Ha a belső energia és a rendszer végzett munkája nem egyenlő, azaz súrlódási munka keletkezik, a veszteség csak a belső energia és a végzett munka különbségeként adódik 1-4 állapotváltozást feltételezve látható, hogy a V 2 térfogaton a gáz belső energiája U 4 kisebb mint U 2, azaz a folyamatból kinyerhető U 1- U 4 munka nagyobb lenne mint a veszteségmentes expanzió munkája. Modellezve megfogalmazhatjuk: az 1-2 veszteségmentes adiabatikus expanziónál   U 1- U 2 munkát kapunk, majd V 2térfogaton expanzió nélkül lehülve munkát végez.

Forrás http://e-oktat.pmmf.hu http://hu.wikipedia.org

Vége Köszönöm a figyelmet