VÍZVISSZATARTÁS Tározók a területi vízgazdálkodás szolgálatában Hadú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara által szervezett szakmai továbbképzés Debrecen, 2014. szeptember 16. Orbán Ernő okl. építőmérnök osztályvezető TIVIZIG

Felszíni vízkészletek eredete

Aszály előfordulása Magyarországon A terméskiesés okai Aszály – térkép (Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon Csapadékok Magyarországon Aszályok gyakorisága 1951 -1992 (Dunay és Tölgyesi, 1993 nyomán)

Vízgazdálkodási célú tározók osztályozása Rendeltetés szerint: vízkárelhárítási célú tározók (árvízvédelmi, belvízvédelmi) vízkészlet tározók (mezőgazdasági, ipari, ivóvíz) jóléti tározók halastavak vizes élőhelyek Jellegük szerint: állandó időszakos Elhelyezkedésük szerint: síkvidéki dombvidéki Szamos - Kraszna közi tározó beeresztő műtárgya Kialakítás szerint: völgyzárógátas medertározók (duzzasztó műtárgy) körtöltéses

Vásárhelyi - Terv Továbbfejlesztése (VTT) 2004. évi LXVII. Törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról Komplex program Árvízvédelem Vidékfejlesztés Vásárhelyi terv továbbfejlesztése = ökorégió a Tisza mentén Rekreáció Ökoturizmus Modern mezőgazdaság Természet- és környezetvédelem

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének főbb feltételei és tervezési irányelvei a) A tiszai töltések magasításának ésszerű korlátai vannak (magasabb töltés, nagyobb veszély). b) Változik a társadalom területhasználati igénye, a természetvédelem felértékelődött, a mezőgazdaság racionális földhasználatot követel. c) Számos szakmai és kutatási anyag áll rendelkezésre (zöld folyosó, holtág rehabilitáció stb.). d) Új lehetőségek jelentek meg (számítástechnika, űrfelvételek, változó külkapcsolatok). e) A Vásárhelyi féle koncepció ma már nem vitatéma, adottságnak tekinthető. Száz százalékos biztonság nem teremthető, az egyenlő biztonság helyett differenciált kockázatvállalás szükséges. f) Az ezredforduló árvizei igazolták, hogy a védművek előírások szerinti kiépítése halaszthatatlan, keresni kell a töltések további emelésének alternatíváit. g) Az árvízvédelmi biztonság vizsgálata helyett az elöntés kockázata kerül előtérbe. h) Az Alföldön mintegy 10 milliárd m3 vizet kellene tározni, hogy a védvonalak nagyobb részére ne legyen szükség. Ennek a víznek az elhelyezésére - a jelenlegi életfeltételek megtartása mellett - nincs elég terület. i) Az Európai Unió elfogadta és 2000. december 22-én életbe léptette a Víz Keretirányelvet, amely hazai és nemzetközi szinten is az élővilág védelmének legfontosabb eszköze lesz.

A PROGRAM ÁRVÍZKÁR CSÖKKENTÉSI ÉS MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉGEI a külföldi árvíztározási, valamint lefolyás-szabályozási lehetőségek feltárása és hatásainak becslése; a hazai folyószakaszokon a nagyvízi meder vízszállításának javítása; a mentett ártéren végrehajtható változások; az árvízvédelmi töltések további magasításának lehetősége; a “nem szerkezeti” árvízvédelmi módszerek fejlesztése.

A MENTETT ÁRTÉREN VÉGREHAJTHATÓ VÁLTOZÁSOK árvízi szükségtározás (hatályos jogi kategória); árvízi vésztározás; lokalizálás. A vésztározás célkitűzése: A Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszintnél egy méterrel magasabban levonuló árhullámok (1000 éves visszatérés) szintjét lecsökkenteni a mértékadó szintre.

MEGVIZSGÁLT VÉSZTÁROZÓK (29 db)

TÁROZÁSI IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A tározási lehetőségek a tokaji szelvény kivételeével (Tokaj-Vásárosnamény) biztosítják az igények kielégítését. Tokaj-Vásárosnamény között ~ töltésmagasítási alternatíva.

