Az erős fekete bég Báró Nádasdy Ferenc
A törökök által erős fekete bégnek nevezett Nádasdy Ferenc 1555 A törökök által erős fekete bégnek nevezett Nádasdy Ferenc 1555. október 6-án született Sárváron.
Édesapja: Nádasdy Tamás ( 1498 – 1562) politikus, hadvezér, nádor Édesanyja: Kanizsai Orsolya ( 1521 – 1571), a nagy múltú és igen gazdag Kanizsai család leszármazottja, Kanizsai Dorottya unokahúga.
Iskolával, tudománnyal az apja által támogatott tudós férfiak segítségével ismerkedik Sárváron. 12 évesen kerül I. Miksa német-római császár, magyar király bécsi udvarába, a „királyi ifjak” közé.
A bécsi udvari iskola „tantárgyai”: tőr- és kardvívás puska - és pisztolyhasználat kopjavetés általános műveltség kiszélesítése politikai alapismeretek hadak ellátásának költségei táborverés fortélyai …
Ugyanitt készül politikai, katonai feladataira ebben az időben: Bocskai István ( 1557. Kolozsvár – 1606. Kassa) Balassi Bálint ( 1554. Zólyom – 1594. Esztergom)
Vagyoni helyzete: 851,5 jobbágyporta jelentős várbirtokok felesége, Báthory Erzsébet hozománya 1601-re a magyarországi bárók sorában a 3. helyre küzdötte fel magát.
1575-ben hazatér Bécsből, megnősül. Főúri udvartartása van Sárváron. Folytatja apja tudomány-és művészetpártoló tevékenységét. Nyomdát üzemeltet a sárvári udvarban, familiárisaként támogatja Magyari István hitvitázó prédikátort.
A magyar nemesi ellenzék vezéralakja Batthyány Boldizsár ( 1543 – 1590 ) és Zrínyi György ( 1549 – 1603 ) társaságában. Báthory István szerepe
Nádasdy Ferenc számára a török elleni harc édesapjától örökölt kötelesség volt. A kor reálpolitikusai egyetértettek abban, hogy a török ellen csak széles társadalmi erőkből szerveződő nemzeti hadseregekkel lehet hatékonyan működni.
Lehetőségként merült fel Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem terve: Lengyelország Erdély Oroszország Moldva Havasalföld + Velence és a Habsburg Birodalom katonai összefogása
Támadó hadjárat hiányában a végvárrendszer jelentette a védelmet. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) Hunyadi Mátyás (1458-1490) Új végvárvonal 1541 után: A Dunántúlon a Balatonra és a Vértesre támaszkodott Győrtől pedig a sík területen haladt kelet felé
GALAMBÓC
Fontos várai: Kanizsa – Veszprém – Pápa – Palota – Tata – Komárom – Győr – Érsekújvár – Eger – Szendrő – Kassa – Tokaj – Kálló - Szatmár
Sárvár
Nádasdy Ferenc harci tevékenysége két fontos területre oszlott: a Dráva és a Balaton, a Balaton és a Duna köze 1566 után Szigetvár helyett Kanizsa 1600 után Kanizsa helyett Győr ( Veszprém, Pápa, Palota ) zárja el a Bécs felé vezető utat.
A XVI.század közepére Erdéllyel együtt a magyarországi várrendszerben 6000 lovas 8500 gyalogos 1000 naszádos és tüzér szolgált. Velük szemben (békeidőben) 50 000 török katona.
A magyar védelmet ellátó váraknak kb A magyar védelmet ellátó váraknak kb. fele volt királyi tulajdonban, a többi magánkézben. A királyi várak jelentős részében idegen katonaság szolgált. „Vitézségükről” egyik honfitársuk – Paul Schede Melissus – a pfalzi választófejedelem könyvtárosa így ír:
„ Oly nagy a küzdelem a boros hordókkal, akkora a harc a poharakkal, hogy valóban nem tudom, ki kerül alulra. A török tábortól félelmük egyformán nagy. Persze, ha úgy távolról és poharakkal lehetne harcolni, akkor a törököket bizonyára meg is szalasztanák.”
A végvárak érdeme, hogy megszűrték a török csapatok rablótámadásait, és nagyon sokszor megsemmisítették a betört ellenséges erőket. Balassi János bányavidéki főkapitány (1555) „A török országunk egyes részeit ugyan elfoglalta, de inkább csak maga mögött hagyta, mint meghódította. Hiszen saját hivatalait,saját törvényeit behozni nem bírta.”
Nádasdy Ferenc neve igazán az 1590-es évek kezdetétől válik egyre félelmetesebbé a török előtt. Fegyvertársai „belli fulmen”-nek, a háború mennykövének, vagy „flagellum Turcarum”-nak, a törökök ostorának nevezték. 1577-1591 között nem viselt semmilyen katonai tisztséget, önkéntes katonája volt a „kis háborúnak”, hiszen zászlós főúrként csak akkor kellett volna hadba vonulnia, ha a csatában a király zászlója is jelen van.
