PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 11-12. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu

10. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ANNAK ALRENDSZEREI Központi kormányzat Társadalombiztosítás Helyi önkormányzat Elkülönített állami pénzalapok

10.1. Az államháztartás fogalma, funkciói Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszerének egésze Közfeladatok Az állam gazdasági funkciói hagyományos funkció (elsődleges - állami feladatok finanszírozása) szociális funkció (szociális támogatások) gazdaságpolitikai funkció (gazdasági növekedés támogatása)

10.2. Az államháztartás alrendszerei központi kormányzat elkülönített állami pénzalapok helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok társadalombiztosítás Az államháztartási rendszerre vonatkozó fontosabb szabályok: pénzügyi tervek - költségvetések - bevételek és kiadások előirányzata minden pénzmozgásról számot kell adni szufficitről és deficitről elszámolással kell rendelkezni

10.2.1. A központi kormányzati alrendszer Alapvetően meghatározó alrendszer Formailag a központi költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak szembeállítása - költségvetési egyenleg Szufficit, deficit és nullszaldó Mérsékelt („egészséges”?) deficit: GDP 3%-át meg nem haladó mérték Deficit finanszírozása: a lakosság és a gazdálkodó szervek által nyújtott hitelek külföldről felvett hitelek

A központi költségvetést az Országgyűlés törvényben hagyja jóvá legkésőbb december 31-ig A költségvetési törvény különleges törvény: nem teljesítése nem jár jogi szankciókkal A központi költségvetés főbb bevételei: adók és adójellegű bevételek nem adójellegű bevételek (illeték, bírósági díjak, stb.) tőkebevételek (állami tulajdon utáni részesedések, stb.) nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek (adományok, juttatások, stb.)

A központi költségvetés főbb kiadásai: adósságszolgálat és kamattérítés az államháztartás többi alrendszerének támogatása központi költségvetési szervek támogatása gazdálkodó szervezetek támogatása nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások

ADÓZÁSI JELLEMZŐK

Ismét növekedésnek induló államadósság forrás: Eurostat 9

Alacsony szinten beragadt foglalkoztatottság Forrás: KSH

Az adóterhelés Forrás: Eurostat

A személyi jövedelemadó terhelés nem túl magas Forrás: OECD

Bérek járulékterhelése kiugróan nagy Forrás:OECD

Az államháztartás adójellegű bevételei 2007. évben APEH által kezelt bevételből 8 363,7 milliárd Ft, az államháztartás adójellegű bevételeinek 82,4%-a. 14

A költségvetés tervezett bevételei és kiadásai 2008-ban (Ft/fő)

Csökkenthetők-e tovább a kiadások? 4,1% 8,2% 13,0% 14,1% 60,6% Forrás: 2008. évi költségvetés

100 Ft államháztartási kiadás kormányzati feladatok szerinti felhasználásának előirányzata 2008. évre

Lehet-e csökkenteni a jóléti kiadásokat?

Valóságos tartalék: a feketegazdaság

Az eltitkolt jövedelmek aránya jelentősen meghaladja a fejlett országokét

10.2.2. A társadalombiztosítási alrendszer A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló, a biztosítás és a szolidaritás elveinek alapján működő kötelező biztosítási rendszer A társadalombiztosítás két biztosítási ága: Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap Önkéntes biztosítópénztárak

10.2.3. A helyi önkormányzati alrendszer A helyi önkormányzat önállóan gazdálkodó szervezet Kötelező feladatai a következők: alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz-ellátás, közvilágítás, helyi közutak és köztemetők fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása, stb. Önként vállalt feladatai a következők: csatornázás, helyi tömegközlekedés, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, településtisztaság biztosítása, stb. Helyi önkormányzatok finanszírozási rendszere állami támogatások, átengedett, megosztott bevételek, saját bevételek

10.2.4. Az elkülönített állami pénzalapok alrendszere A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok költségvetésének együttes deficitjét államadósságnak nevezzük 10.2.4. Az elkülönített állami pénzalapok alrendszere Munkaerőpiaci Alap (foglalkoztatási helyzet kezelése, képzési programok) Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (radioaktív hulladékok elhelyezése) Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Nemzeti Kulturális Alap Szülőföld Alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

11. VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁSI ALAPISMERETEK Finanszírozási stratégiák Finanszírozási szabályok

11.1. A vállalkozás vagyona Amelyek a gazdasági tevékenység elvégzéséhez szükségesek Befektetett és forgóeszközök eszközök Legrugalmasabb, leglikvidebb eszköz? Vagyonrugalmassági mutató = forgóeszközvagyon / tartós befektetések Forgóeszközök körforgása: forgóeszköz - pénz – forgóeszköz Fordulatok száma (kereskedelem, termelő tevékenység)

11.2. A finanszírozás fogalma, formái Pénzügyi fedezetről való gondoskodás, pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátása 11.2.1. Az eszközök csoportosítása finanszírozási szempontból tartós eszköz (befektetett eszközök és a forgó eszközök egy része) átmeneti eszköz (forgóeszközök)

11.2.2. A vállalkozásfinanszírozás formái Belső forgalmi bevételekből tartalékolásból (önfinanszírozás) tárgyévi nyereség visszaforgatása Külső hitelből részesedésfinanszírozás támogatás Idegen finanszírozás: hitel, adókímélő hatása van – adópajzs Forgóeszközt – rövid lejáratú hitellel Befektetett eszközt – hosszú lejáratú hitellel

11.3. A finanszírozásba bevont tőkeelemek költségei Hitelek és belülről származó források A hitelek költsége a teljes hiteldíjjal egyezik meg A belülről származó tőke költsége az az elmaradó haszon, amely azért veszik el, mert a termelésben való lekötés miatt a tőkét más célra felhasználni nem lehet

11.4. A finanszírozási tevékenység vizsgálata ESZKÖZÖK és FORRÁSOK Idegen és saját tőke aránya – eladósodottság Általában elmondható, hogy minél kisebb a vállalkozás forrásszerkezetén belül az idegen tőke részaránya, annál nagyobb a cég pénzügyi önállósága Tőkeáttétel - saját és idegen tőke aránya

11.5. A vállalkozásfinanszírozás alapelvei A finanszírozási döntés: különböző tőkefajták közötti választás Alapelvek: rentabilitás elve (tőkeköltség alacsony legyen) normativitás elve (bank csak megbízható ügyfélnek ad hitelt) rugalmasság elve (forgó eszközök - rövid lejáratú, beruházás - hosszú lejáratú) önállóság elve (független legyen más vállalkozásoktól) likviditás elve (milyen forrásból fizeti vissza a hitelt?)

11.6. Finanszírozási stratégiák Szolid → NF=0 átmeneti eszközöket átmeneti forrásból, tartós eszközöket tartós forrásból finanszíroz Konzervatív → NF>0 nem csak a tartós eszközöket, hanem az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásokkal finanszírozza (biztonságnak ára van, költséges stratégia) Agresszív → NF<0 átmeneti eszközökön kívül a tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásokból finanszírozzák (olcsóbb, jelentős kockázata van)

11.7. Finanszírozási szabályok Tartós befektetések finanszírozási szabályai Forgóeszközök finanszírozási szabályai Nettó forgótőke finanszírozási szabályai, kiszámítása: Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú idegen tőke - (Tartós befektetések - Saját tőke) Nettó forgótőke utal a finanszírozási stratégiára!

11.8. A forgóeszköz csökkentés mérési lehetőségei Abszolút (ha a megelőző időszakhoz képest kisebb az értéke) Relatív (az értékesítési bevételhez viszonyítva kisebb, mint a bázis időszakban) 11.9. A beruházások finanszírozása Beruházási döntések Saját forrás, idegen forrás Kockázat Hosszú távú Tőkelekötés Támogatás - pályázat

Képletek: Vagyonrugalmasság Össztőke hozadéka Tőkeáttétel általános képlete Tőkeáttételi mutató I. Tőkeáttételi mutató II. Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek - (Tartós befektetések - Saját tőke) Közelítő cash flow = Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás

12. BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK ÉS BERUHÁZÁS-GAZDASÁGOSSÁGI ALAPSZÁMÍTÁSOK Statikus mutatók Dinamikus mutatók

