Halász Levente Ph.D hallgató Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban (Kazincbarcika, Komló, Ózd) Halász Levente Ph.D hallgató Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

Szocialista (új)városok/iparvárosok Szocialista (ipar)városok: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky) Ajka, Bátonyterenye, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Oroszlány, Ózd, Paks, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky) Bizonyosan szocialista város: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Százhalombatta, Tiszaújváros és Várpalota (Beluszky) Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Germuska) Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Paks, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Szirmai) Szocialista (új)városok/iparvárosok

Szocialista újvárosok 5 fő jellemvonása Gazdaságpolitika kiemelt települései, redisztribúció kedvezményezettjei, létrehozás mögött centralizációs szándék; Urbanizálatlan térségek ipari fejlesztése monofunkciós iparvárosokkal; Iparban foglalkoztatottak túlsúlya (60% körül); Hiányoznak vagy jelentéktelenek a városi tradíciók, területileg és társadalmilag integrálatlanok, hiányzik a városközpontjuk, többségük újonnan létesített város; A régi városok átlagát többszörösen felülmúló népességnövekedés jellemezte, magas volt a fiatalkorú népesség aránya; (Germuska, 2000)

Magyar szocialista újvárosok népességszám-alakulása (1990-2013) Adatok forrása: ksh.hu

Lakosságcsere látszólag elfedi a súlyos népességszám-csökkenést. -23% -20% -21% Lakosságcsere látszólag elfedi a súlyos népességszám-csökkenést. Lakosságszám a „hőskorban”, 1980-ban Ózd: 48500 lakos (-30%) Kazincbarcika: 37000 lakos (-27%) Komló: 34000 lakos (-30%) Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

Népesedési folyamatot kétirányú mozgás jellemzi: „őslakosok” között tényleges szaporodás csökkent. Cigányok aránya exponenciálisan nő. Népesség drasztikus csökkenése ezáltal pótlódott. Lakossági struktúra részben megváltozott, kicserélődött. (hvg.hu) Komló: Legsúlyosabb demográfiai válság: 18-60 év közöttiek legkisebb arányban Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

Legrosszabb helyzet: Ózd, Komló (munkásváros-attitűd megmaradt) Kazincbarcika: Vegyipar nagyszámú magasan kvalifikált dolgozót foglalkoztat. Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

tankonyvtar.hu

polgariszemle.hu

Vati.hu

www.terport.hu

Ózd: 1949: 2000 cigány (24000 lakos), 2013: 13400 cigány (34000 lakos) (13-14%) Adatok forrása: ksh.hu/helysegnevtar

Szegregátumok száma: Ózd: 11 db (7000 fő) Kazincbarcika: 2 db (1600 fő) Komló: 2 db (1100 fő) Hetivalasz.hu

Ózd 160 évig magyar nehézipar egyik legfontosabb városa Kohó max. foglalkoztatottainak száma: 13400 fő (közvetve: 27000 fő)Kétgyermekes családmodellel számolva 50000 főt volt képes „ellátni”. 1981: 48500 lakos (jóslat: 70000-es nagyváros) 1992: Acélgyártás megszűnik 1995: Rehabilitációs jelleggel ipari park létrehozása (pl. német miniacélmű, betonacélgyártás) Újvárosokat sújtó szerkezeti válság itt a legerőteljesebb.

Ózdi Kohászati Üzemek 1989 2013 Googlemaps.com

Országban lakosságra vetítve itt a legmagasabb a gettósodás mértéke. „Házlopások”: 1990 óta 700 házat bontottak el illegálisan. Jelenleg az 1014 darabos önk. lakásállomány 34 házát bontják (óvoda kerítését is) (hvg.hu) Országban lakosságra vetítve itt a legmagasabb a gettósodás mértéke. 20 év múlva cigányság abszolút többségbe fog kerülni „Tűzoltás-jelleg”: Egykori Törzsgyár helyén Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központjának építése (ipari műemlékek védelemét figyelembe véve!) 3-400 munkahely Trendek alapján társadalmi-, demográfiai-, gazdasági válság folyamatosan súlyosbodik az egész térségben (összefüggő tömböt alkot) Hétes-telep

Kazincbarcika Borsodchem: 1970: 5500 dolgozó, ma 2000 fő Berente önállósodása (IPA 2/3-ának elszívása súlyosbító hatású) Egyre inkább Miskolc alvóvárosa. Funkcionális gyengülés Vegyipar fennmaradása enyhíti a válságfolyamatokat, gazdasági világválság kevésbé rendítette meg. Lakhatási integrációs program (lépcsőházanként két lakást lehet erre használni). Félő, hogy Miskolc-avasi „fészekrakó-hatás” megismétlődik. Elsőszámú helyi konfliktus. Törekvések: KolorCity Kazincbarcika megvalósításában 2013 és 2015 között 30 kazincbarcikai lakó- és középület egy-egy homlokzata újul meg modern nagyméretű műalkotásokkal

Komló Mecsekben 1753-2002 között folyt szén- és uránbányászat; Komló-Zobákbánya: 2000-ben bezárt; Hőskorban a bányák 110000 embernek adtak munkát; Anno terv: 40-50000 lakosú középváros; Leginkább izolált szocialista újváros; Domborzati akadály hátráltatja a beruházásokat (város ingyen ad területet, felújítaná az ipari épületeket); Pécs elő és/vagy alvóvárosává fejlődött vissza; Demográfiai krízis; Vájárképzés újraindítása (2014 szeptemberétől) Igény (?) felnőttképzésre is. VISZONT oktatógárda hiányzik; Szén föld alatti elgázosításán alapuló 50 MW-os erőmű.

Adatok forrása: ksh.hu

Szociális, infrastrukturális, gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási mutatócsoportok alapján komplex mutató képzés, majd csoportosítás. Tömbösödés, területi autokorreláció figyelhető meg Fejlődő: Paks, Százhalombatta, Tiszaújváros Stagnáló: Tatabánya, Dunaújváros, Várpalota, Ajka, Oroszlány Leszakadó: Ózd, Komló, Kazincbarcika