Nyelvi előkészítő évfolyam - mit tudunk és hogyan tovább? 4. szekció Intenzív nyelvi képzések a magyar közoktatásban Nyelvi előkészítő évfolyam

A kezdetek a Világ – Nyelv program része, 2003 a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása alapján bevezethető a 2004/2005. tanévtől a következő feltételekkel a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40%-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzés folyjon a fennmaradó időkeret legalább 25%-át informatikai képzésre, a maradékot képességfejlesztésre kell fordítani az iskolának a 10-13. évfolyamon kell felkészítenie a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumokban a nyelvi előkészítő osztály a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető egy középiskolában 2004. szeptember 1-jén egy, később minden évben eggyel több nyelvi előkészítő osztály indítható

Módosítások a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. évi módosítása a 2010/2011. tanévtől kötelezővé tette a középiskolák fenntartói számára a nyelvi előkészítő évfolyamok indítását az általuk fenntartott középiskolákban, amennyiben igény van rá 28-29. § (7) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a gimnáziumban / szakközépiskolában- a (4) bekezdésben meghatározott - nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy gimnázium /szakközépiskola keretei között. 2008 után a NYEK évfolyamot indító középiskolák nem szervezhettek olyan írásbeli felvételi vizsgákat, amelyek a jelentkezők idegen nyelvi előismereteit vizsgálják

Ajánlás - OKM a tanulók az intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére

Az előkészületek ajánlások (9-13. évf., 10-13. évf.) segédlet (9. évf.) tanmenet a NYEK számítógépes óráihoz továbbképzések nyelvtanárok számára konferenciák NYEK portál jó gyakorlat példatár felmérések

Számok – a NYEK képzés résztvevői Iskolák száma Csoportok száma Tanulók száma 2004/2005. tanév 408 749 11 834 2005/2006. tanév 431 818 17 514 2006/2007. tanév 436 858 18 103 2007/2008. tanév 886 16 991 2010/2011. tanév 409 gimnázium 261 szakközépiskola nincs adat 13 833

Számok – tanult első nyelvek   Az idegen nyelv és az "első nyelv" Csoportok Tanulók létszáma Gimn. Szki. Összes Angol 294 227 521 5 459 4 524 9 983 Német 144 136 280 2 202 2 030 4 232 Francia 8 3 11 109 38 147 Olasz 7 1 99 16 115 Spanyol 2 22 31 53 Horvát 18 Román 10 Japán Orosz 14 Portugál Magyar Latin Összesen: 457 371 828 7 927 6 671 14 598

Számok - tanult második nyelvek   A "második nyelv" Csoportok* Tanulók létszáma* Gimn. Szki. Összes angol 42 16 58 603 241 844 német 64 20 84 1 168 354 1 522 francia 19 7 26 201 127 328 olasz 17 1 18 186 24 210 spanyol 5 12 56 52 108 horvát 9 román japán orosz 3 25 portugál magyar 21 latin 202 Összesen: 169 51 220 2 480 798 3 278

A NYEK hatékonyságának vizsgálata Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamos tanulók körében a 2004/2005. tanév őszi félévében elvégzett felmérésről angol és német nyelvből, 2004 Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamos tanulók körében a 2004/2005. tanév tavaszi félévében elvégzett felmérésről angol és német nyelvből, 2005 Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamot indító iskolák vezetői, nyelvtanárai és tanulói körében 2006 tavaszán végzett felmérésről, 2006 A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése – 2004/2005-2008/2009, 2009

A jelen és a jövő A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján a középiskolákban a 9. évfolyamot NYEK előzheti meg, ha az intézmény a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel; az ezeket a 2014/2015 tanévig nem teljesítő intézményekben a NYEK felmenő rendszerben megszűnik a külön jogszabályok még nem elérhetők a köznevelési koncepció tervezete alapján a tervezett feltételek a következők: „a képzésben részt vett tanulóik eddigi érettségi eredményei átlaga alapján igazolható, hogy e tanulóknak az első tanult nyelvből több, mint 90%-a, a második tanult nyelvből több, mint 70%-a komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett vagy azzal egyenértékű érettségi vizsgát tett”