12.1. A beruházás fogalma, célja és általános jellemzői Fogalma: a termelő és nem termelő eszközök létesítése, állományuk, teljesítőképességük bővítése, valamint az elhasználódott tárgyi eszközök pótlása és cseréje Tárgyi eszköz Aktiválás Időtartam Beruházás célja: cég bevételeinek és jövedelmének növelése költségek csökkentése jogszabályoknak, hatósági és egyéb előírásoknak való megfelelés

Létesítő beruházás egyszer fordul elő egy vállalkozás életében előfeltétele minden más beruházásnak már működő vállalkozás keretében létrehozott olyan új létesítmények, amelyek a vállalkozás termelő tevékenységét szélesítik, a dolgozók szociális, kulturális, egészségügyi ellátásának színvonalát növelik

Fenntartó beruházás a létesítő beruházás teremti meg létrehozza a termelés, a szolgáltatás megindításának feltételeit, elindítja a küzdelmet a vállalkozás fennmaradásáért, az életképesség megtartásáért, a növekedésért

Pótlási és bővítő beruházás Pótlási célja a fizikailag elhasználódott és/vagy technikailag elavult, műszaki szempontból a követelményeknek már nem megfelelő berendezéseknek újakra történő kicserélése Bővítő célja, hogy a vállalkozás által korábban is gyártott termékekre vonatkozóan a gyártási kapacitás növekedjen

Átszervezési és diverzifikációs beruházás Átszervezési: a meglévő termelő berendezések átalakításával, másra való kicserélésével Diverzifikációs: tőkebefektetés, hogy a vállalkozás az addigi tevékenységi körből kilépjen, más szakmai területeken is részesedést szerezzen

Nemzetgazdasági és üzemgazdasági beruházás Nemzetgazdasági: mindazon fejlesztések, melyek nemcsak a beruházónál, de a makrogazdaság egészében is kapacitás bővülést eredményeznek Üzemgazdasági: a beruházó eszköz állományát növeli, de nemzetgazdasági szempontból nem jelent kapacitásbővülést

Termelő és nem termelő beruházás Termelő: a termelő szférát alkotó nemzetgazdasági ágak korszerűsítését és fejlesztését eredményezi Nem termelő: a termelés céljait közvetlenül nem szolgálja

12.2. A beruházási döntések folyamata Javaslatok összegyűjtése Javaslatok pénzáramainak becslése Javaslatok értékelése és a megvalósításra javasolt beruházások kiválasztása Beruházások felülvizsgálata 12.3. Döntési kritériumok döntés a beruházási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról választás az egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok között a beruházási javaslatok rangsorolása korlátozott erőforrások esetén

A beruházási döntések sajátosságai: hosszú élettartam tárgyi eszközök mobilitása korlátozott speciális költségek (üzemeltetési, fenntartási, écs stb.) mezőgazdaság nehezen előrejelezhető (piac, időjárás, hosszú időszak bevétel nélkül)

A beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás alapján kategóriák független: elfogadásuk vagy elutasításuk nem áll kapcsolatban más beruházási elképzelésekkel egymást kölcsönösen kizáró: valamely projekt elfogadása kizárja a többi javaslat megvalósítását más beruházástól függő: elfogadásukat egy másik fejlesztés megvalósulásához kötik

Beruházási dilemma tényezői: hosszabb időre történő tőkelekötést jelent máshol lehetne kamatoztatni a pénzt időtényező elmaradó haszon pénz időértéke (objektív és szubjektív tényezők) kamatláb kalkulatív kamatláb jelenérték - jövőérték

A beruházás-gazdaságossági számítások során alkalmazható mutatók tőke visszatérülése – értékcsökkenés árbevétel = ktg + elvárt tőkehozadék elvárt hozam: alternatív befektetéssel elérhető hozam nagysága beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások: egyszeri és folyamatos 1 mutató nem elég a döntéshez! beruházás-gazdaságossági mutatók statikus dinamikus

