Adatbázis alapfogalmak Szoftverek: FoxPro, dBase, Access, Paradox, DB2, Oracle
Információ: új ismeret a felhasználó számára. Adat: rögzített ismeret. Adatbázis: tárolt adatok, szerkezetük és a köztük lévő kapcsolatok rendszere. Adatbázis-kezelő rendszer: az adatok rögzítését, biztonságos tárolását, módosítását, visszakeresését végző informatikai alkalmazás. Az adatbázis-kezelés az informatikának azon része, amely a nagy mennyiségű összetartó adatok hatékony tárolásával és feldolgozásával foglalkozik.
Napjainkban a számítógépes alkalmazások 80%-a adatbázis-kezelést végez kereskedelem: raktári készlet és megrendelések nyilvántartása; bevásárló központok pénztárgépei kultúra, oktatás: könyvtári információs rendszerek; hallgatói adminisztráció; internetes keresőgépek közigazgatás: adónyilvántartások; anyakönyv; lakcímnyilvántartás közlekedés: jegyhelyfoglalási rendszerek (vonat, repülő) egészségügy: beteg nyilvántartás (kórház, rendelő) tudomány: szakadatbázisok posta: ügyfelek, számlák nyilvántartása vállalat: termelés irányítási rendszerek A példákat még hosszan lehetne sorolni.
Az Adatmodell elemei
Egyed (entitás): az a dolog, amiről adatokat tárolunk. Pl Egyed (entitás): az a dolog, amiről adatokat tárolunk. Pl.: ISMERŐS, DIÁK Tulajdonság (attribútum): az egyed egy jellemző adata. Pl.: ISMERŐS neve, DIÁK születési ideje Előfordulás: az egyedek egy konkrét értéke. Az adatbázis tartalmazza az egyedek konkrét előfordulásait, valamint a tulajdonságok értékeit egyes előfordulásokra. Az előfordulás 1-1 sor a táblázatban. Pl.: ISMERŐS Balogh Mária adatai, DIÁK Kovács István adatai
Egyszerű tulajdonság: egyetlen részből áll, tovább nem bontható. Pl.: DIÁK sorszám, érdemjegy Összetett tulajdonság: több részből tevődik össze. Pl.: ISMERŐS cím (város, közterület, házszám); DIÁK születési idő (születési év, hó, nap) Törekedjünk az egyszerű tulajdonságok használatára.
Egyértékű tulajdonság: egy előfordulásnál csak egy értéke van. Pl.: ISMERŐS: név, DIÁK: születési idő Többértékű tulajdonság: több értéket is felvehet egy előfordulásnál. Pl.: ISMERŐS egy személynek lehet több telefonszáma, DIÁK egy-egy tantárgyból több jegye Törekedjünk az egyértékű tulajdonságok használatára, mert a többértékű adatok megnehezítik az adatok kezelését.
Az egyedek közötti kapcsolatok típusai: egy-egy fokú: az egyik egyed előfordulásához a másik egyed legfeljebb egy előfordulása tartozik. Pl.: ISMERŐS, DIÁK ugyanaz a személy legfeljebb egyszer fordulhat elő mind a noteszben, mind a naplóban. Egy-több fokú: az első egyed egy előfordulásához a második egyed több előfordulása tarozhat. Pl.: Ha egy táblázat a megyék adatait, egy másik pedig a településeket tartalmazza, akkor ugyanazt a megyét több településnél is olvashatjuk, de minden település csak egyetlen megyéhez tartozik. Több-több fokú: bármely egyed egy előfordulásához a másik egyed több előfordulása tartozhat. Pl.: Szerzők és könyvek adatait tartalmazó táblázatok (egy szerzőnek több könyve, egy könyvnek több szerzője lehet)
Az egy-egy fokú kapcsolatokat gyakran célszerű egyetlen táblázatba összevonni. A több-több fokú kapcsolatok egy illesztőtáblázat beiktatásával egy-több fokú kapcsolatokra bonthatók fel.
Relációs modell
A sorokat (1 sor: egyed egy konkrét előfordulása) rekordoknak, az oszlopokat (tulajdonságok) mezőknek vagy attribútumnak nevezzük. A cellákban a tulajdonságok konkrét értékeit tároljuk. A táblázat első sora tartalmazza az oszlopok neveit, a mezőneveket. Adatmodell: Relációs adatmodell: egyed tábla tulajdonság mező (oszlop) előfordulás rekord (sor)
A táblákra vonatkozó előírások: Az adatbázis táblái egyedi (egymástól különböző névvel) rendelkezzenek. Egy táblában minden oszlopnak (mezőnek) egyedi neve van. Egy oszlopban csak azonos típusú (egyféle) adatot tárolunk. A táblának nem lehet két teljesen egyforma sora. A sorok, ill. oszlopok sorrendje tetszőleges.
Egy-egy táblázatot relációnak nevezünk, ha nincs két egyforma sora, minden oszlopnak egyedi neve van, és a sorainak és oszlopainak sorrendje tetszőleges. Minden relációban kell lennie egy elsődleges kulcsnak, amely a rekordok egyértelmű azonosítására szolgál, amit a tábla mezőinek felsorolásánál aláhúzással jelölünk (mezőnév). Ez lehet a reláció egyetlen attribútuma, de akár több attribútum kombinációja is. A relációs modellben több reláció is szerepelhet, melyek között logikai kapcsolat van. Kulcs: azoknak a tulajdonságoknak (mezőknek) a legszűkebb halmaza, amelyek minden sort (rekordot) egyértelműen meghatároznak.
Elsődleges tulajdonság: szerepel a kulcsban. Pl Elsődleges tulajdonság: szerepel a kulcsban. Pl.: ISMERŐS neve+lakcíme (ha nincs két azonos nevű, egy lakcímen lakó ismerősünk), DIÁK sorszáma a naplóban Másodlagos tulajdonság: nem szerepel a kulcsban. Pl.: ISMERŐS, DIÁK többi tulajdonsága Egyszerű kulcs: egyetlen tulajdonságból (mezőből) áll. Összetett kulcs: több tulajdonság (mező) alkotja.