Politikai vezetés, innováció és paradigmaváltás normál és rendkívüli állapotban Bajnai és Orbán válságkezelésének összehasonlítása, HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Körösényi András MTA TK Politikatudományi Intézet Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar

KUTATÁSI KÉRDÉSEK 1.Miként hat a válság a politikai vezetésre? (az exogén sokk hatása a vezetésre) 2. Milyen szerepük van a vezetőknek a rendkívüli helyzet kialakításában, formálásában? (endogén, politikai magyarázat a válságra)

VEZETÉS „vezetésről akkor beszélhetünk, ha a politika egy meghatározott személy részvétele nélkül határozottan más lenne”. (Pelinka 1995)

POLITIKAI HELYZET Összetevői: Kontingencia: „a dolgok olyan állapota, mely elismerten nem természeti szükségszerűségből ered, hanem emberi választásokból és cselekedetekből, és amelyre egynél több válasz adható” (Oakeshott) Válasz reflexió

Politikai helyzetek két ideáltípusa Normál állapotRendkívüli állapot kiszámíthatóság (ill. kontingencia „normál” szintje”) kiszámíthatatlanság, kontingencia extrém megemelkedése játékszabályok érvényesülnekjátékszabályokat megsértik rutininnováció stabilitásinstabilitás egyensúlyegyensúlytalanság tét alacsonytét magas döntések kooperatívakdöntések önkényessége

Teoretikus források Oakeshott politikai helyzet-értelmezése Ankersmit esztétikai képviselet fogalma Változó kalkulus-modell, ami a riker-i heresztetika továbbfejlesztése Kuhn paradigma fogalma Konstruktivista episztemológiai megközelítés

Politikai valóság (pl. válság) kétféle episztemológiai megközelítése objektivistakonstruktivista a valóság (pl. válság) objektív (pl. mögöttes strukturális tényezők formálják) a valóság (pl. válság) konstruált, politikai ágencia révén teremtett valóság (szubjektív percepció, ill. cselekvés révén) a politikai cselekvők erre a helyzetre reagálnak (egyirányú kapcsolat) a politikai cselekvők reagálnak a helyzetre, ua. cselekvésük és értelmezés révén generálják is azt (kétirányú kapcsolat) válság exogén magyarázatválság endogén (politikai) magyarázat 1. kérdés: vezetés miként reagálnak a rendkívüli helyzetre? +2. kérdés: a vezetők miként generálják a rendkívüli helyzetet?

Kuhn a tudományos paradigmáról (1984) “egységes elméleti és módszertani meggyőződésrendszer” (44) „A közös paradigmák alapján kutatókat azonos szabályok és minták vezérlik” 30 „…’normál tudományon’ olyan kutatást értünk ….. amelyeket egy bizonyos tudományos közösség valameddig saját további tevékenysége alapjának tekint” 29

Normál tudományTudományos forradalom Egyetlen paradigma uralkodik -amit mindenki elfogad -az alapkérdéseket nem kell többé igazolni -kézikönyvek foglalják össze -új eredmények szakcikkekben -a tudás kumulatív nő -nem törekszik újra, a kutatás célja nem valami új, hanem a paradigma kifejtésére irányul Paradigmaváltás -fejl nem kumulatív eseménye -egymással összeegyeztethetetlen paradigmák közti választást jelent -látásmód megváltozása: „a paradigmák változásával maga a világ is megváltozik” -az új paradigmában a tudósok más méréseket végeznek, más kutatásokat folytatnak

Examples for the three types of policy changes (P.Hall) First order change (change of settings) second order change (change of instruments) third order change (change of policy- paradigm) population policy (long-term policy to stop the fall in population) increase in maternity leave from 6 months to one year public program on building child-care homes legalizing and boosting immigration electoral law (to reduce political fragmentation in parliament and to make easier to form more durable cabinets) raising the legal threshold from 4 to 5 % of votes introduction of legal threshold, e.g. in the Netherland, where no legal threshold exists change of the whole electoral system from PR to first-past-the- post majoritarian system (like the electoral system in Britain) fiscal policy (reaction to increasing budget deficit) modification of budget deficit goals and/or general raise of the VAT or PIT level to meet increasing budget deficit introduction of new measures, like property tax, OR levying crisis tax on employers as temporary measures (e.g. Netherlands) levying crisis tax on specific sectors* and making them to be permanent measures as a part of a larger goal to restructure social- economic redistribution, to reduce the proportion of international banks and multinational firms in these sectors

Kuhn és Hall jelentősége Megkülönbözteti a változás normál és rendkívüli esetét. A politika folyamatos változást jelent, amit jól megragad Oakeshott hajózás metaforája, de Kuhn és Hall elmélete képes a rendkívüli változás (a „vihar”) megragadására.