Statikus módszerek: számítási eljárások, amelyekben időtényező nem szerepel statikus – kedvező  dinamikus lehet kedvezőtlen gyorsan számíthatók viszonylag egyszerűek, de ha csak ezeket alkalmazzuk, nem mutatnak valós képet alkalmazása esetén azt feltételezzük, hogy a beruházással kapcsolatos egyszeri ráfordítás azonnal jelentkezik, és az üzemeltetéssel kapcsolatos bevételek és kiadások évente azonos nagyságúak

Statikus mutatók Átlagos jövedelmezőség Megtérülési idő az egyik legelterjedtebb statikus mutató eredménye alapján döntést vagy egy elvárt minimális értékhez való viszonyítással hozhatunk, vagy különféle beruházási terveket rangsorolhatunk a mutató segítségével Megtérülési idő megmutatja, hogy a beruházás élettartama alatti átlagos nyereségből (ez az amortizációt is tartalmazza) hány év alatt térül meg a beruházott összeg időtartam, ameddig a beruházásnak minimálisan működnie kell ahhoz, hogy legalább a befektetett összeg megtérüljön minél rövidebb a megtérülési idő, annál kedvezőbb a beruházás

Dinamikus módszerek: a beruházás-gazdaságossági számítások végzése során tekintettel vagyunk a pénz időértékére a mutatók közös vonása, hogy a különböző időszakokban jelentkező hozamokat és költségeket összehasonlíthatóvá teszi a diszkonttényező segítségével diszkontálás során a különböző időszakokban felmerülő költségeket, illetve bevételeket a jelenlegi értékre számítoljuk le

12.3.3. Nettó jelenérték (Net Present Value; NPV) Dinamikus mutatók – 1. 12.3.3. Nettó jelenérték (Net Present Value; NPV) különbség jellegű mutató, azt fejezi ki, hogy a beruházás élettartama alatt keletkező bevételek és felmerülő költségek (az egyszeri beruházási ráfordítások és a folyamatos működés költségei) különbségeként milyen összegű nettó hozam keletkezik a beruházás első évére diszkontálva nettó jelenérték mutató nagyságát jelentősen befolyásolja az előre meghatározott diszkontláb nagysága

Az NPV számításánál figyelni kell: az adózás utáni jövedelmeket vegyük figyelembe; a befektetéseket a megvalósítás következményeként várható pénzáramlások alapján ítéljük meg; kezeljük következetesen az inflációt, vegyük figyelembe az egyes projektek kölcsönhatásait

Dinamikus mutatók – 2. 12.3.4. Profitindex (Profitability Index; PI) Hozamok pénzáramának jelenértéke / bekerülési érték jelenértéke

12.3.5. A belső kamatláb (Internal Rate of Return; IRR) Dinamikus mutatók – 3. 12.3.5. A belső kamatláb (Internal Rate of Return; IRR) megmutatja azt a kamatlábat, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből a működés élettartama alatt éppen egyszer térülnek meg beruházóknak akkor érdemes egy beruházást megvalósítani, ha annak belső kamatlába meghaladja a hasonló kockázatú befektetések hozamát.

A döntési szabályok összefoglalása Érdemes megvalósítani, ha: NPV > 0 IRR > r

A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok célja és az érzékenység vizsgálatok: reális-e az adott beruházás megtérül-e a befektetett tőke megvalósítandó kiválasztása pontatlanságok hatása: érzékenység vizsgálat árbevétel – működési költségek beruházás rugalmassága (kedvezőtlen hatások)

Képletek: STATIKUS MUTATÓK DINAMIKUS MUTATÓK Megtérülési idő (évente azonos jövedelemnél) Átlagos jövedelmezőség (jövedelmezőségi %) DINAMIKUS MUTATÓK Nettó jelenérték - NPV Profitindex - PI Belső kamatláb - IRR

FELADATOK (5) 12/1) Egy ültetvény beruházás bekerülési értéke 4.000 eFt. Az átlag nettó jövedelmek a hozam maximumáig (4 év) a következők: 1. év: 90 eFt 2. év: 260 eFt 3. év: 580 eFt 4. év: 760 eFt Számoljon statikus mutatókat: jövedelmezőségi %-ot és megtérülési időt!

12/2) feladat (fólián) 12/3) feladat (fólián) 12/4) feladat (fólián) 12/5) feladat (fólián)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!