Magyar tudósok a számítástechnikában 2009.

Akikről szó lesz… Nemes Tihamér (1895-1960) Kozma László (1902-1983) Neumann János (1903-1957) Kalmár László (1905-1976) Kemény János (1926-1992)

Nemes Tihamér 1895-ben született Budapesten 1917. Diploma megszerzése Bp-en 1921-ben a Telefon Hírmondónál dolgozott 1929-től a Postakísérleti Állomáson dolgozott 1930-tól számtalan találmány és szabadalom: színes televízió, beszédíró gép, elektronikus orgona, hőszivattyú gép, sakkozógép, járógép… 1950. Távközlési Kutató Intézet 1953-ban készítette az első magyar kísérleti tv-adó berendezését Nemes Tihamér (Bp., 1895. ápr. 29. – Bp., 1960. márc. 30.): gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1957), feltaláló, a kibernetika egyik hazai úttörője. Oklevelét Bp.-en 1917-ben szerezte. 1921-ben a Telefon Hírmondónál, 1929-től a Postakísérleti Állomáson dolgozott. 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa. 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, 1953-ban pedig a Postakísérleti Állomáson részt vett az első m. televíziós kép- és hangadó berendezés létrehozásában. Ennek keretében dolgozta ki a 625 soros „flying-spot” filmközvetítő egységet saját találmányú kettős optikai rendszerrel. Ezután a Magyar Televíziónál dolgozott 1957-ig. Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt, melynek jelentőségét csak , később ismerték fel. Legjelentősebb alkotásai azonban az elektronika és kibernetika területére esnek. 1930-ban szabadalmaztatta elektronikus („éter-”) orgonáját, melynek egy oktávját el is készítette. Színes televíziós rendszerekkel már a 30-as évek közepén foglalkozott. Az emberi szervezet és a gépi szerkezet közös vonásait kutatva 1935-ben feltalált egy beszédíró gépet. 1944-ben járógép találmányával keltett feltűnést. 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közülte. Kidolgozott egy logikai gépet, amellyel különböző ok- és okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők.

Nemes Tihamér Nemes Tihamér sakkozó- és sakkfeladványokat megoldó gépei is elsősorban az emberi gondolkodás modellezésére szolgának, míg számtalan televíziós szabadalma az emberi szem funkcióit szimulálták. Nemes Tihamér igen mélyen érdeklődött a számítástechnika iránt: "Kibernetikai gépek" című könyvében külön fejezetet szentel a számítógépeknek. Amikor az MTA Kibernetikai Kutatócsoportban az első hazai elektroncsöves számítógépet, az M3-at építették, szinte napi vendég volt. Kíváncsian tanulmányozta az áramköröket.

Nemes Tihamér 1960. március 30-án hunyt el Budapesten. A már említett könyve 1962-ben, két évvel halála után jelent meg, fennmaradt feljegyzéséből és tanulmányaiból barátai állították össze a feledhetetlen és korát sok tekintetben megelőző magyar feltaláló emlékére. A mű az addigi kibernetikai gépek rendszerező összefoglalását nyújtja, emellett a kibernetika oktatásának kiváló alapja lett. Ennek elismerése, hogy 1967-ben németül is megjelent.

Nemes Tihamér Sajnos, Nemes Tihamér az elektronika korát megelőzve született, így kortársainak többsége sohasem értette meg, sok ötlete nagyobb sikert aratott volna, ha azokat néhány évvel később találja fel, amikor a technika fejlődése már utolérte volna fantáziadús gondolatainak szárnyalását. Norbert Wiener csak 1946-ban alkotta meg a kibernetika szót, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy Nemes Tihamér már akkor is kibernetikával foglalkozott, amikor annak alaptörvényeit még meg sem fogalmazták.