A NYEK a Nemzeti Alaptantervben Hatályos NAT „Ha a tanuló nyelvi előkészítő évfolyamra (NYEK) jár, első idegen nyelvből a B2-es szintet legkésőbb a 10. évfolyam végére el kell érnie. Ez esetben a 11. és 12. évfolyam feladata az elért nyelvtudási szint megtartása és elmélyítése.” „Ha második idegen nyelv is szerepel a nyelvi előkészítő évfolyam kínálatában, a második idegen nyelvből a 10. évfolyam végére a B1-es szint a reális cél, amely a 12. évfolyamra B2 szintre fejlesztendő.” Véleményezés alatt álló NAT tervezet közvetlenül nem kerül említésre a táblázatok 12 osztállyal számolnak az élő idegen nyelv fejezetben nincs benne emeltebb képzés esetén a 12. évfolyam végére 1. idegen nyelvből B2-C1, 2. nyelvből B1-B2 egyéb meghatározás (tanult nyelvek köre, száma stb.) nincs a köznevelési tervezet idevágó megállapításai nincsenek benne http://dokumentumtar.ofi.hu/index_NAT_idegen_nyelvek.html előadások: http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/nemzeti-alaptanterv

A felmérésről 2009, OKM megbízásából résztvevők: az előző felmérésekkel közös (267 intézmény; 62 intézmény 320 nyelvtanára, 1079 tanulója, 910 szülő) + érettségi eredmények elemzése online és papír alapú kérdőívek két fordulóban + OH által biztosított érettségi eredmények cél: a NYEK hatékonyságának vizsgálata (célok megvalósulása, népszerűség) az elsőként induló osztályok 13. évfolyamán egyedülálló hajlandóság a válaszadásra

Mazsolák intézményi online kérdőív: osztályok száma, nyelvi órák száma, fejlesztések, órán kívüli nyelvtanulási lehetőségek, nyelvtanárok kiválasztása, összevetés a nem NYEK-es tanulókkal stb. nyelvtanári online kérdőív: háttéradatok, vélemények (eredmények, sikerek stb.) tanulói online kérdőív: nyelvtanulási utak, érettségi vizsgák, nyelvtanulási attitűd, „ha rajtad múlt volna” szülői papír alapú kérdőív: választás okai, tapasztalt eredmények, nehézségek, javaslatok, ma hogy döntenének?

13. évfolyamos tanulók szülői kérdőíve nyitott kérdésekkel választás okai eredmények nehézségek javaslatok

A NYEK választásának háttere - szülők összesen 966 ok 810/966 (84%) – nyelvtudás fejlesztése (informatika = 1 válasz) nyelvtudás fejlesztése általában (375, 39%) nyelvvizsga megszerzése (160, 17%) nagy óraszám, intenzív jelleg (127, 13%) korábbi nyelvtanulás folytatása (28, 3%) korábbi nyelvtanulás pótlása (27, 3%) új nyelv lehetősége (22, 2%) nyelvi érettségi (19, 2%) ingyenes nyelvtanulás (14, 1%) gyermek nyelvi érdeklődése (14, 1%) nem nyelvtanulással kapcsolatos említések gyermek választása (65, 7%) plusz egy év a középiskolában (22, 2%) felzárkózás lehetősége, átmenet megkönnyítése (20, 2%) segítség a továbbtanulásban (20, 2%) az adott intézménybe való bekerülés (18, 2%) más lehetőségek hiánya (14, 1%) konkrét elképzelések hiánya, „véletlen” (5, 0,5%)

Ma is a NYEK-et választaná? (894 válasz) igen, feltétlenül 472 566 63% igen, valószínűleg 51 igen, feltételekkel 43 nem, semmiképpen 285 320 36% nem valószínű 35 nem tudják 8 1%

