A KOHÉZIÓS POLITIKA KERETÉBEN MEGVALÓSÍTOTT FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSA MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: ZUBEK ISTVÁN
Az előadás váza 1.Az elemzés felépítése (cél, fontosabb fogalmak, módszertani feltevések) 2.Az eredmények ismertetése
Az elemzés célja as ciklusban Mrd Ft támogatás kohéziós célokra Magyarország 2013-as GDP-je Mrd Ft Éves átlagban tekintve a támogatások meghaladják a GDP 3%-át 15%-os hazai társfinanszírozási kötelezettség Milyen kapcsolat van a kohéziós fejlesztések és a költségvetés között???
Az elemzés felépítése Kedvezményezett (jövedelemtulajdonosi csoportok) Költségvetési bevételek Költségvetési kiadások Közvetlen vs. Közvetett hatások Az államháztartás alrendszereinek együttkezelése A kohéziós politika keretében megvalósított fejlesztések közvetlen költségvetési hatása
Az eredmények ismertetése Jövedelemtulajdonosi csoportok A vizsgált időtartam a 2007 és 2013 közt eltelt hét év Az befogadott számlatételek értéke Mrd Ft (EU-s hozzájárulás, hazai társfinanszírozás, kedvezményezetti sajáterő)
Az államháztartás bevételei és kiadásai A bevételi oldalt növelő tételek (nem visszaigényelhető ÁFA, az anyagköltség adótartalma, SZJA/bérjárulékok, társasági adó, iparűzési adó) A kiadási oldalt növelő tételek (hazai társfinanszírozás) Kedvezményezett Költségvetési bevételek (Mrd Ft) Költségvetési kiadások (Mrd Ft) For-profit vállalatok Önkormányzatok Központi költségvetés Non-profit szektor13349 Összesen
Költségvetési hatás Kedvezményezett Költségvetési hatás (Mrd Ft) For-profit vállalatok495 Önkormányzatok341 Központi költségvetés261 Non-profit szektor84 Összesen1180
Időbeli alakulás A közvetlen költségvetési hatás 90%-át a vizsgált 7 év utolsó 4 évében becsültük.
A becsült hatás az OP-kban A hatások 50%-a 3 OP-ban – KÖZOP, GOP, KEOP
TEÁOR osztályokhoz köthető hatások
Összefoglalás 2007 és 2013 között a kohéziós politika keretében megvalósított fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának becsült értéke 1180 Mrd Ft volt. A pályázati rendszer fokozatos felfutásának következtében az időszak második felében jelentősen meghaladták az éves költségvetési hatások az időszak első felében becsült hatások mértékét. A gazdasági tevékenységek közül az építőipar alágazataiban becsültük a közvetlen költségvetési hatás csaknem 40%-át. A régiókban a vizsgált hatások mértéke szinte függvényszerű kapcsolatban van a régióban kivitelezett projektekhez köthető költéssel.
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!