VIDÉKI TURIZMUS, VÁLSÁG, KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS Borsodi-Mezőség – Tisza-tó Dr. Dávid Lóránt

Helyzetelemzés Turizmus: napjaink egyik leggyakrabban emlegetett húzóágazata világszerte. Jelenleg Magyarországon valószínűleg nincs olyan polgármester, önkormányzat és településfejlesztési program, aki/amely nem a turizmusban látná a település egyik lehetséges kitörési pontját („csodaszer effektus”). Turizmus: divatos téma, slágertéma, tudományos vizsgálata azonban még igen hiányos, és sok adóssággal küzd világszerte Magyarországon is.

A turizmus szerepe egy desztináció fejlődésében: téveszmék és realitások Turizmusfejlesztés

A turizmus rendszerének piaci modellje (Dávid L.-Jancsik A.-Rátz T )

Tudatos vidéki termékfejlesztés 2000-től (Dávid L )

A turisztikai vonzerő és termék A turisztikai erőforrás/vonzerő és a turisztikai termék nem azonos tartalmú kategóriák! A turisztikai termék leírása a „4A” modellel történik (Godsave, A ) -Attraction = Vonzerő -Access = Megközelítés, Elérhetőség -Accommodation = Szálláslehetőség -Attitude = Hozzáállás, Vendégszeretet

Tudatos vidéki termékfejlesztés (Dávid L )

Mint termék… Kényszerűség – kiegészítő jövedelem Helyi erőforrás Igen komplex Közösségi alkotás Családi vállalkozás és közösség Megfogható és megfoghatatlan elemek „Csomag” jelleg

Forrás: WTO, Tourism 2020 Vision, Dél-Ázsia Közel-Kelet Afrika Kelet-Ázsia+Pacifik É és Dél-Amerika Európa TényekElőrejelzés 1 Mrd 1,6 Mrd 694 Mó 900 Mó 2007 Nemzetközi turistaérkezések

A év vendégforgalmának értékelése a KSH adatai alapján

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken A rendszerváltás utáni legnagyobb vendégszám: 7,6 millió fő → 4,1 millió belföldi (+2%) és 3,5 millió (+1,1%) külföldi! 3,5 millió (+1,1%) külföldi! Forrás: KSH *Előzetes statisztikai adatok

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken A rendszerváltás utáni 2. legmagasabb vendégéjszaka szám: 19,8 millió éjszaka → 9,9 millió külföldi (-2,3%) és ~9,9 millió belföldi (-0,7%)! Forrás: KSH *Előzetes statisztikai adatok

Folyamatosan erősödő belföldi turizmus Forrás: KSH Vendégéjszakák megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken

Vendégéjszakák megoszlása szállástípusonként Előtérben a minőség Forrás: KSH

Forrás: KSH Magyarország TOP 10 küldőpiaca Rangsor Ország Vendégéjszaka2008/ (2007) ezer éjszaka % 1. (1.) Németország ,4 2. (2.) Ausztria688 -3,3 3. (3.) Nagy-Britannia623 +0,5 4. (4.) USA ,4 5. (5.) Olaszország ,2 6. (7.) Románia ,2 7. (10.) Lengyelország ,9 8. (6.) Spanyolország ,3 9. (9.) Hollandia350 +2,1 10. (8.) Franciaország332 -4,1

 2008 első kilenc hónapjában a hazánkba látogató külföldiek 3,1 Mrd eurót (~1 000 Mrd Ft; +17,6%) fizettek turisztikai szolgáltatásokért.  A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 244,8 Mrd Ft (-0,7%) volt → szállásdíj-bevétel 139,3 Mrd Ft (-0,7%) → a belföldi szállásdíj- bevétel 5,4%-kal nőtt!  A legtöbb szállásdíj-bevétel (a szállásdíj-bevételek 87%-a) a szállodák- ban keletkezett. A turizmus bevételei