Eredmények - szülők nyelvtudás általában (230, 26%) 71%: a nyelvi fejlődésben látta az eredményességet nyelvtudás általában (230, 26%) nyelvvizsga (209, 24%) nyelvi érettségi (93, 11%) nyelvi érettségi + nyelvvizsga (78, 9%) egyéb: felzárkózás, kedvezőbb attitűd kialakulása, tanulási stratégiák elsajátítása, informatika, jó osztályközösség nincs eredménye (107, 12%) kevesebb fejlődés a vártnál (33, 4%) nehézségek miatt más osztályt választottak (1 fő)

Nehézségek a 9. évfolyamon - szülők 852 válasz 57% (484 válasz): nem volt nehézség 1%-nál többen válaszolták: sok nyelvóra, nyelvtanulás intenzivitása (82, 9%) új nyelv tanulásának nehézségei, felzárkózás a többiekhez, akik már tanulták (54, 6%) elszokás a tanulástól, felejtés egyéb tantárgyakból, ezek nem kellő fejlesztése (54, 6%) heterogén tudásszintű csoportok (36, 5%) bizonyos nyelvi készségekkel nehézségek (31, 4%) tanárok miatti problémák (22, 3%) beilleszkedési, társasági gondok (22, 3%) már tanult nyelv tanulása, unalom, lassú haladás (15, 2%)

Nehézségek a 10-13. évfolyamokon - szülők 843 válasz legtöbb említés: 35% (295 válasz) - nem volt nehézség 3%-nál többen válaszolták: nehéz visszazökkenés az intenzív nyelvtanulásból a hagyományos, több tantárgyas képzésbe (231, 27%) lelassult nyelvi fejlődés / nem megfelelő nyelvoktatás (121, 14%) problémák tanárokkal (37, 4%) NYEK bevezetésének iskolai szintű nehézségei: menet közbeni módosítások, bizonytalanságok, szervezetlenség (36, 4%) nem lett nyelvvizsga (32, 4%)

Milyen változtatásokat javasolna a NYEK képzés fejlesztéséhez? 812 válasz 77 fő (9%): nincs javaslat, 61 fő (8%): nincs szükség módosításra, 11 szülő (1%): szűnjön meg a NYEK 5 százaléknál több válasz: 10-13. évfolyamokon legyen több nyelvóra (90, 11%) komolyabb felkészítés, ösztönzés a nyelvvizsgára (77, 9%) a nyelvoktatáson túl, az egyéb tárgyak 9. évfolyamon való tanításának átgondolása (72, 9%) csoportbontás átgondolása, nyelvileg homogén csoportok kialakítása (72, 9%) tanárok gondosabb kiválasztása, hozzáállásuk megváltoztatása (63, 8%) anyanyelvi lektor biztosítása (57, 7%)

Összefoglalás helyett kérdések Az intenzív nyelvoktatás hatékonyabb az azonos óraszámú, hosszabb időre elhúzott nyelvoktatásnál? Minőség vagy mennyiség? Kinek szánjuk a NYEK-et? Felvételi? Milyen szervezési és tartalmi előírásokkal valósuljon meg a NYEK? Milyen kimeneti elvárásokat lenne érdemes támasztani? „A képzésben részt vett tanulóik eddigi érettségi eredményei átlaga alapján igazolható, hogy e tanulóknak az első tanult nyelvből több, mint 90%-a, a második tanult nyelvből több, mint 70%-a komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett vagy azzal egyenértékű érettségi vizsgát tett.” (Köznevelési koncepció tervezet) Ki hozza meg a fenti döntéseket? Központi vagy iskolai szinten? Mit üzen a felmenő rendszerben történő megszüntetés?

A tanulmány letölthető innen: Elérhetőség A tanulmány letölthető innen: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/vilagnyelv/vny_nyek2009_jelentes_100510.pdf