A POLITIKA SZEREPE A BALKÁN KÖZLEKEDÉSÉBEN Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2006

A. A fő politikai tényezők –Balkánon kívüli politikai/katonai erők, –balkáni („regionális”) pánszláv mozgalom, –nemzetállami törekvések I. Idegen hatalmak – „sugalmazók” (Németország, Anglia) közvetett befolyása – ideiglenes megszállók (osztrák–magyar, orosz, olasz) csekély befolyása – hosszú ideig megszállók közvetlen befolyása

II. Délszláv és román politikai erők aktivizálódása – antant közreműködés 1. A délszlávok szintetikus állama, a) Hálózatfejlesztési célok – kohézió erősítése – nemzetközi tranzit biztosítása b) Vasúthálózat fejlesztés – a beolvadt korábbi entitások közötti határokon át, – 1918 előtti entitáson belül, – egy régión belül, két világháború között –szerb parciális érdek: Belgrád–Bar vasút 1976 c) Kikötőfejlesztések – Közép-Dalmáciában – Isztria környékiek 1920-as évek 1950-es évektől

A két világháború között épült vasutak a Balkánon A második világháború után 1985-ig épült vasutak

2. A romániai határváltozások a) A két világháború között – Erdély és a Regát összeköttetésének javítása a Kárpátokon át – A Partiumbeli É–D pályalánc kiépítése – Resica–Karánsebes acélszállító pálya b) 1940-ben – Észak-Erdély visszatérése: Szeretfalva–Déda vasút – Német érdek a transz-besszarábiai vasút normál nyomtávban meghagyása A Székelyföld vasúti összeköttetésének megteremtése az 1940-ben Magyarországhoz visszacsatolt Erdéllyel Jelmagyarázat: 1 – az új pálya; 2 – az általa összekötött hálózat; 3 – keskeny nyomtávú vasút; 4 – országhatár

III. Jugoszlávia szétesésének következményei a közlekedésben 1. Polgárháború és a NATO légi csapások romboló hatása – újjáépítetlen vasutak A horvátországi vasúthálózat a délszláv háború idején, 1993 augusztusában Jelmagyarázat: 1 – egyvágányú; 2 – kétvágányú; 3 – villamosított, 4 – nem üzemelő pályák; 5 – a szerb hadsereg által megszállt terület

2. Tranzitnehézségek – nemzetközi forgalom elterelődése – Románián és Bulgárián át Görögország és Törökország felé szárazföldi kerülőút – Tengeri kerülőút Görögország–Dél-Olaszország Görögország– észak-adriai kikötők később Split–Ancona A Románia és Bulgária közötti átkelőhelyek Jelmagyarázat: 1 – vegyes használatú híd; 2 – működő komp; 3 – Bulgária által tervezett híd; 4 – épülő híd; 5 – Románia által tervezet híd; 6 – tervezett komp; 7 – szárazföldi átkelőhelyek; 8 – Duna;– 9 – államhatár; 10 – vasúti fővonal; 11 – vasúti mellékvonal; 12 – autópálya; 13 – tervezett autópálya; 14 – főút

A délszláv térség szegmentálódása 3. –öt posztjugoszláv állam, 5000 km új határ, megtöbbszöröződött a határátkelőhelyek száma –meghosszabbodott a tranzit időigénye, –a politikafüggő átkelési idő, –három határon még nincs vasúti átmenet, –határátkelőhelyek fejlesztése EU segítséggel. Az egyes határszakaszokon át naponta közlekedő közúti gépjárművek száma ezerben, 2000-ben Jelmagyarárzat: 1 – személygépkocsi; 2 – tehergépjármű

4. Az új határok által átvágott pályák okozta közlekedési nehézségek megoldásának módjai – peage vonal (Una-vasút) –a szárnyvonallá degradálódott csonkok felszámolása, –saját területen új összekötő vonal építése (Horvátország: Fiume–Isztria). 5. Bosznia-Hercegovina vasúthálózatának etnikai alapú regionalizálódása, a három vasúttársaság együttműködésének nehézségei

6. Horvátország igen kedvezőtlen alaprajzának következményei – A bosznia-hercegovinai tranzitra ráutaltság – A Zágráb–Split autópálya nyomvonalazásának dilemmái Horvátország autópálya-hálózata Jelmagyarázat: 1 – 2001 előtt épült autópálya; 2 – 2001 előtt épült félautópálya; 3 – a 2000-től autópályává átépített félautópálya; 4 – 2001-től átadott autópálya; 5 – épülőben levő és tervezett autópálya; 6 – a Zágráb–Split autópálya tervezett, de elvetett Una-völgyi vonala; 7 – a hegyvidéken át tervezett, de elvetett vonalváltozat

– A Duna–Száva-csatorna (Vukovár–Samac) szerb vízi út kiiktatása, Ausztria/Németország felé a vízi út lerövidítése (417 km-rel, 48órával)

IV. JÖVŐ – A BALKÁN CSATLAKOZÁSA AZ EU-HOZ – Képes lesz-e az összeurópai érdek felülírni a kontraproduktív nemzeti érdekeket a magisztrális hálózatok fejlesztésekor? – Harmonizálhatók lesznek-e a gyakran etnikai alapú helyi, regionális és országos érdekek a régiók közötti, a regionális és a kistérségi hálózatok fejlesztésekor? – Versenyképes lesz-e a Balkán Dél-Európával szemben a kínai árudömpinggel kapcsolatos disztribúciós/logisztikai üzletben?