Kozma László 1902-ben született Miskolcon 1921-ben a BME-re nem veszik fel, az Egyesült Izzóban villanyszerelőként helyezkedik el 1925. Brünni ösztöndíjas 1930. Bell Telephone mérnöke Antwerpenben 1934-1938 több mint 25 szabadalom 1938-42 10 szabadalom számoló berendezésre 1902. november 28-án született Miskolcon. 1921-ben a BME-re jelentkezett, de nem vették fel, ezért az Egyesült Izzóban mint villanyszerelő helyezkedett el. Szenvedélyesen érdeklődött minden telefonos áramköri rajz iránt, és elkezdett angolul tanulni, hogy a dokumentumokat eredetiben tanulmányozhassa. Tehetségét az Egyesült izzó vezető szakemberei azzal ismerték el, hogy ösztöndíjat adtak össze részére. Így 1925-től a század első felének egyik legjobb műegyetemének, a brünni német műszaki egyetem hallgatója lett. 1930-tól kezdve az antwerpeni Bell Telephone cég mérnöke volt. Részt vett számos európai ország (Svájc, Belgium, Hollandia, Olaszország, stb.) távválasztási rendszerének a kidolgozásában, valamint a legújabb telefonközpontok, a 7E és az MA kifejlesztésében. A tehetséges mérnök pályája nagyon gyorsan emelkedett, ugyanis 1934 és 1938 között – egyedül vagy társakkal – több mint 25 szabadalmat adott be, a legenda szerint többet, mint a gyár többi mérnöke összesen. 1938 elején az antwerpeni gyár igazgatója megbízta, hogy a gyárban található alkatrészekből, amiket a telefonközpontokhoz gyártottak, számoló berendezést készítsen. Decimális gépet tervezett, amelynek legfontosabb eleme a 11 ívpontos kapcsológép volt. Megbízói nem hozták Kozma László tudomására, hogy a rá bízott fejlesztés céljának, az igen gyors számolóeszköz kifejlesztésének a közelegő háborúban juthat majd döntő szerep. Az antwerpeni gyár 1938 és 1942 között a számoló berendezésre 10 szabadalmat jelentett be, amelyeken egyedül vagy társakkal Kozma László volt feltüntetve feltalálóként. Az szabadalmak között volt egy táv-számoló rendszer is, amelyen a számológépet illetve az elektromágneses huzalmemóriákat bármilyen távolságról táv-gépírókon és telex-hálózaton keresztül el lehetett érni. A rendszereket Kozma László nem csak megtervezte, hanem meg is építette. Amikor a németek elfoglalták Belgiumot a gyár vezetése Kozma gépeit hajóra tette, hogy Amerikába menekítse. A hajót állítólag egy német tengeralattjáró elsüllyesztette. A német megszállás alatt – titokban – Kozma a fejlesztést folytatta, de a munkát a gyár igazgatója veszélyesnek minősítette, és ezért 1941-ben leállította. 1942-ben Kozma László visszajött Magyarországra, de csak műszerészként kapott állást újra az Egyesült Izzóban.

Kozma László Belgiumot lerohanják, hazatér 1942. Egyesült Izzó műszerésze Munkaszolgálat, deportálás 1945-49 Standard Villamossági Rt. Műszaki igazgatója 1948. Kossuth-díj I. fokozat – távbeszélő rekonstrukciója BME Villamosmérnöki kar egyik alapítója Standard perben halálra, majd életfogytiglanra ítélik A börtönben is dolgozik, rehabilitálják 1955-57 MESZ-1 tervezése (programvezérelt jelfogós szg.) 1976. Akadémia tagja 1983. nov. 9. hal meg Budapesten

Műszaki Egyetem Számítógépe Kozma László 1955. Elkezdődik a fejlesztés 1958. Első üzemelés Műszaki Egyetem Számítógépe

Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten Margittai előnév, bankárcsalád 6 évesen ógörögül beszél Latin, német, francia, később angol nyelven ír-beszél, de németül gondolkodik kisgyermekként rendkívül tehetséges volt: hatéves korában nyolcjegyű számokat osztott fejben, majd nyolcévesen már ismerte az integrál és differenciálszámítást. 1913-ban az ország egyik leghíresebb és legjobb iskolájába, a fasori evangélikus főgimnáziumba íratta be édesapja 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet 1920. „Legjobb Matematikus” Fekete Mihállyal közös publikáció

Neumann János 1921-ben Neumann beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Berlinben szorosra fűzte kapcsolatát Wignerrel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Apja kívánságára Neumann 1923-ban Zürichbe ment, hogy az zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.