A VÁLSÁG HATÁSAI ÉS AZ AZOKRA ADOTT VÁLASZOK

Információforrásaink Nemzetközi trendek figyelemmel kísérése –World Tourism Organization (2009. január vége, március 10.), European Travel Commission –OECD, IMF elemzések –Külképviselői hálózatunk Hazai trendek figyelemmel kísérése –KSH előzetes adatok (2008. január-december), MNB (2008. január-szeptember) –magyarorszag.hu, GKI, ECOSTAT, M.Á.S.T. stb. –Megkérdezés a magyar lakosság körében (2008. december): A válság hatásai a évi utazásokra

A válság hatása a turizmusra Általános bizonytalanság a szakemberek körében is. A világ turizmusát illetően a turisztikai szakemberek várakozásai minden korábbinál negatívabbak. Legfontosabb küldőpiacainkon gazdasági stagnálás, illetve recesszió várható 2009-re. - Diszkrecionális jövedelmek csökkenése - Negatív hatás különösen a távoli piacokon A belföldi turizmusra is komoly hatásai lehetnek a válságnak. Csökkenő kereslet Először jelenik meg a UNWTO előrejelzésében, hogy most a korábbi évekkel ellentétben az utazási kedv nem csökken, hanem az anyagi lehetőségek szűkülnek be.

2009-ben csökkenő turisztikai kereslet A világ kiutazó turizmusa legjobb esetben is csak stagnál. A válság – turisztikai szempontból – Európát és Amerikát még súlyosabban érinti! A szolgáltatóknak versenyképességük megőrzése érdekében költségeiket csökkenteniük kell. Az árak emelését a piac nem fogadja el. Növekvő verseny

Átrendeződés A hivatásturizmust és a szabadidős turizmust egyaránt kedvezőtlenül érinti a válság, az üzleti utazások terén nagyobb visszaesés várható. A szabadidős turizmusban elsősorban a második- harmadik utazások (városlátogatások) maradnak el. Népszerűbbek a közeli desztinációk és a belföldi utazások. Csökken a tartózkodási idő. Csökkennek az egy utazásra fordított költségek. A jó ár-érték arányt kínáló desztinációk versenyelőnybe kerülnek. Az utasok kevesebb szolgáltatást vásárolnak, de ragaszkodnak a korábbi magas színvonalhoz.

Beutazó turizmusunk várható trendjei Küldőpiacaink jelentős részéből a vendégéjszakák stagnálása, illetve kisebb-nagyobb mértékű csökkenése. Az utazási döntések mind az üzleti, mind a szabadidős turizmusban későbbre tolódása. Valamennyi piacunkon nagy jelentősége van –a megfelelő ár-érték aránynak, –a szolgáltatások magas színvonalának, –a vendégszeretetnek, –és a kreativitásnak! Fontos a légi járatok maximális kihasználása. Egyes piacokon (például Ausztria, Németország stb.) nő a személygépkocsi, vasút, illetve az autóbusz jelentősége.

A belföldi turizmusban 2009-re tervezett utazásainkat befolyásolja-e a gazdasági válság?

Csak külföldi utazás (<0,5%) Későbbi döntés, több belföldi, mint külföldi utazás, kevesebben utaznak (4-8%) Csak belföld, alacsonyabb színvonalú szolgáltatások, kevesebb időre, repülős utak nem, kevésbé divatos helyek (15-19%) Akciók, közelebbi úti célok, kevesebb szolgáltatás (20-22%) Kevesebb pénz utazásra!!! (74%) Ha befolyásolja utazásaikat a gazdasági válság, miben mutatkozik ez meg?

Kilátások a hazai szolgáltatók körében Forráshiány a kis- és középvállalkozások esetében. Szállodaépítési „láz” visszafogása. A szálláshely-szolgáltatók véleménye szerint: – A rendezvényeket lemondják, későbbre halasztják, – Rövidebb szakmai rendezvényeket, konferenciákat szerveznek, – A válság a magasabb kategóriától az alacsonyabb felé „halad”, – A szolgáltatókat árverseny jellemzi. De: VANNAK, akik bizakodóak és miközben a költségek mérséklésére törekszenek, a megszokott, magas színvonal biztosítását tűzték ki célul! A hátrányból előnyt lehet kovácsolni. Ebben segítség a magas euró/forint árfolyam.