Comparison of crisis narratives of Bajnai and Orbán BajnaiOrbán crisis narrativepure financialfinancial + political+cultural situation is perceived as exogenous crisis (single)exogenous + endogenous crisis (structural) responserestoration (within the paradigm) revolution / founding (change of paradigm) measures applied conventional measuresconventional and unorthodox measures policy goalpolicy-adjustment (setting and instruments) change of policy-paradigm (priority of goals) leadershipreactiveactive + innovative authorizationlimitedunlimited (two-third majority, revolution metaphor) responsibilitynobody is responsible (exogenous origin of the crisis) political responsibility of the predecessors and other actors (endogenous origin of the crisis)

Válságnarratíva és politikai cselekvés összefüggése az oakeshotti politikai helyzetben Bajnai-kormányOrbán-kormány Mérlegelés (értelmezés) -exogén válság (egyszeri) -konvencionális pü váls.narratíva („működési zavar” a közpolitikai paradigmán belül) -endogén válság (strukturális) -nemcsak pü, hanem komplex váls.narratíva (paradigma válsága => új paradigma: célok új prioritásrendje… kontingens helyzet exogén sokk (válság) kényszerpálya korlátozott mandátum* gyenge politikai legitimitás államcsődveszély elmúlt korlátlan politikai felhatalmazás erős legitimitás rezsimváltó célok és lehetőség Válaszhelyreállítás (paradigmán belül): rendkívüli közpolitika (átmeneti) új rezsim alapítás (paradigmaváltás): rendkívüli (köz)politika (permanens)

Régi és új (köz)politikai paradigma A régi világ és az új politika (B ; NEP) Régi világ: régi nézőpontÚj világ: új nézőpont és valóság értelmezés 1. internacionalista korszak az állam gyenge, a piac mindenható nemzetállamok korszaka erős állam, erős nemzet 2. piac-központú gazdaságállam-központú gazdaság 3. nyugati jóléti-fogyasztói világ válsága (pénzügyi-szemléletmód) munka alapú gazd-társ-állam (materiális szemléletmód) 4. érték és intézmény-alapú politika: elveknek és intézményeknek kell uralkodniuk, s nem embereknek. felelősség és döntés-alapú politika: embereknek (nemzetállamok felelős vezetői) kell kormányozniuk 5. elituralom, félelem az emberektől, a tömegektől régi elit, haszonélvezők populista vezetők a nép érzelmeit, indulatait, meglátásait fejezik ki 6. Régi világ szellemi alapjai, értékei: 1968-as kultúra és politikai korrektség kultúrája Új politika szellemi krédója: Család, közösség, nemzet, szociális piacgazdaság visszahozása 7. Baloldali ideológiai dominancia: internacionalista; antidemokrata, és antiszociális Új jobboldali párt Mo-n, amely: nemzeti; demokrata (népakaratnak megfelelő)

KUTATÁSI KÉRDÉSEK: 2. Milyen szerepük van a vezetőknek a rendkívüli helyzet kialakításában, formálásában? ESETTANULMÁNY: Ma a rendkívüli helyzet (normák erodálódása, kiszámíthatatlanság, játékszabályok felrúgása, önkényes döntések) az inkumbens politikai cselekvés által generált (endogén), és már semmilyen közvetlen kapcsolata nincsen a 2008-as pü válsággal (exogén)

Köszönöm a figyelmet!

Bajnai-kormányOrbán-kormány 1. szerepfelfogás: technokrata, szakértő- kormány rezsimváltó-kormány 2. válságnarratíva és politikai helyzetértelmezés exogén eredetű pénzügyi válság; Cél: normál állapot visszaállítása endogén eredetű gazdasági és politikai válság; Cél: új politika /rezsim megteremtése 3. (Köz)politikai paradigma: uralkodó közpolitikai paradigma működési zavara; Cél: a régi közpolitikai paradigma működésének helyreállítása. uralkodó paradigma válsága; Cél: új paradigma létrehozása. 4. felhatalmazás:rendkívüli, de korlátozott és konkrét felhatalmazás. Célja a „helyreállítás” rendkívüli, és korlátlan felhatalmazás. Célja a „rezsimváltás” / új rezsim „alapítás”