Neumann János 1925. Vegyészmérnök 1926. Matematikus diploma „Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése” Melléktárgyai fizika és kémia 1926 decemberében tartotta meg a társasjátékok elméletéről szóló előadását 1927. Berlin, Friedrich Wilhelm Egyetem matematika magántanára: algebra halmazelmélet, kvantummechanika

Neumann János 1929. Hamburg 1930. Princeton Egyetemen félév 1933. Kivándorol Amerikába 1945-ben megjelent művében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ „Neumann-elvek”-ként tart számon

Neumann János 1943-45. Manhattan projekt „Megelőző csapás” Légierő fegyverkezési tanácsadója Atomenergetikai Felügyelet Általános Tanácsadó Bizottság elnöke 1952. Hidrogénbomba elkészítése Időjárás-előrejelzés Felmelegedés oka CO2  jégtakaró lefedése

Neumann János 1955. Erős fájdalmak a vállában, rákos áttétes daganat 1956. Tolókocsival közlekedik „A számítógép és az agy” 1957. február 8. Washington

A „Neumann-elvek” a kettes számrendszer alkalmazása, teljes mértékben elektronikus elven működő számítógép, központi vezérlő egység, illetve aritmetikai egység alkalmazása, Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására Soros utasítás-végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik)

Kalmár László Alsó-Bogátpuszta 1905. március 27. Apja uradalmi intéző, legkisebb gyerek 3-4 évesen már számol, olvas, ír 4 évesen iskolás, „hátha butul” 1914. Apja meghal, Pestre kerül az I. kerületi Főgimnáziumba, latint tanul 1920. Gyermekvédő Liga Svájcba viszi fél évre Magántanulóként végzi a VI. évet, a matematikán kívül más nem érdekli Pázmány Péter Egyetem mat-fiz szak

Kalmár László 1927. Bölcsészdoktori szigorlat matematikából Vatea Elektroncső Gyár ösztöndíjasa, majd üzemi fizikusa 1928. Hilbertet hallgatja Bolognában Ortvay Szegedre hívja 1930. Haar és Riesz közös adjunktusa 1946. Egyetemi tanár 1949. MTA levelező tagja 1961. Akadémiai tag

Kalmár László 1956. 10-12 fős hallgatói csoport számítástudományi érdeklődéssel 1957. Szegedi katicabogár Muszka Dániel félállású asszisztens 1957. JATE programozó matematikus képzés beindítása 1963. Kibernetikai Laboratórium, M-3, önálló programozó képzés Biciklis professzor 1974. Szemműtét 1975. Nyugdíjba vonul 1976. augusztus 2. váratlanul hal meg

Szegedi katicabogár (1957) A modell orra egy érzékelő, amely ütközéskor Katica elfordulását váltotta ki. A hátán lévő pöttyök szintén érzékelők, a megtanultak elfelejtésére vagy megállítására szolgáltak. A modell belseje a kor technikai színvonalának csúcsát jelenti: elektroncsövekből felépített áramkörei, kondenzátoros memóriája mind elfért a testben. Füttyre indul, ami kondicionálható fényjellel, pötty megnyomására megáll, villogó szemmel visszajelez

Logikai gép (1958) Huzalozott programozás Rendezőpálya- udvar váltó felügyelete Szegedi Szabadtéri Játékok akusztikai rendszere Körúti zöldhullám

Kemény János 1926-ban született Budapesten 1940 januárjában a család a hitleri Németország növekvő befolyása elől külföldre emigrált Középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be, a Princeton Egyetemen végzett, 1949-ben doktorált logikából. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan-terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt.

Kemény János Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval. Albert Einstein tanársegédje volt. Ő volt az első, aki a számítógépeket közel akarta hozni a mindennapi emberekhez. 27 évesen elvállalta a Dartmouth-i Főiskola egyik matematika tanszékének megszervezését, s 1962-ben ott javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is.

Kemény János 1964 - Munkatársával Tom Kurtz-cal kidolgozták a BASIC nyelvet, amely egyszerűsége miatt hamar elterjedt. 1970-ben a főiskola rektora lett – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát A ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.

Kemény János Egy évvel halála előtt megérdemelten kapta meg az IBM Robinson-díját. 1992-ben halt meg az USA-ban.