Kovács Örs - Pályázatkezelési Főosztályvezető helyettes, Nemzetgazdasági minisztérium Új programozási időszak: Széchenyi 2020 - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Kovács Örs - Pályázatkezelési Főosztályvezető helyettes, Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság

Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság

Gazdaságfejlesztési Programok Ügyfélszolgálata Telefonszám: +36 40 200 617 Email cím: gazdasagfejlesztes@ngm.gov.hu Személyes ügyfélszolgálat: Budapest ,Váci út 81-83. földszint Nyitva tartási idő: Hétfő - Csütörtök 09:00-16:00 Péntek 09:00-13:30

Változatlanul működő Projekt Partneri Rendszer A Projekt Partneri Rendszer célja, hogy ügyfeleink minden pályázat esetében egy adott személytől, a pályázatukhoz rendelt Projekt Partnerüktől kapjanak naprakész tájékoztatást a pályázat teljes életútja során. A Projekt Partner feladata az ügyfélkapcsolatok partneri színvonalú kezelése, a megkeresések nyomon követhetőségének és átláthatóságának biztosítása. Minden esetben, amikor a NGM-hez fordulnak az ügyfelek, telefonon vagy e-mailen, mindig ugyanazon személlyel, a pályázatukhoz rendelt, szakmailag felkészült, a projektet jól ismerő Ügyfélszolgálati munkatárssal, saját Projekt Partnerükkel vehetik fel a kapcsolatot.

Széchenyi 2020 Fejlesztési források 60%-a gazdaságfejlesztésre E-ügyintézés papíralapú pályázatbenyújtás helyett Eljárásrend egyszerűsítés Közszféra esetében pályáztatási folyamat kiváltása Nagyobb hangsúly a visszatérítendő támogatásokra

Széchenyi 2020 8 OPERATÍV PROGRAM Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-magyarország Operatív Program (VEKOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Hazánk 8 Operatív Program keretében fogja meghirdetni az uniós forrásokat, amely programok illeszkednek a korábban már bemutatott EU2020 stratégiához. A tervezés során fontos elkerülni, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a források elaprózódjanak, e helyett a támogatásoknak célzottan kell eljutni arra a területre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Sok helyen, sokaktól hallhatták már, hogy a kormány legfontosabb célkitűzése, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési periódusban rendelkezésünkre álló fejlesztési források jelentős részét, 60%-át közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítsuk. De miért is olyan fontos ez a célkitűzés? A ma Magyarországon megvalósuló fejlesztések 97%-a uniós forrásból valósul meg. Ez azt jelenti, hogy ha a gazdaság növekedését akarjuk segíteni, óhatatlanul több pénzt kell elsősorban a kis- és középvállalkozásokba invesztálni. Már korábban említettem a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítását – az, hogy a minisztériumokhoz kerülnek az irányító hatóságok, eredményezi majd a hatékonyabb, valódi tartalommal megtöltött forráselosztás. A források koncentrációja mellett egyszerűbb eljárásrend kialakítására törekszünk. A következő időszakban az e-ügyintézés teljesen átveszi a papíralapú pályázatbenyújtás helyét és sok esetben egyszerűsítjük az eljárásrendeket is. Miután az Európai Unió egyáltalán nem követeli meg, hogy minden forrás odaítélésének feltétlenül pályázatokat írjunk ki, így a közszféra esetében több területen is kiváltjuk a pályáztatási folyamatot és bizonyos esetekben automatikusan támogatni fogunk egyes beruházásokat. A KMR fejlettségi besorolása miatt sajnos jóval kevesebb uniós támogatásban részesülhet, mint a konvergencia régiók. Ezt a problémát a kormány úgy szeretné orvosolni, hogy hazai forrásból több támogatást juttat majd a KMR térség vállalkozásainak.

GINOP prioritásai EU Bizottság részére benyújtott 2014.06.07-i verzió alapján, amely a Bizottsággal történő egyeztetés során módosulhat: 1. Kis- és középvállalkozások fejlesztés 2. Kutatás-fejlesztés, innováció 3. Infokommunikációs fejlesztések 4. Energia 5. Foglalkoztatás és képzés 6. Turizmusfejlesztés 7. Pénzügyi eszközök

GINOP 1. prioritása (KKV) 1. Vállalkozói kultúra terjesztése (pl. tanácsadás, üzleti modell, üzleti terv, piackutatás) 2. Modern üzleti infrastruktúra megteremtése (pl. logisztikai központok, ipari parkok) 3. Kapacitásbővítés (pl. eszköz- és géppark fejlesztés, telephelyfejlesztés) növekedésorientált KKV-knak 4. Hálózatosodás és piacra jutás (pl. beszállítók, klaszterek, külpiacra jutás, turisztikai desztináció)

GINOP 2. prioritása (K+F+I) 1. Vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának ösztönzése (pl. termékfejlesztés, kapacitásfejlesztés, innovációs szolgáltatások és tanácsadás) 2. Stratégiai K+F+I együttműködések támogatása (pl. vállalkozások és kutatóhelyek közös K+F projektje, versenyképességi és kiválósági programok, S3 fókusz) 3. K+F+I infrastruktúra és kapacitások bővítése a nemzetközi kiválóság érdekében (pl. kutatóhelyi műszerállomány, ELI program, ESFRI projektek)