Megvalósult beruházások Tiszaroffi árvízi tározó A projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2005. szeptember. A projekt megvalósításának befejezése: 2009. június 30. A projekt bruttó összköltsége: 5, 8 Mrd Ft.(7,6 Mrd Ft. a teljes összeg az infrastrukturális beruházásokkal együtt: csatornázás, útfelújítás az érintett településeken stb.) A finanszírozás formája: kizárólag hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozás A támogatás mértéke (VTT): 5, 8 Mrd Ft.

Megvalósult beruházások Cigándi árvízi tározó Kivitelezés Azonosító: KIOP-1.5.2-2004-09-0001/2 A projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2005. április 25. (Támogatási szerződés aláírása) A projekt megvalósításának befejezése: 2009. május 31. (Támogatási Szerződés 4.sz. módosításában az utolsó mérföldkő) A projekt bruttó összköltsége: 16,5 Mrd Ft.

Megvalósult beruházások Hanyi – Tiszasülyi tározó Kivitelezés Azonosító:KEOP-2.1.1/2F-2008-0002 A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2008. szeptember A Projekt megvalósításának határideje: 2012. július A Projekt bruttó összköltsége: 18,8 Ft A finanszírozás formája: Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozás A támogatás mértéke: a Projekt elszámolható összköltségének 100 %-a, de legfeljebb 18.858.044.495 Ft

Folyamatban lévő beruházások Szamos – Kraszna közi tározó Kivitelezése Azonosító: KEOP-2.1.1/2F-2008-0004 A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2009. március A Projekt megvalósításának határideje: 2013. április A Projekt bruttó összköltsége: 17,4 Mrd Ft A finanszírozás formája: Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozás A támogatás mértéke: a Projekt elszámolható összköltségének 100 %-a, de legfeljebb 17.407.385.935 Ft.

Vízrendezési művek kezelőnkénti megoszlása a TIVIZIG területén A TIVIZIG működési területe: 6 912 km2 Csatornák hossza: 7 311 km TIVIZIG kezelésű 1 318 km társulati kezelésű 2 944 km önkormányzati kezelésű 1 283 km üzemi, magán kezelésű 1 790 km Szivattyútelepek: TIVIZIG kezelésű 28 db kapacitás: 89,2 m3/s Hordozható szivattyúk: 78 db kapacitás: 17,5 m3/s Tározók: 27 db kapacitás: 76,4 millió m3

Tisza – Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVÍR) nagyvízi üzemállapot

Belvíztározás a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtőjén 2000-ben

Belvíztározók a TIVIZIG területén Bagaméri II. tározó Csökmői tározó Fehértói tározó Görbeházi tározó

A TIVIZIG és a HNPI Mintaterv kidolgozási javaslata

A mintaterület bemutatása Elhelyezkedése: A mintaterület a 47. sz. Kálló - Alsónyírvíz belvízrendszerben, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el. Nagysága: A Nagy-ér 12+180 szelvényéhez tartozó 650 km2. Jellemzői: Természetvédelmi szempontból: Változatos morfológia és mikroklíma Sokszínű, gazdag növény és állatvilág Két jellegzetes és egyben szélső élőhely típus jelenléte (száraz homokpuszták és nedves nyírvíz – laposok Vízügyi szempontból: A szélhordta homokbuckák megközelítően Észak – Déli völgyeinek vízelvezetését a keresztirányú dombok átvágásával oldották meg. Az 1970-es években történt fejlesztések során a mértékadó belvíztömeg elhelyezésére tározó rendszer létesült. (Fehérszíki, Bagaméri I-II, Álmosd-Kokadi, Létavértesi, Szentannapusztai, Vámospércsi) Viszonylag nagy esésű, változó beágyazottságú csatornák.

Elvégzendő feladatok

Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! Orbán Ernő osztályvezető TIVIZIG