Mit tehet a hazai turisztikai szektor? A válság negatív hatásainak enyhítése proaktív módon Innováció a termékfejlesztésben és a marketingben Erőteljesebb együttműködés, partnerség, regionalitás Szemléletváltás a szolgáltatók és a lakosság részéről: vendégbarát attitűd A szolgáltatási minőség folyamatos javítása A Magyarország-márka további építése

Mit tesz a Magyar Turizmus Zrt. a válság negatív hatásának enyhítésére? Fókuszálás a szomszédos és közeli küldőpiacokra Az ETC-vel, V4 országokkal történő együttműködés LMA folytatása, szoros együttműködés a légitársaságokkal Személygépkocsival, vonattal, autóbusszal érkező szegmensek megszólítása BMA (Buszos Marketing Alap) létrehozása A források koncentrálása érdekében partnereinkkel közös akciók Még szorosabb együttműködés a fővárossal és a régiókkal.

Mit tesz a Magyar Turizmus Zrt. a válság negatív hatásának enyhítésére? A belföldi turizmus élénkítése – előnyt kovácsolni a forint gyengeségéből Témaév: Kulturális Turizmus Éve 2009, Fesztiválok Éve 2010 Üdülési csekk turisztikai felhasználásának ösztönzése

Uniós fejlesztési források

 A as akciótervi időszakban 81,5 milliárd Ft állt rendelkezésre a pályázók számára - 55 Mrd Ft attrakciófejlesztésre, - 26,5 Mrd szálláshely-fejlesztésre  869 projektjavaslat igényelt támogatást  Az ország területén összesen 247 projekt részesült támogatásban a turisztikai vonzerőfejlesztést és a szálláshelyfejlesztést segítő pályázatok keretében  A megítélt támogatás meghaladta a 67 milliárd Ft-ot  Az így megvalósuló beruházások nagysága megközelíti a 175 milliárd Ft-ot LEZÁRULTAK A TURIZMUSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK

TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS  A 163 nyertes pályázó összesen 43,3 milliárd Ft támogatást kapott  A pályázók által biztosított önerővel együtt több mint 76 milliárd Ft értékű beruházás valósulhat meg  Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között: –termál- és gyógyfürdők fejlesztése –várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása –múzeumok látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése –természetvédelmi látogatóközpontok kialakítása –téma- és kalandparkok kialakítása

FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA  24 milliárd Ft került megítélésre 84 pályázó számára  a támogatott projektek által megvalósuló beruházások nagysága meghaladja a 100 milliárd Ft-ot  Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között: –magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek létrehozása –meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztése, a kihasználtságuk javítása érdekében

TDM RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁT CÉLZÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK KERETÖSSZEGEI Forrás: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság Régiók Pályázati keretösszeg (millió Ft) Dél-Alföld248 Dél-Dunántúl400 Észak-Alföld600 Észak-Magyarország1 105 Közép-Dunántúl414 Közép-Magyarország229 Nyugat-Dunántúl182 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet620 Összesen3 798

TURISZTIKAI FORRÁSOK A AKCIÓTERVI IDŐSZAKRA Régiók ra rendelkezésre álló keretösszeg Attrakciófejlesztés Fogadóképesség fejlesztése Működési háttér fejlesztése Kiemelt projektekre elkülönített keret Milliárd Ft Dél-Alföld 12,98,13,00,21,5 Dél-Dunántúl 12,75,72,51,33,3 Észak-Alföld 20,07,64,50,67,3 Észak-Magyarország 29,511,57,82,08,1 Közép-Dunántúl 8,15,00,81,40,9 Közép-Magyarország 3,41,00,73,91,3 Nyugat-Dunántúl 15,61,26,21,22,48,0 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet* 5,74,50,8 Összesen 102,145,120,56,130,4