GINOP 3. prioritása (IKT) 1. Versenyképes IKT szektor fejlesztése (pl. IKT termékek és szolgáltatások fejlesztése) 2. Digitális gazdaság fejlesztése (pl. IKT eszközök, szolgáltatások vásárlása, bevezetése vállalkozások számára) 3. Digitális felzárkózás és közösségi hozzáférés (pl. hátrányos helyzetű területek Internet elérése, e-szolgáltatások bővítése) 4. Szélessávú hálózatok fejlesztése (vállalkozások, állam, önkormányzat, egyházak)

GINOP 4. prioritása (Energia) 1. Energiahatékonyság és megújuló energia növelése vállalkozások körében épületek hőszigetelése, fűtés korszerűsítése, nyílászárók cseréje, világítás korszerűsítése (stb.) energiahatékonyság érdekében épületek fejlesztése megújuló energiák, pl. napkollektor, napelemek, hőszivattyúk, szellőztető rendszerek bevezetése révén, vállalati termelési folyamatok fejlesztése az energiafelhasználása racionalizálása révén (pl. biomassza, vízenergia, hulladék hő, napelem)

GINOP 5. prioritása (Foglalkoztatás) 1. Álláskeresők és inaktívak foglalkoztatásának elősegítése (pl. munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztése, társadalmi célú vállalkozások támogatása) 2. Fiatalok munkaerőpiaci integrációja (pl. gyakornoki helyekhez való hozzáférés, vállalkozásindítás) 3. Ifjúsági Garancia program 4. Vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodó-képességének javítása (pl. rugalmas vagy atipikus foglalkoztatás, jogszerű foglalkoztatás bővítése) 5. Egész életen át tartó tanulás (pl. képzések, továbbképzések, digitális írástudatlanság) 6. Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése

GINOP 6. prioritása (Turizmus) 1. Országos, vagy nemzetközi jelentőségű, megyéket átívelő, központi koordinációt igénylő turisztikai fejlesztések: - Hálózatos fejlesztések (pl. Bejárható Magyarország Keretprogram, zarándokutak) Kulturális örökséghelyszínek integrált fejlesztése (pl. kastélyok, várak fejlesztése) Természeti örökséghelyszínek (pl. Nemzeti parkok) Gyógyhelyek fejlesztése

2014. II. félévben meghirdetni tervezett GINOP pályázatok Fiatalok vállalkozóvá válása Pályázati kiírás keretösszege: 4,0 Mrd Ft Munka és magánélet összeegyeztetését szolgáló projektek

Széchenyi 2020 Új programozási időszak, új arculat bevezetése praktikus egyszerű költséghatékony letölthető ügyfélbarát kevesebb adminisztráció kézzel fogható sablonok érthető - Széchenyi 2020- Új KTK: Ez a dokumentum a kedvezményezettek számára minimálisan kötelező kommunikációs tevékenységet, eszközöket írja elő. Jelen útmutató a kötelezettségek felsorolásán túl segítségként, praktikus, kézzelfogható útmutatóként is szolgál az uniós pályázatokon nyertes kedvezményezettek számára alapvetően a támogatási szerződés megkötése utáni időszakra vonatkozóan. Letölthető a www.magzrt.hu weboldalról is - A dokumentum elkészítésekor az elmúlt két programozási időszak tapasztalatait felhasználva, minél átláthatóbb és kevesebb adminisztrációt igénylő, az EU előírásokon alapuló hazai szabályozás megalkotása volt a cél, melynek eredményeként elérhető a kohéziós politika eszközeinek és eredményeinek ismertsége. szerkeszthető

Széchenyi 2020 új programozási időszak, új arculat bevezetése 2014. július 11. előtt szerződött ügyfeleink részére az Új Széchenyi Terv Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és a Széchenyi 2020 Arculati Kézikönyv az irányadó. 2014. július 11. után szerződött ügyfeleink számára a Széchenyi 2020 Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei Útmutató és Arculati Kézikönyv (Széchenyi 2020 KTK) KTK Arculat 2020 Fontos a hatályt illetően, hogy a projektek megvalósításakor a támogatási szerződés kötésének időpontjában hatályos Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettsége Útmutató (KTK) szerint kell eljárni. Így amely projektek esetén a támogatási szerződés eredeti megkötése megtörtént a jelen útmutató (KTK 2020) hatálybalépése előtt (2014.07.11.), ott a korábbi KTK1 előírásai az irányadóak. KTK 2020 megjelenésekor a már benyújtott, értékelés előtt, vagy értékelés alatt álló projektek esetében, illetve a már támogatási döntéssel rendelkező (támogatási szerződéskötés előtt álló) projektek esetében, tekintettel a már megtervezett kommunikációs feladatokra és az azokhoz kapcsolódó költségekre, a korábbi, ÚSZT KTK-ban foglalt feladatok teljesítése kötelező. Ettől függetlenül, valamennyi projekt esetében a Széchenyi 2020 arculati előírásait kell betartatni annak megjelenésének időpontjától kezdve.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!