A 15 éves háború 1591-1606 A harcokat kirobbantó fél a török volt. Tettük okai: a birodalom nehéz gazdasági helyzete a perzsa hadszíntéren elszenvedett vereségek a magyar-német ellentét
A hadakozás első két esztendeje nem borítja föl a hatalmi status quot. A nyílt küzdelmet a török 1593-ban hármas céllal indítja meg: a birodalom többrétű válságából a magyarországi hódítások kiterjesztésével keressen kiutat teljesebbé tegye a török uralmat beolvassza Magyarországot és Erdélyt az Oszmán Birodalomba
A hadüzenetet Szinán nagyvezér küldi el 1593. február 7-én. 1593 júniusában Dervis Hasszán beglerbég súlyos vereséget szenved Sziszeknél. Vesztesége 10 000 fő. 1593 októberében Veszprém török kézre kerül – hadaik téli szállásra vonulnak.
A magyarok visszaveszik Székesfehérvárt. Török veszteség: 14 000 fő (bégek, budai pasa) Magyar veszteség: 200 fő (halott, sebesült) Pákozd is magyar kézre kerül. Török veszteség: 7000 – 10 000 fő Magyar veszteség: 1500 fő
1593-94 telén a harcok súlypontja a bányavidékre helyeződött át és magyar dicsőséget hozott. Nádasdy ekkor már Zrínyi György hadait segíti a Dunántúlon. 1594 áprilisában jelentős sereg kezdi ostromolni Esztergomot, itt hal hősi halált Balassi Bálint.
A török nemcsak Esztergomot tartja meg, hanem elfoglalja Tatát és Győrt is. Nádasdy és Zrínyi György a felmentő tatár hordákat veri szét a Dunántúlon. 1595-ben a török Erdély és a Havasalföld ellen fordul – így a császári hadvezetés elhatározza Esztergom és (ha lehet) Buda visszavívását.
Pálffy és Nádasdy elfoglalják Párkányt. Esztergom az egyesült sereg kezére kerül. A győzelmek sora azt eredményezte, hogy 1596-ban maga a szultán állt a hadak élére. Elesik Eger, csatát vesztünk Mezőkeresztesnél.
Pálffy Miklós
1598-ban Nádasdy Ferenc dunántúli főkapitány lesz, így ő a parancsnoka: a terület végvári katonaságának a főurak magánhadseregének a vármegyei és a mezei hadaknak a népfelkelés fegyvereseinek
Nádasdy diadalmenetben visszafoglalja: Győrt Tatát Várgesztest Palotát Nagyvázsonyt
„ Ha minden esztendőben ennyi vész el a magyarban, mint ez esztendőben, hát kevesen maradunk meg!” Illésházy István A három részre szakadt Magyarország lakossága ebben az időben, utólagos becslések szerint, mintegy 3 millió 100 000 volt. Ebből a királyi Magyarország területén hozzávetőleg 1millió 500 000, Erdélyben 750 000, a török hódoltsági részben pedig mintegy 800 000 ember élt.
Ha tekintetbe vesszük, hogy egy évszázaddal azelőtt a középkori magyar királyság lakóinak száma 4 millió körül volt, valamint azt, hogy ezen évszázad alatt más, szerencsésebb sorsú európai országok lakossága mennyit gyarapodott, akkor szemléletesen elénk tárul, hogy mekkora véráldozattal járt Magyarország népének a XVI. században a török feltartóztatása.
A háború utolsó éveiben fogynak a hadakozó „nagy magyar urak”. Elhagyják a katonai pályát: Zrínyi György Báthory István Bocskai István Rákóczi Zsigmond Meghal Pálffy Miklós, a legkedvesebb fegyvertárs
Erősen aláássa a harci kedvet, hogy a Habsburg kormányzat fiskális pereket folytat a török ellen küzdő nagyurak rovására támadja a protestantizmust.
1602-ben Nádasdy Russworm seregében harcol Székesfehérvár, Pest, Buda ostrománál. Sikerrel elfoglalja Adonyt. A táborban kitört pestisjárvány véget vet a további hadakozásnak. A Habsburg udvar 1603-ban Buda felszabadítását tekintette fő hadászati célnak, de csak Hatvant sikerül visszafoglalni.
Az anyagi eszközök megálljt parancsolnak a Habsburgoknak. A török több fronton visszavonul. Mindkét fél úgy véli: „Legjobb volna a béke!” Erre 1606-ig várni kell. Nádasdy ezt már nem éri meg. 1604. január 4-én, 48 évesen meghalt Sárváron.
„Ő volt a törökök által elismert kiváló hadvezér, korának megbecsült, a magyar nemzeti érdekeket minden időben szem előtt tartó magyar főura, aki apja, Nádasdy Tamás nádor életútját követve munkálkodott a magyarság megmaradásán egy olyan korban, amikor erre kevés esély volt. Életpályája mindannyiunk számára követésre méltó.” dr. Söptei István